Konyv: A holtaknak vetett kenyer


Konyv: A holtaknak vetett kenyer

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 424195407
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,73

MAGYARÁZAT:Konyv: A holtaknak vetett kenyer

Tovább olvasom. Mikortól nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. Enni, enni! Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad. Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről től, a gettó felállításától egészen az es nagy akcióig, melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat konyv: A holtaknak vetett kenyer treblinkai haláltáborba vitték. A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből. Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is "konyv: A holtaknak vetett kenyer," hogy tanúságot tehessek erről az őrületről írta ben megjelent naplójában a szerző. Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől. Henryk Grynberg. Tovább olvasom Bogdan Wojdowski A holtaknak vetett kenyér. Nincs készleten. Nem rendelhető. Kategória: Történelem. Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk. A szerkesztő ajánlja. Kosár A kosarad üres. Tovább vásárolok.

Első külföldi kiadása Németországban volt, kétszer kiadták Japánban, Izraelben a as években jelent meg, és végül, már a szerző halála után, megjelent az Egyesült Államokban is. Kelet-Közép-Európában a magyar kiadás az első. A varsói gettóról szóló legjobb könyvnek nevezte Alina Molisak lengyel irodalomtörténész, a Varsói Egyetem tanára az MTI-nek adott interjúban Bogdan Wojdowski lengyel zsidó író A holtaknak vetett kenyér című regényét, amelyet a Park Könyvkiadó jelentetett meg a könyvfesztiválra. Wojdowski özvegye, Marija Iwaszkiewicz-Wojdowska lehetővé tette Molisak számára, hogy elolvasson mindent, amit a férje írt, beleértve naplóit, levelezését, kiadatlan írásait. Molisak ezek alapján monográfiát írt Wojdowskiról, akinek életét és munkásságát ő ismeri a legjobban, noha sohasem találkozott vele. A Magyarországon eddig ismeretlen, de Lengyelországban és több más országban nagyra becsült Bogdan Wojdowski varsói zsidó családban született. Apja katonaként védte Varsót ben a németek ellen. Szülei a megszállás után a gettóba kerültek, de mindennap kijártak dolgozni, így sikerült megszervezniük, hogy elrejtsék fiukat és lányukat a falon kívül. Hamarosan tényleg magára maradt, azt sem tudta, hogy szüleivel a majdaneki vagy a treblinkai haláltáborban végeztek. A holtaknak vetett kenyér Lengyelországban ben jelent meg, de akkoriban elkerülte a kritikusok figyelmét. Ez nem sokkal az as lengyelországi antiszemita kampány után történt, amikor sok zsidó kivándorolt, talán ez lehet a magyarázata annak, hogy nem foglalkoztak vele — mondta Molisak. Viszont az olvasókat érdekelte, így több kiadást megért és több nyelvre is lefordították. Hozzátette, hogy a könyv nemcsak az egyéni sorsot mutatja be, hanem alapvetően teljes társadalmi keresztmetszetet ad. Bemutatja például azokat a fiatal fiúkat, akik a gettóban tolvajokká, huligánokká váltak, és azokat az eseményeket, amelyek demoralizálják az embereket.

A vallásos zsidók mindig úgy tartották, hogy a vallásért az életet is oda kell adni, ezt nevezték héberül kidus hasem nek. Ez a felfogás a gettóban radikálisan megváltozott, a legfontosabb nem ez, hanem a kidus hahajimaz élet, a túlélés lett számukra. A nagyon vallásos nagyapa ezért mondja a regénybeli "konyv: A holtaknak vetett kenyer," amikor megáldja, de egyben mintegy megátkozza őt, hogy meneküljön el, felejtse el, hogy zsidó, felejtse el szüleit, mert az a legfontosabb, hogy túléljen. Wojdowski a háború után nem vándorolt ki Izraelbe, Lengyelországban maradt. Elvégezte az egyetemet, és lengyelül írt. Szülei egymás között jiddisül beszéltek, de ő nem ismerte a jiddist. Héberül csak később, a hatvanas években tanult meg. Kettős identitása volt, mint sok más lengyel zsidó írónak, akik között voltak olyanok, még a háború előtt, akik két nyelven, lengyelül és jiddisül is írtak. Wojdowski úgy jellemezte önmagát, hogy lengyel származású zsidó, aki a lengyel nyelvben és a lengyel kultúrában nevelkedett. Wojdowski apja még imádkozott, de a család nem volt nagyon vallásos, már a zsidó és a lengyel világ határán éltek. Ő maga nem volt vallásos. Élete vége felé, ban A judaizmus mint sors címmel kiadott egy esszét, amelyben egy fontos, a kelet-európai zsidó diaszpóra körében megfigyelhető jelenségről írt. Arról, hogy a Nemcsak a vallás, hanem a szimbólumok, hagyományok, szokások, egy egész kultúra tűnt el magával a zsidó közösséggel együtt. Wojdowski élete végéig nem tudta feldolgozni a történteket, a regényírás sem segített rajta.

Öngyilkossági késztetései voltak, és végül valóban önkezével vetett véget életének. Ez valószínűleg a gettóban szerzett súlyos pszichés bántalmak következménye volt. Depresszióban szenvedett, amelyet a könyv megírása valószínűleg csak felerősített. Egész sor olyan lengyel és külföldi zsidó író van, aki hozzá hasonlóan öngyilkos lett, a lengyelek közül például Tadeusz Borowski. Egyfajta bűntudattal is összefügg, mert úgy érezték, azért, hogy ők túléljenek, valaki konyv: A holtaknak vetett kenyer kellett helyettük meghalnia. A regény fogadtatása a zsidóság körében vegyes volt. Egyrészt jól fogadták, mert egy nagyon fontos történelmi időszakot örökített meg, másrészt sokakat zavart, mert nem idealizálta az áldozatokat. Leírja azt is például, amikor fiatal fiúk a temetőbe mennek, hogy a holtak szájából kitörjék az aranyfogakat. A kép a konyv: A holtaknak vetett kenyer számára sem mindig hízelgő, mert szó esik arról is, hogy a falon kívül sem volt sok esély a túlélésre. Akik kimenekültek a gettóból, nem feltétlenül találkoztak segítőkészséggel. Erre is emlékezni kell azok mellett, akik zsidókat mentettek, és akiknek az emlékére fát ültettek a Jad Vasemben — mondta Molisak. Hangsúlyozta, nagyon jó, hogy a rendszerváltás után megindult egyfajta társadalmi párbeszéd erről az időszakról, amiről például a Jan Tomasz Gross Szomszédok című könyve körüli szenvedélyes vita tanúskodik, illetve olyan filmek, mint A zongorista vagy A város alatt.

Főoldal Rénhírek. A holtaknak vetett kenyér Első külföldi kiadása Németországban volt, kétszer kiadták Japánban, Izraelben a as években jelent meg, és végül, már a szerző halála után, megjelent az Egyesült Államokban is. Konyv: A holtaknak vetett kenyer Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon. Impresszum ; Partnerek ; Használati feltételek ; Hirdessen nálunk ön is! Váltás normál nézetre