Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa


Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 618840187
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,20

MAGYARÁZAT:Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa

Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. A császár új élete Mexikói Miksa. Johann Georg Lughofer. Benczúr Margit. Farkas Tünde. Mexikói Miksa. Justo Armas. Értesítőt kérek a kiadóról. Értesítőt kérek a sorozatról. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról. Fülszöveg Mexikói Miksa császárt nem végezték ki, hanem Justo Armas néven élt tovább még évtizedekig. El Salvadorban, a kis dél-amerikai államban - legalábbis így szól az egyik legenda. Mexikói Miksa halála körül még mindig sok titok, rejtély lappang, amely foglalkoztatja az embereket. Hogy lehet az, hogy a császár nem használta ki a kivégzése előtt kínálkozó menekülési lehetőséget? Miért zárták el a közönséget a kivégzéstől? Hogyhogy nem sikerült a holttest bebalzsamozása? Miért reagált olyan hidegen az Osztrák-Magyar Monarchia Ferenc József császár testvérének főbelövésére?

És főképp: ki az a titokzatos Justo Armas, aki ban olyan hirtelen bukkant fel El Salvadorban? Mexikói Miksa császár életét, rossz viszonyát Ferenc Józseffel, kormányzásának viharos körülményeit és politikai hátterét vizsgálja ez a könyv, valamint azt az esetleges nyugodtabb, politikamentes életet, amelyet a távoli El Salvadorban élhetett Tartalom Előszó 9 Mexikói káoszba süllyed 11 Egy császár menti meg az országot? Megvásárolható példányok. Állapotfotók × Close A császár új élete. Állapot: Jó. "Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa" a kosaramhoz. Gabo Könyvkiadó. Királyi házak. Fekete-fehér illusztrációkkal, fotókkal.

Pontosság ellenőrzött. Miksa néven. A Benito Juárez vezette köztársaságpárti felkelés megdöntötte uralmát, megfosztották trónjától és ben kivégezték. Ferdinánd Miksa vagy ahogy családtagjai hívták: Ferdinánd Max főherceg Ferenc — német-római császárnakmagyar és cseh királynak után I. Ferenc néven osztrák császárnak és a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly—szicíliai királyi hercegnőnek — második fia. Édesanyja a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő — volt, I. Miksa bajor királynakés második feleségének, Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek leánya. Miksa főherceget kimagasló intellektus, széles körű műveltség jellemezte, a tudományok közül különösen vonzotta a botanika. Emellett élénken érdeklődött a tengerhajózás iránt, és haditengerészeti kiképzésben is részesült. A császári-királyi hadiflotta Novara fregattjának fedélzetén több utazást tett a világtengereken, eljutott Brazíliába is. Péter brazil császár második házasságából való, egyetlen leányát, Mária Amália portugál infánsnőtaki azonban ban tüdőbajban elhunyt, Miksa őszintén meggyászolta. Kriegsmarine főparancsnokának. Miksa ekkor 22 éves volt. A következő években újjászervezte az osztrák—magyar hadiflottát. Megalapította és kiépítette a trieszti hadikikötőt. Eredményes működésének gyümölcse a korszerű osztrák—magyar hadiflotta, amellyel Wilhelm von Tegetthoff admirális később jelentős győzelmeket aratott az olasz hadiflotta ellen a porosz—osztrák—olasz háború adriai hadszínterein.

Miksa gondolkodását erősen befolyásolták a korszak progresszív szellemi áramlatai. Általában a liberalizmus hívének tartották. Miksa császár halotti maszkja a bécsi Hadtörténeti Múzeumban. Ugyanebben az évben, július én Brüsszelben Miksa feleségül vette Sarolta belga királyi hercegnőt Charlotte de BelgiqueI. Lipót belga király leányát, aki a házassággal osztrák főhercegnéi Erzherzogin von Österreich címet nyert. Házassága Sarolta hercegnővel gyermektelen maradt, valószínűleg Miksa főherceg konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa brazíliai útján szerzett szifiliszes fertőzése miatt. Miksa főherceg, feleségével együtt Milánóba költözött, ahol Lombardia és Veneto kormányzójaként modernebb, liberálisabb politikát igyekezett gyakorolni. Bátyja, a császár nem értett egyet Miksa elképzeléseivel, és elején visszahívta őt tisztségéből, helyére Gyulai Ferenc táborszernagyot nevezte ki kormányzónak. Röviddel ezután, az -es szárd háború során az osztrák császári hadsereg a magentai és a solferinói csatákban súlyos vereségeket szenvedett a piemonti felkelőket támogató francia haderőtől. Ennek következtében Lombardia elszakadt az Osztrák Császárságtól. Miksa főherceg visszavonult az osztrák politikai élettől. Feleségével együtt beköltözött a Trieszt melletti Miramare-kastélybaamelyet maga és családja számára építtetett. Élete nagy álmával foglalkozott: a brazíliai trópusi őserdőkbe szervezett botanikai expedícióval. Ekkor -ben keresték meg őt először a "konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa" royalisták, felajánlva neki Mexikó császári trónját.

Miksa ekkor még irreálisnak minősítette és elutasította a tervet. A Chapultepec Palota az as években. A korszak történelmének sajátos, tragikus epizódjának bizonyult Miksa főherceg mexikói császársága —amely III. Napóleon francia császár és I. Ferenc József osztrák császár világhatalmi játszmájának keretében jött létre, akik Mexikót egy, a Francia Császársághoz és a Habsburg Monarchiához kötődő örökletes monarchiává akarták formálni. Mexikóban a polgári demokratikus forradalom köztársasági államformát hozott létre. A forradalmi kormány ellen az egyház és a nagybirtokosok erős ellenforradalmi szervezkedésbe kezdtek. Napóleon császár az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy nagyhatalmi befolyást szerezzen az amerikai kontinensen. Ettől belpolitikai előnyöket is remélt: Franciaországban megrendült helyzetét külpolitikai sikerekkel akarta stabilizálni, ehhez a francia katolikus egyház segítségére számított, cserébe a mexikói egyház támogatásáért. A Francia Császárság nagy létszámú csapatokat küldött Mexikóba, amelyek a köztársasági kormány ellen harcoló erőket támogatták, és monarchia mint államforma bevezetését szorgalmazták.

A megszállt területen népszavazást is rendeztek, amely megerősítette a monarchisztikus államformát. A royalisták ismét felajánlották a császári koronát Ferdinánd Miksa osztrák főhercegnek. A francia intervenció révén megváltozott politikai helyzetben Miksa elfogadta a III. Napóleon által sugallt felkérést, és ő maga is beszállt az akcióba mintegy hétezer osztrák katonával. A mexikói royalisták április éna népszavazás eredményére támaszkodva, I. Miksa a legkevésbé sem ismerte új államát, a hajóúton is például nem a Mexikóról szóló, neki átadott könyveket olvasta, hanem a császári udvari etikett kézikönyvének megírásával foglalkozott. Az akcióban jelentős erőkkel részt vett Spanyolország és Nagy-Britannia is, amelyek felé Mexikónak szintén tartozása volt. Bár az egyesült francia-spanyol-angol flotta legyőzte a mexikói hajóhadat, és térdre kényszerítette a szárazföldi csapatok egy részét is, Juárez diplomáciájának köszönhetően a spanyol és angol katonák hamar kivonultak az országból. Emellett, e két ország nem értett egyet azzal, hogy Franciaország meghódítsa Mexikót, sőt féltékenyek is voltak Napóleon sikereire. A császári pár május án szállt partra Veracruzbanahol ujjongó tömeg üdvözölte őket. Francois Achille de Bazaine francia altábornagy 25 főnyi seregének kíséretében június én bevonultak az immár császári székvárosba, Mexikóvárosba. A főváros közelében álló Chapultepec-palotába költöztek, a régi azték császárok nyaralóhelyére. Miksa egyik első intézkedése az volt, hogy széles sugárutat építtetett a császári palotától a városközpontig, amelyet a Császárné sétánynak Paseo de la emperatriz neveztek el.

Mai neve a Reform-sétány Paseo de la Reforma. Miksával otthonról is fegyveres erő tartott Mexikóba: osztrák, magyar és majdnem lengyel önkéntes kísérte. A mexikóiak elleni háború során mintegy magyar vesztette életét, igaz csak apróbb hadműveletekben vettek részt. Miksa valószínűleg nem volt tisztában a franciák által megszállt területen rendezett népszavazás eredményének erősen kétséges voltával. Az elűzött Benito Juárez elnök és a konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa sohasem ismerték el a népszavazás eredményét, és háborút folytattak a royalisták és a francia megszállók ellen. Miksa úgy hitte, Mexikót modern, európai típusú, liberális szellemű állammá alakíthatja, ezért fogadta el — családja ellenkezése dacára — a császári koronát. Mexikóban azonban azzal kellett szembesülnie, hogy az amerikai földrész minden országa a francia intervenciósok által megbuktatott mexikói köztársasági elnököt, Benito Juárezt támogatja. Miksára és a franciákra mindenki úgy tekintett, mint nemkívánatos idegen beavatkozókra.

Miksa császár megpróbálta népszerűségét növelni, hatalmi bázisát kiszélesíteni. Örökbe fogadta az as években uralkodott korábbi mexikói császár, Agustín konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa Iturbide unokáit, Agustín de Iturbide y Greent és Salvador de Iturbide y de Marzánt. A 2 éves Augustínt kinevezte Iturbide hercegének, és megtette őt a császári trón örökösévé. Hasonló szándéktól vezetve Miksa birodalmi marsallá Reichsmarschall nevezte ki Antonio López de Santa Anna tábornokot, az exdiktátort. Miksa — konzervatív támogatóival szembeszállva — helybenhagyta és megerősítette az elűzött Juárez elnök több liberális szellemű rendelkezését, így a földreformot és a szavazójog kiterjesztését a földdel nem rendelkező parasztokra is. Miksa nem vette észre, hogy csupán báb, és a francia csapatok kegyetlenkednek az ország lakosságával, ezért az mindenütt, ahol csak lehetett fegyvert ragadott ellenük. Napóleon maga úgy kezelte Mexikót, mintha francia gyarmat lenne; katonáinak gyilkosságai, rablásai és visszaélései miatt az emberek a jó szándékú Miksát tették felelőssé. Miksa császár kezdetben amnesztiát ajánlott Benito Juáreznek, ha felesküszik a koronára, de ezt a megbuktatott elnök elutasította. Később Miksa elrendelte, hogy Juárez minden elfogott hívét végezzék ki. Ez súlyos taktikai hibának bizonyult, növelte a köztársasági kormány híveinek számát, és elszántabbá tette a fegyveres ellenállást. Az észak-amerikai polgárháború lezárultával az Egyesült Államok is fegyvereket kezdett szállítani a köztársaságiaknak, és fenyegetően tiltakozott az európai intervenció ellen lásd Monroe-elvtartva a francia terjeszkedéstől. Részben az egykori konföderációs sereg szökevényeiből, részben a volt északi hadsereg katonáiból álló önkéntesek szivárogtak be Mexikóba, és kezdtek harcolni konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa franciák ellen.

Az Egyesült Államok kisebb katonai alakulatokat küldött át a határon, hivatalosan a mexikói oldalról behatoló indiánok megbüntetésére, de az amerikai lovascsapatok leginkább a franciákkal csaptak össze. Napóleon félt, hogy a polgárháború után felszabadult amerikaiak hadat üzennek Franciaországnak, sőt a lehetséges amerikai—francia háború nem csupán a mexikói frontra, hanem a tengerre és az amerikai francia gyarmatokra is áthelyeződne, ami veszélyeztetné egyúttal Franciaország tengeri hatalmát és a többi kontinensen található gyarmatát is. Napóleon ajánlatát, hogy a csapatokkal együtt ő is távozzék. A monarchisták magukra maradtak. Mexikón kívül mindenki tisztában volt azzal, hogy Miksa császárságának napjai meg vannak számlálva. A royalisták nem tudták tartani magukat a népszerű Benito Juárez elnök csapatai ellen. Napóleon császártól és IX. Pius pápától kérjen támogatást szorongatott férje számára. Erőfeszítései kudarcba fulladtak, mert Napóleon tudta, hogy ha visszaküldi csapatait Mexikóba, az amerikai támadást vonna maga után. A pápa sem léphetett fel katonailag Mexikóban, és diplomáciai támogatást sem adott. A csalódás és kétségbeesés az asszonyt mély depresszióba döntötte, egyes kortársak szerint az elmezavar határára került. A hatalmat újból megszerző köztársaságiak Hetekig tartó ostrom után megpróbált átszökni az ellenséges vonalakon, de árulás folytán elfogták. Hadbíróság elé állították, és hazaárulás vádjával halálra ítélték. A halálos ítélet ellen sokan táviratban és levélben tiltakoztak. Az európai uralkodók mellett a liberálisok olyan prominens képviselői, mint Victor Hugo és Giuseppe Garibaldi is szót emeltek, de hiába. Juárez elnök példát akart statuálni, és meg akarta mutatni, hogy kormányát semmilyen idegen hatalom nem befolyásolhatja. Miksát Miksa állítólag megvesztegette a kivégzőosztag katonáit, hogy ne a fejébe lőjenek, egyikük mégis megtette. Miksával együtt ítélték halálra német szárnysegédjét, Felix zu Salm-Salm ezredest, aki az utolsó pillanatban kegyelmet kapott, felesége, Agnes Leclerq Joy, személyes közbenjárásának köszönhetően.

Férje kivégzésének hírére a kétségbeesett Sarolta elméje megzavarodott. Miksa osztrák főherceg, mexikói császár szakszerűtlenül bebalzsamozott holttestét Mexikóvárosban egy héten át közszemlére tették, itt a holttestet meg is csonkították, majd hosszas diplomáciai tárgyalások után, néhány hónap múlva átadták Tegetthoff altengernagynakaki az osztrák-magyar hadiflotta Novara fregattjának fedélzetén Triesztbe hozta. Innen Bécsbe szállították, és Halálához romantikus történetet is kapcsoltak. A legenda szerint Miksa kívánságára ezt a dalt játszották kivégzésekor is.