Konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete


Konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 820088709
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,31

MAGYARÁZAT:Konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. Az első és második világháború képes története. Barta Róbert. Havasi Attila. Kiadó: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Értesítőt kérek a kiadóról. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról. Előszó A francia forradalom kezdetétől az I. A korszak már önmagában is hosszabb egy évszázadnál, de a jelző elsősorban az európai és a világtörténelemben ekkor bekövetkezett gyökeres átalakulások miatt indokolt. A polgári forradalmak több hulláma mellett, olyan új nemzetállamok alakultak ki Olasz KirályságNémet Császárságmelyek a modernkori gyarmatosítás győztesei Nagy-Britannia, Franciaország és azok kihívói Egyesült Államok, Japánvalamint a főként és történeti gyökerei miatt katonaállamként működő nagyhatalmak mellett Török Birodalom, Orosz Birodalom tartósan meghatározták az akkori Európa történetét.

Mindezekkel párhuzamosan zajlott az ipari forradalom, mely a gazdaságot benne a hadiipart és a társadalmat, az életmódot, az eszméket, de még a közízlést és a művészeteket is alapvetően átalakította. Mindezek a folyamatok azonban nem azonos időben és egyenlő erővel hatottak a különböző régiókban, de megszabták a Sokak szerint az és közötti évtizedek konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete folyamatos konfrontáció évei voltak más-más szereplőkkel és motivációkkal, valamint következményekkel. A háborúk évszázada két világháborút ésegy azok közé beékelődött átmeneti időszakot és egy teljesen új típusú szuperhatalmi szembenállást hidegháború - hozott. Ez alatt nem csupán birodalmak estek szét és új államok jöttek létre, de a modernkor teljesen átalakította a gazdasági és társadalmi viszonyokat, új eszmék terjedtek el, és milliók életformája, gondolkodásmódja változott meg. Európa elveszítette a világban addig betöltött vezető szerepét, aminek legnyilvánvalóbb jele a Brit Birodalom fokozatos szétesése volt. Az Amerika évszázadának is nevezett Mindezt csak átmenetileg tudta ellensúlyozni és veszélyeztetni a cári birodalom romjain létrejött új nagyhatalom, a Szovjetunió. Noha Moszkva is létrehozta saját birodalmi érdekszféráját főként után, Kelet- valamint Közép-Európára alapozvaa hidegháború hosszú, kimerítő gazdasági, katonai, technikai, technológiai, ideológiai szembenállásában alulmaradt Washingtonnal szemben. A korszak olyan mértékű és mélységű átalakulásokat hozott, amelyek tükrében a Barta Róbert Barta Róbert műveinek az Antikvarium. Megvásárolható példányok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Fekete-fehér fényképekkel illusztrálva.

Pontosság ellenőrzött. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb [1] és legtöbb halálos áldozattal járó [2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az A háborút azonban egyesek már A háború Európában A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel versailles-i békeszerződés ; trianoni békeszerződés ; saint-germaini békeszerződés ; sèvres-i békeszerződés kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriábana németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint DrezdaHamburg és Tokió esetében.

A világháború végén két atombombát dobtak Japánraami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perbenmíg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az — közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is. Az első világháború következtében drámaian megváltozott Közép- és Kelet-Európa térképe. Mivel az első világháborút követő forradalmi években a bolsevik típusú hatalomátvétel Oroszországon kívül kudarcot vallott, mintegy válaszként több ország közvéleménye jobbra tolódott. A húszas évek végétől és a harmincas évek elejétől kezdve a térség politikai és gazdasági válsággal sújtott országai sorra autoriterré váltak: vagy egyszemélyes, monarchikus diktatúrává Jugoszlávia, Románia és Bulgária esetében ún. Bár a pacifizmusnak rengeteg támogatója akadt, [13] [14] ugyanakkor több, a vesztes oldalon álló, valamint a világgazdasági válságban jelentősen meggyengült országban irredenta és revíziós irányzatokat képviselő pártok kerültek hatalmi pozícióba, élükön diktátorként viselkedő vezetőkkel.

Ők kedvük szerint befolyásolhatták népüket, ellenőrzésük alá vonták a médiát és elhitették országuk lakóival, hogy talpra állítják meggyengült országukat. Az első ilyen diktátor a Noha Olaszország a győztes oldalon állt az első világháborúban, más győztesekhez képest viszonylag keveset nyert, és az olasz államhatalmat az as években jelentősen gyengítették a folyamatos sztrájkok. Mussolini ben került hatalomra, a fasiszta párt elnökeként. A diktátor kezdetben ellenségesen viszonyult a németekhez: Az évtized közepén azonban az olaszok fokozatosan közeledtek a németekhez, és ban Mussolini bejelentette a Berlin—Róma tengely létrejöttét. Egy évvel később pedig csatlakoztak ahhoz az antikomintern paktumhozamelyet ban kötött meg Japán és Németország. Az első világháborút lezáró versailles-i béke megalázó feltételei és a nagy gazdasági világválság hozzájárult ahhoz, hogy az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ban hatalomra jutott Németországban. Hitler, a korábbi katona a nemzetiszocialista párt élén került hatalomra ban, rögtön elkezdve a Harmadik Birodalom fölépítését. Így ben felmondta a békeszerződés által előírt katonai korlátozásokat, és gyors fegyverkezésbe kezdett. Az első világháború következményeként Oroszország kiesett a nagyhatalmak sorából. A bolsevik hatalomátvétel és a vele járó polgárháború óriási veszteségekkel járt, egyesek 13 millióra teszik a szocialista rend felépítésével járó emberveszteséget. Mivel ez a térség nyersanyagban gazdag, de iparilag és gazdaságilag is elmaradott volt, nagyszabású ipari beruházásokkal, erőltetett ütemben javarészt a falusi parasztság rovására hajtottak végre fejlesztéseket.

A háború során a sztálini diktatúra től került a nyugati szövetségesekkel egy oldalra, de néhány dologban emlékeztetett Hitler nemzetiszocialista Harmadik Birodalmára: Sztálin is bebörtönöztette és kivégeztette valós vagy vélt ellenségeit, köztük a Vörös Hadsereg számos konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete, és ugyanúgy koncentrációs és munkatáborok hálózatát Gulag tartotta fenn. Spanyolországban ben kikiáltották a köztársaságot. Öt évvel később sikertelen puccsot hajtottak végre Manuel Azaña elnök ellen José Sanjurjo tábornok vezetésével. A csak részben sikeres puccskísérlet után kitört a spanyol polgárháború. A lázadó nacionalisták puccskísérletét több konzervatív csoport is támogatta, mint például az Autonóm Jobboldal Spanyol Konföderációja CEDAde támogatták a monarchisták, a karlisták és a fasiszta Falange is. A nacionalistákat támogatták a karlista és alfonzista monarchisták, a konzervatívok, a fasiszta falangisták és a legkonzervatívabb liberálisok, valamint Németország és Olaszország. Egyes források szerint ez volt a második világháború főpróbája. Benito Mussolini fel szerette volna éleszteni a Római Birodalom nagyságát és tekintélyét. Ennek egyik következménye volt, hogy ben megtámadta Etiópiátés ezzel kitört az abesszíniai háborúamely egy évig tartott és olasz győzelmet eredményezett. Nagy-Britannia és Franciaország — noha a megbékéltetési politika hívei nem gyengültek meg — katonai garanciákat ígért Lengyelországnak egy német támadás esetére lengyel-brit közös védelmi egyezmény és a francia-lengyel katonai szövetség. Nem sokkal a háború kirobbantása előtt Sztálin elfogadta Hitler javaslatát egy megnemtámadási szerződés megkötésére. Az Lengyelországot a megállapodás értelmében felosztották a két érdekszféra között. Az Egyesült Államokban az as években egy sor semlegességi törvényt fogadtak el. A Távol-Keleten a Japán Birodalom folytatta a század elején megkezdett terjeszkedési politikáját.

A Lengyelország elleni német támadásra a közvetlen ürügy egy átlátszó provokáció, a gleiwitzi ma: Gliwice rádióadó elleni támadás szolgáltatta, amikor lengyel egyenruhába öltözött németek elfoglalták a határ menti kisváros rádióállomását. Az Egyesült Királyság és Franciaország már korábban megállapodott, hogy Konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete nem hagyják Csehszlovákia sorsára jutni. Mivel ez nem valósult meg, az Egyesült Királyság és Franciaország is hadat üzent Németországnak, [40] de kisebb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények, ezért hívják ezt furcsa háborúnak drôle de guerre. A német Wehrmacht gépesített csapatai a légierőtől támogatva gyors ütemben nyomultak előre, szétzilálva a keményen küzdő, de korszerűtlenségük miatt esélytelen lengyel erőket. Szeptember én a szovjet haderő is átlépte a határt és megszállta a Molotov—Ribbentrop-paktumban megállapított területeket. A német—szovjet csapások alatt az ország nem tudott sokáig ellenállni. Szeptember én Varsó kapitulált, [43] [44] Lengyelországot pedig a németek és a szovjetek felosztották egymás között, és ezzel megszűnt a keleti front. Eközben a német—szovjet diplomáciai kapcsolatok és a gazdasági együttműködés [46] [47] fokozatosan leállt, [48] [49] és a két állam elkezdte a háborús előkészületeket.

A Szovjetunió elleni támadás tervét már elején jóváhagyták, és a Barbarossa kódnevet kapta. Három hadseregcsoportot szerveztek meg: Vorosilov marsall északnyugatiTyimosenko marsall nyugativalamint Bugyonnij délnyugati frontját. A kezdetekben a németek mindhárom hadseregcsoportja jól haladt előre, emiatt a szovjetek a Sztálin-vonalhoz húzódtak vissza. Magyarország az Az Észak Hadseregcsoport eközben tovább haladt Leningrád felé, és augusztus én a város külső védelmi gyűrűjét is megközelítette. A Közép Hadseregcsoport augusztus végén elfoglalta Szmolenszketígy egy éket képezett az északi és a déli csoport között, ami a németek számára szükség volt a déliek felzárkózására, ezért Kijev bevételére a Közép Hadseregcsoportból páncélos egységeket csoportosítottak át a Dél Hadseregcsoportba. Kijev elestének másnapján Hitler kijelentette, hogy megindítják az utolsó rohamot a szovjet főváros, Moszkva ellen. Sorban foglalta el a német Közép Hadseregcsoport a környező szovjet városokat. Október én elesett Kalugaés két nappal később már 80 km-re voltak a fővárostól. Szeptember én megkezdődött Leningrád ostroma. A leningrádiak felkészültek az ostromra: tankcsapdákat, védvonalakat építettek ki. Az ott lakók kénytelenek voltak mindent megenni az életben maradáshoz. Lovakat, kutyákat, macskákat, és még a halottakból is fogyasztottak az éhhalál elkerülése miatt. Decemberben a szovjet hadsereg elfoglalta a Tyihvin vasúti csomópontot, melynek köszönhetően lerövidült a szállítás és nem utolsósorban rajta keresztül félmillió polgárt tudtak evakuálni. Leningrád nap után, November én még elfoglalták Klin városát, de pár hét múlva beköszöntött a kíméletlen orosz tél, és a hőmérséklet hamarosan —36 °C alá esett, amire nem készült fel a német hadsereg. A Vörös Hadsereg Az elsőnél Leningrád, a másodiknál Szmolenszk, míg a harmadiknál Harkov felszabadítása volt a cél.

Ezekkel a harcászati műveletekkel azonban stratégiai hibát vétettek. A félszigeten egyedül Szevasztopol tartott ki több hónapig, de végül július elején befejeződött a város ostroma. Ennek következtében a németek mindenhol visszaverték a támadásokat, és jelentős számú szovjet hadifoglyot ejtettek. A németek a szovjet támadásokat visszaverve, Augusztus végére a Konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete legmagasabb csúcsát, az Elbruszt is elfoglalták a német hegyivadászok. Azonban itt el is akadt a németek előrenyomulása. Paulus A szovjetek nyolc nappal később megkezdték az ellentámadást, [79] [80] és november én bekerítették a német erőket Uránusz hadművelet. Hitler, miután értesült arról, hogy Konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete seregét bekerítették, Hoth páncélosait Sztálingrádhoz vezényelte, de a szovjet záron nem tudták átverekedni magukat Wintersturm hadművelet. A sztálingrádi és az azt kiegészítő kisebb szovjet ellentámadások következtében a németek visszavonni kényszerültek a Kaukázusba korábban betört csapataikat is, majd az erős szovjet támadások következtében február én Rosztovot konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete ki kellett üríteniük. Február án a várost védő német páncélos hadtest kénytelen volt visszavonulni, és a szovjetek visszafoglalták Harkovot. Belgorodnál azonban leállt a támadás, és mindkét fél védekező állásba rendezkedett be. Miután márciusában a keleti fronton megszűnt a küzdelem, Hitler áprilisban utasítást adott a Kurszk melletti orosz kiszögellés megtámadására. Július 5-én észak felől a 9. Július ig komoly sikereket értek el, de ekkorra kifulladt az offenzívájuk. Ezt kihasználva a szovjetek ellentámadást indítottak, [87] és a németek belátták, hogy megbukott a konyv: A masodik vilaghaboru kepes tortenete. A kurszki győzelem után a rendelkezésre álló hadműveleti tartalékok bevetésével a szovjetek mind a kiszögelléstől délre, mind attól északra általános offenzívába kezdtek.

Belgorod elfoglalása után Harkov, majd Kijev felé törhettek előre. Eközben augusztus 7-én megkezdődött a harc Szmolenszk városáért. Októberben a város környékét is visszafoglalták, így már egészen Fehéroroszországig jutottak.