Konyv: A 13. harcos


Konyv: A 13. harcos

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 749959219
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,26

MAGYARÁZAT:Konyv: A 13. harcos

Add meg a sérelem tárgyát, és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését. A kérelem ellenőrzését követően a Videa elindítja a videó eltávolításának folyamatát. HU EN. Jónás Tamás Follow 30 Followed Date: Shares: 23 Forwards: 2 Embeds: 0. Send email. Add video. To Quicklist To Favorites. Embed video. Create LOOP. Crop: Custom Original. Speed fps : 2 10 OK Stop. Create snapshot. New snapshot Download. Report video. Reason for rejection:. Please provide the following details precisely:. A teljes hivatalos nevedet, amely általában családnévből és utónévből áll, egy államilag kibocsátott személyazonosító igazolvánnyal megegyezően. A Videa addig nem tudja feldolgozni a kérelmet, amíg nem rendelkezik ezzel az információval. Tags: Related videos. Filmklub videók Banderas Magyarországon konyv: A 13. harcos reklámja. Filmklub videók Autómata - előzetes. Filmklub videók Férfit látok álmaidban. Filmklub videók "Konyv: A 13. harcos" piel que habito - trailer. VideoLife Indul a fesztivál. Filmklub videók Kémkölykök 4 előzetes. Filmklub videók Zorro legendája - előzetes. Filmklub videók Csizmás Kandúr - előzetes. Filmklub videók A bőr, amelyben élek. Filmklub videók Csizmás, a kandúr - trailer 2. Upload home categories channels. Detailed description Confirm. Cancel Add selected. Cancel Ok. Player page:. Embed code:.

Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. Ibn Fadlán számára konyv: A 13. harcos más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek. A Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb és a Zaklatás szerzőjének hátborzongató regényéből ben Antonio Banderas főszereplésével konyv: A 13. harcos film azonos címmel. Michael Crichton regényei éveket át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban… tovább. Michael Crichton regényei éveket át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. Ködsárkányok címmel is megjelent. Eredeti megjelenés éve: A következő kiadói sorozatban jelent meg: Michael Crichton életműsorozat Kossuth. Bár a szerző neve nem okvetlen ezt vetíti előre — számomra is inkább szkepticizmusra adott okot, pedig ez az első olvasásom tőle —, A Briliáns próbálkozás ez a kötet arra, hogy fikció és tényirodalom között elmossuk a végsőnek gondolt határokat, és bár XXI. Rövid, lendületes, egyenes történet, nem tartogat igazán nagy meglepetéseket, a viszonylag közismert filmes feldolgozásához nagyrészt hű. Nem ez emeli a könyvet különös pozícióba.

Crichton a szövegét archaikus stílusban írja, kvázi egy áldokumentarista beszámolót készít, amivel remekül lefedezi magát a hardcore fantasy olvasók támadásai elől nyilván nem ez motiválja, de gondolkodjunk a kortárs olvasók fejévelcsakhogy a kiindulási alapja egyáltalán nem kitalált. Főhőse valóban járt az említett időszakban a konyv: A 13. harcos között, valóban írt egy forrásként gyakran hivatkozott "konyv: A 13. harcos" útjáról, és erről a bizonyos szövegről tetemes mennyiségű elemzőmunka áll rendelkezésünkre máig is. Ez még mindig nem ok a megdöbbenésre, konyv: A 13. harcos Crichton munkamódszere sokkal jobban hasonlít egyfajta tudományos kísérletre, mintsem konkrét alkotói tevékenységre: Ibn Fadlán eredeti írásának elejét zanzásítja, könyvének elejében gyakorlatilag őt idézgeti, kivonatolja, toldozgatja-foltozgatja, majd viszonylag észrevétlenül átúsztatja a saját kitalációjába, lemásolva, továbbköltve az eredeti arab utazó elbeszélését. Itt még mindig nem áll meg, tekintve, hogy az újonnan létrejövő kézirat köré saját mitológiát teremt. Megjegyzésekkel, kommentárokkal, magyarázatokkal látja el, megalkotja felfedezésének, kutatásának és fordításainak történetét, történelemtudományos jelenséggé teszi a kész művet, így az olvasó ha és amennyiben nincs tisztában Crichton nevével, a történelemtudomány jelenlegi állásával, akár még el is hiheti, hogy Ibn Fadlán és viking társai a köd leple alatt vonuló félember szörnyetegekkel veszik fel a harcot a messzi északon. Persze mi, tanult és magunkról sokat gondoló "konyv: A 13. harcos" legyintünk: mindez szép, okos és kellemes, izgalmas, de tudjuk, hogy ilyen nincs. A fikció és a valóság közötti határvonalat azonban akkor sem fogjuk tudni gatyamadzagként kihalászni a levesből, ha megfeszülünk. Crichton vajon mikor idézi és mikor másolja Fadlánt? Melyek azok a szakértői megjegyzések, amik biztosan az övéi és nem az eredeti kézirat részegységei?

A figyelemreméltó és szinte félelmetes utószó ékesen bizonyítja kísérletének sikerét, hiszen saját bevallása szerint évek múltán maga is rengeteg időt vesztegetett olyan források utólagos felkutatásra, amiket valójában ő maga talált ki és épített be a kézirat mitológiájába. Ez a nem is olyan mellékes adalékanyag legalább annyira megérinti az embert, mint konyv: A 13. harcos derék vikingek hőstetteinek leírása…. Egészen egyedülálló, felfrissítő irodalmi élmény — nem tartom valószínűnek, hogy sok hozzá hasonló írással találkoznánk olvasói karrierünk során. Egyszer mindenféleképpen érdemes átpörgetni! Felszálltam a buszra. Annyira álmos voltam, hogy nem figyeltem meg a 4-es ülések egyikére ültem le. Szépen elrendeztem soraimat, majd kivettem a könyvet a táskámból. Ó én konyv: A 13. harcos elfelejtettem reggel beborítani. Megszólal előttem a néni: — Az egy nagyon jó könyv! Én is olvastam. Leírja benne hogy a vikingek nem szoktak mosdani, még ott sem ahol alsó ruházatot hordanak. Persze mondta mindezt sokkal konkrétabb megnevezésekkel. Meg se tudtam szólalni. Elgondolkoztam, hogy biztos el akarom-e olvasni én ezt a könyvet, ha az ember csak erre fog emlékezni? De belevágtam. Lényegébe véve nem volt olyan rossz, de nem volt olyan jó sem. Igaz mit várhattam volna egy a as években keletkezett napló nyomán megírt könyvtől. A végén viszont nem éreztem úgy hogy időpazarlás lett volna az elolvasása. Voltak érdekes dolgok és igen hitelesnek tűnnek a leírtak, az író megerősítve ezt az érzést azzal, hogy kommentár ként további kutatások és megtalált írások tartalmát is felsorolja.

A nyelvezet kitűnő, nem unalmas és szép átdolgozása a megtalált napló részeknek. A történet, nem rossz. Persze, megértem én, hogy nem lehet sokat hozzátenni, de azért valahogy hiányzott, hogy nem voltak részletesebb gondolatmenetek, egy, két továbbgondolt jelenet, végül is regényről van szó. Azok akik kíváncsiak a vikingek szokásaira, életmódjuk egy részére és némi történelmi áttekintésre, ez a könyv kellemes kikapcsolódás lesz. Akik többet szeretnének megtudni a vikingekről történelmi síkon azoknak ez kevés lesz, de kikapcsolódásnak megfelel. De azért én úgy gondolom nem ez az elsődleges cél. A belőle készült film hatalmas kedvencem. Az olyan könyvektől, amiket csak a film után olvasok, tartani szoktam. Az érzelmeim vegyesek, mert összességében jobban tetszik a film. Itt valami miatt a végére el lett kapkodva a történet, és tényleg hiányzott volna hozzá az egy kicsit, amit a filmipar hozzátett. Kellet az a heroikus küzdelem a végére. A végső, fő csata olyan szinten el lett nagyolva, hogy az már fájt, és ez akkor is érződött volna, ha előtte nem látom a filmet kismilliószor vagy egyáltalán nem készül film. De azért így is egy igen kalandos történetet kapunk, és csak a kurta, furcsa végjáték miatt lett négy csillag, amúgy megadtam volna rá a négy és felet. Ami viszont nagyon érdekes, nem tudtam, hogy Ahmed ibn Fadlán egy valóban létező személy volt, és tényleg járt a vikingek közt. Az író a végszóban írja, hogy az első 3 fejezet van Fadlán ránk maradt írásaiból, és csak utána kapta elő a fantáziáját Crichton, méghozzá nagyon mesterien.

Olvasás alatt végig az pörgött bennem, hogy ha befejezem, utána kell olvasnom, hogy mennyi az igaz belőle, de az író a végszóval megspórolta ezt nekem. Sokszor csalt mosolyt az arcomra! Miután 3. Sajnos azt kell mondanom, eddigi munkái jobban tetszettek, de semmiképpen sem adom fel az ismerkedést. Miután átböngésztem a fülszöveget és az előszót, láttam a terjedelmét, már számítottam rá, hogy nem lesz ez annyira részletes beszámoló az útról, a vikingekről, a kultúrájukról, vagy a csatáikról, de valamiért mégis többre számítottam. Eléggé elnagyolt, vázlatos az egész, de ahogy peregtek az oldalak, láttam mindent a szemem előtt, és el tudom képzelni, hogy ebből egy remek filmet forgathattak, amit biztosan meg fogok nézni valamikor. Ami nagyon tetszett, az az, hogy valós forrást is felhasznált, amit a közbevetései meg hitelesebbé tettek, az is jó volt, hogy nem fűzött hozzá túl sok természetfeletti szálat, viszont itt örültem volna, ha picit hosszabban ír mindenről. A film is nagy kedvenceim közé tartozik, kíváncsi voltam, hogy az eredeti mű is ugyanazt a hangulatot és cselekményt használja-e. Ami elsőre észrevehető különbség volt, hogy "Konyv: A 13.

harcos" Fadlan vikingekkel való utazásának leírása természetesen részletesebb a könyvben, mint a filmben, a másik jellegzetesség, hogy a regényben jóval hangsúlyosabb a rejtélyes ellenfelek, a sokáig szörnynek hitt wendolok eredete kapcsán a spoilerami a filmben nem ennyire explicit. Mindezek mellett néhány további kisebb részlettől eltekintve például a könyvben a törpék is kapnak egy epizódot meglepően nagy az átfedés a film és a könyv között. Nekem tetszett a könyv. Mivel már láttam a belőle készült filmet, nem volt kétséges, hogy a könyvet is a kezembe veszem. Ennek most jött el az ideje. Aki szereti a vikinges történeteket annak csak ajánlani tudom. Izgalmas, kalandos történet egy csapat harcosról és a hozzájuk És igen…Nincs dínó a borítón!! Könnybe lábad a szemem, erről álmodtam mióta…nincs ott a dinoszaurusz a viking regény címlapján. Előre haladunk, na, újra rendben forog a föld. A fordítás ugyanaz, maga a könyv pedig behúzza az embert és még a film is nézhető a mai napig. Ez így kerek! A regényről való véleményem pedig büszkén tartom, mint ahogy a Ködsárkányoknál leírtam volt. Némi fejtörést okozott ennek a könyvnek a műfaji besorolása. Kalandregénynek ez csak egy remek vázlat. A szerző elsinkófálta a kidolgozást. Akkora jóindulat meg nincs az egész világon, amivel ezt ismeretterjesztőnek lehetne füllenteni.

Némi töprengés után aztán úgy döntöttem, hogy leghelyesebb megalkotni számára az informatív kalandregény kategóriát. Ilyenről még úgyse hallottam, tehát az is lehet, hogy én találtam fel a műfajt! De mindenki nyugodjon le, nem fogom szabadalmaztatni! Tehát informatív kalandregény. Aki alig, vagy még annyit sem tud a vikingekről, annak valóban sok ismeretet nyújthat ez a könyv. A történet egyszerűségében is nagyszerű. Fantasztikumból és misztikumból éppen annyit tartalmaz, amennyitől még egy megrögzött realistán sem ütköznek ki a veszettség jelei. Szóval bátran bele lehet vágni, mint amatőr sebész a gyomorszájba. Gyengeségei ellenére élveztem. Crichton nevéhez számtalan olyan történet kapcsolódik, aminek nagy rajongója vagyok. Így aztán nem volt kérdéses, hogy a könyvet is el fogom olvasni, csak ugye a mikor, az a problémás. Mivel a filmet már többször láttam, mint azt be merném vallani, úgy gondoltam, hogy nem fog sok újat mondani nekem a könyv, aztán jött a döbbenet, mert mégis. Kezdjük azzal, hogy mindig gyanús volt nekem ez a sztori, de csak most, olvasás közben ötlött föl bennem először az a gondolat, hogy én gyakorlatilag a Beowulf egy változatát talán az alapjául szolgáló történetet olvasom. A döbbenettől aztán mertem is konyv: A 13. harcos meg nem is, amit a szerző próbált nekem beadni arról, hogy ez a középkorban tényleg élt utazó, Ibn Fadlan valós följegyzése. Végül a gyanúm megmaradt csak megérzésnek, hisz olyan meggyőző, alapos, jól összeszedett felvezetést és formát adott ennek az ál-monográfiának, hogy le a kalappal. Folyton azt kerestem, hogy mibe köthetnék bele, milyen képtelenségekről is szól a történet és konyv: A 13.

harcos az, amibe belekapaszkodva diadalittasan felkiálthatok, hogy — Háhá, itt a turpisság, ordas nagy kamu a sztori! Aztán ez a pillanat nem jött el. Minden hihető, magyarázható, minden meg van támogatva igazságokkal és féligazságokkal, valós személyekkel és eseményekkel.