Konyv: A kopasz enekesno


Konyv: A kopasz enekesno

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 661324483
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,32

MAGYARÁZAT:Konyv: A kopasz enekesno

Eugène Ionesco művei többnyire egyfelvonásosak és első olvasásra nem szólnak semmiről, értelmetlen párbeszédek követik egymást és a végén merül csak fel az olvasóban vagy akár a nézőben, mert ezt a művet színpadon is, már többször és több helyt is bemutatták különböző konyv: A kopasz enekesno és nem magyar nyelvű színtársulatok az évek során. A tartalom nélküli jelenetek értelme és mondanivalója maga a tartalomnélküliség az, hogy nincs mit mondani, mert létünk kiüresedett. A mű súlyát a súlytalanság adja, így képesek a szereplők gondolatai a felszínen úszni, a mélység hiányának tudatában. Vajon valóban így lene? Tragédia, regény, szatíra, komédia, eposz, filozófia. Az egész világ a maga rendezett rendszertelenségében, vagy rendszertelen rendezettségében, felbontva, összefoltozva, ahogy egy hétköznapi ember agyán átcsurog; "konyv: A kopasz enekesno" átélt, olvasott, hallott gondolatokat és képzeteket, aztán eltűnik, de nem nyomtalanul, mert újra feltűnik, mint szín vagy részlet, vagy ha szín és részlet volt, mint mozgató erő vagy központi probléma. Hamvas Béla, Joyce-nak az egész világon igen nagy tekintélye volt, mint sok mindenkinek, akit senki sem ért meg, de senki sem meri bevallani. Ha valaki intellektuális körökben megkockáztatta kifogásait, lenéző mosolyok fogadták. Most már meghalt; halottakról vagy jót, vagy semmit. Most már talán sohasem szabad bevallani, hogy blöff volt az egész. Szerb Antal, Noha Joyce megszállottja a reklám-közhelyekből, handlékból és szirupos érzelgésből összeragadt Dublin városának, érdeklődése mégis egyetemes: az egész világ, az egész és örök ember érdekli, nem egyetlen osztály, vagy egyetlen korszak.

Teljesen különbözik a századforduló naturalizmusától abban is, hogy műve tele van forma-játékkal: minden fejezet más és más kompozíciós ötlettel dolgozik: van dráma és van egy szuszra leírt belső monológ, van viktoriánus-érzelmes stílus-paródia, és van "konyv: A kopasz enekesno" óriás katekizmus — műve realitás-tartalma így sokkal, de sokkal inkább érvényesül, mintha egyenletes regényformába öntötte volna. Szentkuthy Miklós, Joyce művében az európai kultúra abban a pillanatban látható, amikor irtózatos robajjal hullik, omlik szerteszét, s csak a törmelékek, a romok utalnak arra, hogy mindez valaha, ha egyáltalán, egységes egészként működött. Thomas Mann a zárt forma, James Joyce a nyitott forma apostola. Thomas Mann a hit mitikusa, s ezért olyan komoly, James Joyce a hitetlenség mitikusa, s ezért olyan derűs. Az egész szobafalra! Az utószót Kappanyos András írta. Panelről, tigrisről a fürdőben, hatóságokról és egyéb szervezetekről és persze az állam mindenekfelettiségéről Egyéni színpadi írásművészete nem illik kategóriákba. Sosem eredt divatok nyomába, stílusa - habár összetéveszthetetlen - nem merevedett meg, nem ürült ki. Darabjai a rendezőnek, a színésznek és a nézőnek egyaránt kihívást jelentenek. Ha valakinek az a képtelen ötlete támadna, hogy versenyeztesse a kortárs drámaírókat, a most hetvenéves Harold Pinter bizonyosan legalább dobogós lehetne. Nos, ők csalódni fognak. Ellenben azok, akik már régóta arra vágytak, hogy végre elolvashassák Boris Vian magyar nyelven még soha meg nem jelent drámáit - jelesül négyet a szerző és között írt színműveiből - máris kezdhetnek ujjongani, mert e kötettel kifejezetten nekik kívántunk örömet szerezni. A jelen kötetben olvasható színművek majd' mindegyike valami ellen íródott, valami olyan jelenséget gúnyol ki, ami sajnos ma is mérgezi életünket. A címadó darabot, a sintérmunka mibenlétét megvilágító antimilitarista bohózatot egy antirasszista kiáltvány és egy antiklerikális szatíra követi.

Talán csak a negyedik - az utolsó - dráma lóg ki a sorból, de még ebben a habkönnyű komédiában is van egy olyan szereplő, akit újra és újra "megnyúznak" Csak azért, mert a művészetet szentnek és sérthetetlennek tartják, csak azért, mert elszánt fanatikusok, akik görcsösen ragaszkodnak a szakmájukhoz, az önmegvalósításukhoz. De sajnos figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az abszolutizmussal szembeni párharc a művész számára elveszett játszma. Ezt írta meg Bulgakov Molière életének történetében. Jelentős regénytrilógiája után Molloy; Malone meghal; A megnevezhetetlen nevét klasszikussá vált drámája a Godot-ra várva tette világhírűvé. Későbbi drámái közül A játszma vége és az Ó, azok a szép napok! A magyarul ben megjelent - színpadi műveket, rádiójátékokat, pantomimjeleneteket, tv-játékot és filmforgatókönyvet - tartalmazó drámakötet anyagát kiegészítettük az azóta keletkezett, valamint az író hagyatékából előkerült írásokkal. A nagy amerikai drámaíró minden darabjában tetteket szembesít azok következményeivel. A felelősséget keresi, azt a pillanatot, amikor egy ember, életének bonyolult vonzásai és választásai közben, megsérti a magában hordozott erkölcsi világrendet, s attól kezdve hazudik önmagának. A bűnbeesés után-t a szerző magánélete, főként Marilyn Monroe-val kötött, szerencsétlen végű házassága ihlette, de a dráma nemcsak emberi leszámolás, hanem - kilencévi hallgatás után - első darabja egy új írói konyv: A kopasz enekesno, amelyben Miller tulajdonképpen egyetlen témáját: az ember döntéseinek morális felelősségét vizsgálja.

Az Alku, a milleri életmű új alkotása, az alapvető emberi kapcsolatok kiindulópontjába: a családba vezet vissza. És a két testvér párharcában szakadatlanul jelen van az írónak az a makacs meggyőződése, hogy az életünk mélyén, múltbeli döntéseink mögött tetteink, érzéseink legalján egy érvényes, eleven, használható igazság rejlik, csak ki kell ásni a hazugság, az konyv: A kopasz enekesno, az illúziók és a múltunk romjai alól. Ottrubai Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, konyv: A kopasz enekesno zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulás, meggyalázott élete értelmét. A regény nemcsak döbbenetes erejű lélekrajz, hanem konyv: A kopasz enekesno letűnt falusi úri világ életének pompás képe is. Ha igaz is, hogy Az éj szelíd trónján írása közben folyton változott Fitzgerald koncepciója abban a tekintetben, hogy mi is voltaképpen a regény igazi témája, melynek következtében e lebilincselő mű egyes részei nem mindig illeszkednek egymáshoz, Az utolsó cézár-ról már bízvást elmondható, hogy csalhatatlan írásművészetével sikerült ugyanúgy megvalósítania a mű szilárd egységét, ahogyan az korábbi keltezésű elbeszéléseiben megmutatkozik. Eliot azt mondta e könyv kapcsán, hogy Henry James óta Fitzgerald tette meg az első fontos lépést az amerikai regényirodalomban.

És ahhoz sem férhet kétség, ha beteljesítetlen maradt is a szándék, hogy az Az utolsó cézár is azon könyvek közé tartozik, amelyek mércéül szolgálnak" - írja előszavában Edmund Wilson. Egyesek szerint közéjük tartoznak a szülei is bogaras. Tizenhat évesen konyv: A kopasz enekesno, hogy nemcsak hindu akar lenni születésénél fogva azhanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép konyv: A kopasz enekesno az ilyesmit?

A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is. Személyét és írásait már-már túl könnyű hatásos paradoxonokkal felcímkézni. Szabatosan fogalmazó fecsegő, bohócarcú gondolkodó, keserű tréfacsináló. Pályája kezdetétől következetes tojástáncot jár a műfajok és színházi kategóriák mezsgyéjén. Kritikusainak komoly fejfájást okoz, vajon a könnyű műfaj nehéztüzérségéhez, avagy a komoly művészet szórakoztatóipari gyorshadtestéhez sorolják inkább. Stoppard folyamatosan változik, írásaiban talán csak két dolog állandó. Az egyik a szavak, a nyelv mániákus imádata, a mesterség tisztelete. A másik, hogy a közönségét minduntalan meglepi, de mert az soha nem tudhatja, honnan várja a "támadást", újra és újra kíváncsi szívvel tér vissza, hogy a szerző próbára tehesse éberségét. A négy évtizedes pálya legjavát egybegyűjteni egyszerre szép és fájdalmas feladat. Az itt közölt drámák mindegyike önmagáért szól remélhetőleg sokakhozegyiknek sincs szüksége védőbeszédre vagy magasztos dicséretre. Sok minden nem fér bele ugyanakkor egy kézbe illő válogatásba: jócskán akadnak még könnyed kis szösszenetek, komoly "lelkiismeret-darabok", érzelmes időutazások és bonyolult agytörők egyaránt, amelyek joggal követeltek volna itt helyet. Egy reményünk van csupán: ez a válogatás értük is szót emel, irántuk is fölkelti az érdeklődést.

A most közreadott szövegek "az egyetlen Rosencrantz konyv: A kopasz enekesno vadonatújak; akad köztük olyan, amely magyarul még nem látott napvilágot, és olyan is, amelyet korábban más fordításban ismert meg a közönség. A kötet az alábbi drámákat tartalmazza: Rosencrantz és Guildernstern halott Vas István fordítása. Az igazi Bulldog hadnagy Hamvai Kornél fordítása. Magritte után Ruttkay Zsófia fordítása. Salto mortale Upor László fordítása. Travesztiák Varró Dániel fordítása. Az igazi Békés Pál fordítása. A szerelem mint találmány Nádasdy Ádám fordítása. Válogatta, szerkesztette és a tanulmányt írta: Upor László. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség az esztétikai, az etikai és a vallási. Gondolat Kiadó, Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó.

Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. A nyolc dráma ezúttal új és a korábbi kiadásoknál részletesebb jegyzetekkel jelenik meg. Az új kiadás igyekszik hangsúlyozni a korabeli előadás sajátos vonásait: a recitált konyv: A kopasz enekesno énekelt részek váltakozását, valamint a görög dráma hagyományos szerkezeti részeit tipográfiai eszközök is kiemelik. A kötet utószava ismerteti az egyes művek legfontosabb értelmezéseit, és eligazít a legújabb kutatási irányzatok között. A kötet tartalmazza az író "konyv: A kopasz enekesno" megjelent öt novelláskötetének anyagát, valamint azokat az elbeszéléseket, amelyek a korabeli napilapokban, folyóiratokban láttak napvilágot. Az olvasó olyan remekművekkel találkozhat a könyv lapjain, mint az Apa és fiú, az Anyagyilkosság, A béka, A varázsló halála és A kis Emma. A magyar prózairodalom e maradandó érékei az életmű egésze szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek.

Kurt Konyv: A kopasz enekesno, Jr. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv.

Eugène Ionesco művei többnyire egyfelvonásosak és első olvasásra nem szólnak semmiről, értelmetlen párbeszédek követik egymást és a végén merül csak fel az olvasóban vagy akár a nézőben, mert ezt a művet színpadon is, már többször és több helyt is bemutatták különböző magyar és nem magyar nyelvű színtársulatok konyv: A kopasz enekesno évek során. A tartalom nélküli jelenetek értelme és mondanivalója maga a tartalomnélküliség az, hogy nincs mit mondani, mert létünk kiüresedett. A mű súlyát a súlytalanság adja, így képesek a szereplők gondolatai a felszínen úszni, a mélység hiányának tudatában. Vajon valóban így lene? Les Bonnes. Nagy Péter fordítása. La Cantatrice chauve. Gera György fordítása. Görgey Gábor fordítása. Who's Afraid of Virginia Woolf? Elbert János fordítása. Kerényi Grácia fordítása. The Caretaker. Bartos Tibor fordítása. A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Diákkönyvtár Európa. A hatból három drámát már olvastam régebben is, némelyiket többször is, de most elolvastam újra őket, meg elolvastam végre azokat is, amiket eddig nem olvastam.

De szakszerű értékelés nem nagyon lesz, legalábbis új nem. Jó kis identitásválság-dráma, hat, amíg olvasom, de nem hiszem, hogy sokáig fogok rá emlékezni. Miután a minap rettenetesen konyv: A kopasz enekesno baráti összejövetelen vettem részt, felébredtem hajnali fél hatkor némi fél-másnapos kiszáradással, aztán meg nem tudtam visszaaludni. Soha jobb pillanatot ennél a Kopasz énekesnő újraolvasására! Minden szót pontosan értettem, és esküszöm, még a szereplők által elmesélt tök értelmetlen állat-történetek és tanmesék is mély értelemmel teltek meg. Utána meg még vissza is tudtam aludni. Egyértelműen ötös. Ez olyanféle 3,5, konyv: A kopasz enekesno úgy nagyjából értem, hogy ez miért jó meg híres, csak éppen engem tök hidegen hagy. Vagy legalábbis nem állt rá "konyv: A kopasz enekesno" agyam erre a félig-meddig versben beszélős stílusra, nem tudtam elkapni a darab ritmusát pedig van neki, az tutiés eléggé nyűgösen olvastam végig. Ez a dráma sokadjára is a frászt hozza rám. Ez is olyanféle 3,5, amikor úgy nagyjából értem, hogy ez miért jó meg híres, csak éppen engem tök hidegen hagy. Ez viszont a moralizálás miatt hagy hidegen. Túl direkt, asszem. Még mindig nagyon jó és borzasztó lehangoló. A dráma a kedvenc műnemem — még így is, hogy viszonylag kevés drámát olvastam eddig. Ezt most igyekszem bepótolni. Jó kis válogatás volt ez. Nagyrészt remek szövegekkel, abból az időszakból, amikor jó volt a termés. Érthető, hogy mit akar vele kifejezni az író, de nem tartom nagy kunsztnak a dolgot.

Az ilyen jellegű alkotásoknál az ötlet viszi el a prímet, a kivitelezés csak körítés. Nekem ez kevés. Olyan ez valahol, mint a fehér alapon fehér négyzet; jól hangzik, de nem fog meg különösebben. A többi alapvetően tetszett. Egyébként úgy érzem, hogy a es évek óta nem igazán talál magára a konyv: A kopasz enekesno, kéne valaki, aki kicsit kézen fogja és hazavezeti. Most csak Jean Genet: A cselédek c. Nem egy hosszú mű, de a tartalma egyáltalán nem könnyed. A szolgaság és a megalázottság, a hűség és az árulás, a bűnösség és a szolgaság, a szeretet és a gyűlölet a témája ennek a keserű műnek, aminek törvényszerűen tragédia a vége. Színház a színházon belül. A cselédek, akik testvérek, úgy próbálják levezetni a feszültséget, hogy eljátsszák, hogy az egyikük az úrnő, és hogy mit tennének vele legszívesebben. Ugyanakkor annyira összekeverik egy idő után a valóságot a játékkal, hogy már meg sem tudják különböztetni egymástól a kettőt. Elgondolkodtató, de nem hozott magával katarzisélményt. A modern, abszurd drámákról szóló kötet tulajdonképpen meglepetésekkel szolgált amennyiben csak egyetlen darab volt számomra kifejezetten gyenge. Weiss: Marat üldöztetése : Egészen jó volt. Albee: Nem félünk a farkastól : Szűk dimenziós, fülledt családi pszicho-dráma, ilyeneket az amerikaiak nagyon jól írnak. A legjobb darab a válogatásban, bár épp ennek van legkevésbé helye ebben a kötetben. Mégis itt van: talán a házaspár családi játékai kicsit túl szadisták; talán túl gyenge kihívást jelent a vendég házaspár; vagy talán kicsit hosszú túlírt? Mrozek: Tangó : Ez is jobb lett, mint ahogy indult, a szerző gondolatai szereplők eszmefuttatásaiként jelennek meg, és simán elviszik a darabot.

Pinter: A gondnok : És ezt is komoly érdeklődéssel olvastam végig, pedig ezt a tartalom amit nem is tudnék megfogalmazni konyv: A kopasz enekesno nem érdemli meg. Mintha Ionescu lett volna, de olvasható formában; vagy mintha Beckett, de érthető bb en. Szerintem a modern drámák dicsérete, hogy ezzel együtt olvasásra kifejezetten konyv: A kopasz enekesno a kötet. Már annak, aki bírja a nehezeket. Egy szemináriumi órámhoz kellett elolvasnom és prezentációt is készítenem. Sokféle drámát szoktam olvasni de ez szokatlan volt. Fura, de tetszett. Azt mondják ez az abszurd. A kérdés csak az az abszurd benne van a dolgokban, vagy csak rájuk telepszik, rajtuk van, mint a Nausée. Nem tudom. De ebben a nyelvben nekem semmi különös, ebben a szituációban semmi különös, ezekben a figurákban semmi különös — nincs. Az én napjaim ugyanilyenek. Pont A kopasz énekesnő a legjobb alkotás, amit valaha is olvastam, de inkább láttam. Az Örkény Színházban, már nincs műsoron, de annyira jó volt az előadás, hogy akárhányszor elolvasom a drámát könnyesre nevetem magam. Legeslegkedvesebb konyv: A kopasz enekesno. Bármikor olvasnám. A különóra is nagyon-nagyon fantasztikus. Soha nem gondoltam volna, hogy az abszurdot ennyire el lehet túlozni… Ettől függetlenül, kitűnő, furcsa, vicces és kissé blőd olvasmány. Viszont az életben nem akarom többet a Bobby Watson nevet hallani.

Annyira vicces, volt hogy egy nap 3x is elolvastam. Egyszerűen hihetetlenül jó! El nem tudom képzelni, hogy lehet valaki ennyire idióta!! Persze pozitív értelemben…. Rituális játékaikkal elbizonytalanítják az olvasót, elkeseredésüket pedig egymás arcába vághatják. Elveszítik, majd megtalálják önazonosságukat, egybefonódnak, szétválnak, hogy végleg megteremtsék magukat és egymást. Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában Nem most olvastam, elég zavaros volt. Mégis úgy rémlik, hogy volt benne valami, ami megfogott. Nem emlékszem már, hogy mi, talán egy kósza gondolat, vagy Sade maga, vagy az elmegyógyintézet mint helyszín… ki tudja. Harold Pinter: A gondnok Valahogy ez most nem jutott el hozzám. Vontatott volt, és valahogy nem láttam értelmét. A karakterek sem pendítettek meg bennem semmilyen érzelmi húrt. Üres volt. Ha ez volt a cél, akkor nagyon jól eltalált darabról van szó. Egyszer egy kakas azt szerette volna, ha kutyának nézik. De nem sikerült neki — rögtön felismerték. Múlt héten például egy fiatalasszony mérgezte meg magát: nyitva hagyta a gázcsapot. Martin: El a kezekkel! Smith: Fel a kezekkel! Smith: Le a legyekkel, légy a gyerekkel! Martin: Elegyednek a legyek. Smith: Keverednek az elegyek. Martin: Légy a legyezőm, légy a legyezőm! Smith: Ellegyintett legyesek! Martin: Elég, egyszeregy! Így aztán Bobby Watson anyja, Bobby, újra férjhez mehet.

Elvégezte a joghurtipari főiskolát Drinápolyban.