Konyv: A kapitalizmus ujratervezese


Konyv: A kapitalizmus ujratervezese

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 749383509
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,14

MAGYARÁZAT:Konyv: A kapitalizmus ujratervezese

To browse Academia. Remember me on this computer. Enter the email address you signed up with and we'll email you a reset link. Need an account? Click here to sign up. Download Free DOC. Download Free PDF. E könyv a kapitalizmus. Katalin Szerdahelyi. A short summary of this paper. E könyv a kapitalizmus átfogó, valamennyi — tehát a politika, az anyagi, valamint a szellemi termelés és szolgáltatás — alrendszerére kiterjedő elemzését vállalja. Szerzője szerint e társadalmi forma története két fő szakaszból áll. Az első a XIX. Az utóbbiban a lakosság általános és titkos szavazással maga választhatja meg, hogy a következő választásig az uralkodó osztályok mely pártjai gyakorolják fölötte a hatalmat. Legfejlettebb válfaja a jóléti kapitalizmus, amely egyrészt a gazdaság irányításába beavatkozva megszünteti a liberális anarchia válságainak rángógörcseit, másrészt az alávetett néposztályok életmódjának korszerűsítésével elfogadhatóvá teszi az uralkodó osztályok hatalmát. A szovjet birodalom összeomlásakor a pénzpiaci kapitalizmus és a transznacionális konyv: A kapitalizmus ujratervezese oligarchái elérkezettnek látták az időt arra, hogy a liberalizmus újjáélesztésének jegyében egy számukra kedvezőbb, a konyv: A kapitalizmus ujratervezese kapitalizmus vívmányait felszámoló világrendet vezessenek be.

A politikában a liberális pártok mindenütt esélytelenek, a parlamenti képviselet határán toporgó törpepártok. A pénzpiaci és transznacionális nagytőke hatalma tehát kizárólag fedezetlen papírbankókra épül, s csak addig létezik, míg a nemzetek a nagytőke más csoportjait és a politikai osztályok vezetőit rá nem ébresztik, hogy e társadalmi forma fenntartásának egyetlen esélye a jóléti állam. Az emberiség további — s a messzi jövő távlatában bizonyára a kapitalista társadalmi formán is túllépő — fejlődése csak a jóléti államok kiteljesedésén át vezethet. ISBN és vonalkód. Related Papers. Download file.

Marosán György. Publikálás dátuma. A mű alapvető újdonsága, hogy nem részterületek lehatárolt perspektíváit elemzi. Tucatnál több világhírű tudós, a különböző tudományterületek eredményeit egymáshoz illesztve fogalmazta meg a kapitalizmus jövőjével kapcsolatos gondolatait. A címekben szereplő "rethinking" illetve "újratervezés" kifejezések a kikerülhetetlen adaptációs kényszerekre utalnak. A szervezetek életgörbéjük új szakaszához érkezve eredeti küldetésük és működésmódjuk alapvető újragondolására kényszerülnek. A kulcskérdés azonban: helyesen azonosították-e pozíciójukat az életpályáját felrajzoló logisztikus görbén? Az elnyújtott S betű alakú logisztikus görbe a konyv: A kapitalizmus ujratervezese Malthus demográfiai elmélete nyomán bukkant fel. Malthus ben - korszakalkotó újításként — matematikai modellel, az exponenciális növekedés görbéjével írta le a népesség változását. Az ellenállhatatlan ösztönökből a népesség egyre gyorsuló növekedésére következett, felismerte viszont, hogy a növekvő népesség eltartásához szükséges termőföld — és így az élelem is - szükségképpen korlátos. Emiatt az exponenciális görbe felső része lebillen, és a populációk növekedését a - dőlt S betűre emlékeztető - logisztikus görbe írja le. A logisztikus görbét azóta sokféle szervezet — vállalatok és iparágak — életpályájának leírására használják. Szemléletes modellt kínál, és előre jelezhetővé teszi a fejlődés során szükségszerűen kialakuló újabb, eltérő feltételeket teremtő szakaszokat. Ez szinte felkínálja, hogy a modellt — indokolt óvatossággal - az emberi társadalomra is alkalmazzuk. Az emberiség fejlődésének - sok tízezer évig eltartó - induló szakaszát a népesség lassú növekedése, a kultúra és a fogyasztás - konyv: A kapitalizmus ujratervezese távlatokban - szinte észrevétlen gyarapodása jellemezte. A történelmi emlékezet a logisztikus görbe induló, lassan növekvő szakaszán az egyes társadalmak sorsának — nekilendülésekkel, megtorpanásokkal, és hanyatlásokkal tarkított — ciklikus mintáját őrizte meg.

Ilyen birodalmi ciklus-modellbe illeszkedett bele sokáig az európai történelem is. A görög civilizáció, majd a Római Birodalom fellendülések, bukások, majd újraépülések váltakozásával jellemezhető életpályáját futottak be. A Római Birodalom bukását lezáró válságkorszak után azonban kontinensünk fokozatosan új fejlődési pályára állt. A logisztikus görbe nekilendülő szakaszát jellemző pályaív azonban hosszú évszázadokig nem volt szembetűnő. Így között Európa népessége tartósan növekedett, bővült a gazdaság, szélesedett az együttműködés. Válságok, háborúk robbantak ki, járványok következtek, és a népesség látványosan visszaesett. Másfél évszázad múlva azonban nemcsak újraindult a növekedés, hanem több évszázadon keresztül, gyorsulva folytatódott. Ez pedig már egyértelműen kirajzolta a logisztikus görbe gyorsuló szakaszát. A változásoknak ez a mintája a kronológiai szabályosság helyett inkább egy folyó - hol visszahúzódó, hol kiáradó - sodrására emlékeztet. Ennek alapján az európai történelem alapvető fordulataként az közötti éveket - mint a hosszú XVI. Mások kissé rövidebbnek - Amerika felfedezésétőla vesztfáliai békéig — látják a történelmi hosszú hullámot. A hosszú XVI. A gazdaság, a politika és az ideológia szabályozása — a vállalkozástól a bankrendszerig, a törvények hatalmától a felelős kormányzásig, a vallástól a vélemények szabadságáig — racionális politikai alku tárgyává vált.

A kialakuló polgári társadalom működőképes keretét az as vesztfáliai béke által létrehozott szuverén állam biztosította. A folyamatos gazdasági, társadalmi és technológiai innovációk mind kedvezőbbé tették a növekedés feltételeit. A sokáig egymást korlátozó gazdasági, társadalmi, politikai és demográfiai folyamatok egymást erősítő visszacsatolási rendszerré kapcsolódtak össze. Ennek hatására a XX. Ennek sokáig döntően a pozitív oldalát érzékeltük: a gazdaság, a fogyasztás, a képzettség és a társadalmi mobilitás dinamikusan növekedett. Ám a gyors változás alapvetően felkavarta az élet szinte minden szféráját, az egyén életétől egészen a globális rendszer kormányzásáig. A Föld az elmúlt évtizedekben a környezeti, a gazdasági, a technológiai, és a politikai szférák egymástól elválaszthatatlan rendszerévé vált. A görbe felső szakaszához közelítve azonban többféle kimenet bukkan fel: bekövetkezhet - miként a konyv: A kapitalizmus ujratervezese váláskor - összeomlás, visszatérő krízisek vagy egy stabil és magas életminőségű állapot. Hogy e lehetséges végkifejletek közül glóbuszunkon melyik jön létre, a politikai és gazdasági aktorok - az országok, a vállalatok - viselkedése dönti el. A helyzetet az teszi veszélyessé, hogy nem szükséges rosszindulat és gonoszság a tragédiához. A komplex rendszer működésmódjának figyelmen kívül hagyása is előidézheti az összeomlást. Sőt, már az is krízishez vezethet, ha a világ vezetői ragaszkodnak egy újabb — a XX. Ez az oka, hogy az elmúlt évtizedben kudarcot vallott a fejlett társadalmak minden igyekezete, visszahozni a korábbi évtizedek magas növekedési ütemét lásd: idézett mű, Az egyre több területen tetten érhető lassulás azt jelzi: az emberiség elérkezett a logisztikus görbe a dőlt S betűjének felső szárához.

Mindebből az következik: elkerülhetetlen, sőt, halaszthatatlan egy új, mennyiségileg nem növekvő, mégis magas életminőséget biztosító, de fenntartható állapotra való áttérés. Az adaptációs válságok megoldódása — mint mindig - a szabályozás új intézményeinek megalkotásától függött. Most ezeken túl nehéz feladatot jelent a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése és a fenntartható életmód kialakítása. Mindez érthető módon súlyos konfliktusokkal és éles érdek-összeütközésekkel jár. Konyv: A kapitalizmus ujratervezese adódott a következtetés: a gyökeresen új feltételeket teremtő történelmi korszak kiformálódása - miként a nekilendülés is - egy évszázadnál hosszabb időt igényel. Ez indokolta, hogy a történelmi fejlődés új feltételeit megteremtő átalakulást - a hosszú XVI. A történelmi logisztikus görbe stabil szakaszára átvezető hosszú XXI. Fukuyama - A történelem vége - nagy sikerű könyve. A világhírűvé vált szerző későbbi műveiben - az események valóságos fordulatait tudomásul véve - némi önkritikát is gyakorolt, és megállapította: túl korán jelezte a történelem végét. Konyv: A kapitalizmus ujratervezese hosszú XXI.

Fokozatosan a Föld valamennyi társadalma beléphet abba a korba, amelyben az egyének és a közösségek — minden korábbitól elütő — új és nehéz feladattal szembesülnek: miként lehet fenntartható, ugyanakkor magas életminőséget nyújtó, egyben értelmes életet kínáló társadalmat létrehozni, egy olyan világban, ahol megszűnik a létfenntartás kényszere. A zavaroknak ellenálló resilience globális társadalom megszületése, azoknak a — ma még csak csírájukban levő — intézményeknek, szerveződési formáknak és vezérlő rendszereknek a függvénye, amelyek egyszerre biztosítják a fenntarthatóságot és a dinamizmust a Földön. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni: a logisztikus görbe lelassuló szakasza többféle kimenetet rejt. Végül az is elképzelhető, hogy a társadalom rátalál egy olyan új fejlődési formára, amely a logisztikus görbe felső szakaszán a megújulás új perspektíváit kínálja. Nehéz szabadulni a gondolattól: a hosszú XVI. Ebből a szemszögből aggodalmat keltőek napjainkban a nacionalizmus erősödése, a populizmus előretörése, az élesedő identitás-harc, és a gazdasági befelé fordulás tendenciái. Ezek a globális rendszer — kormányos nélküli hajóhoz hasonló — sodródását idézhetik elő. Ha nem is egy európai háborúnak, de Európa szétesésének fennáll a veszélye. Biztatást legfeljebb abból meríthetünk: sem az összeomlás, igaz az optimista kimenet sem szükségszerű. Az ilyen válságokkal teli idő tömegével szüli a prófétákat. Az idézett - a kapitalizmus újratervezését propagáló - könyv nem az ő útjukat követi. Inkább vitára, egyben továbbgondolásra késztet. Szerintem ez érdekesebb és egyben hasznosabb.

Szerző Marosán György. Vigyázat, lopják "konyv: A kapitalizmus ujratervezese" történelmet! Czene Gábor. Még javában tart az egyik emlékezetpolitikai csörte, már jön is a következő. A sor pedig, legalábbis jó ideje ilyen érzésünk lehet, végeláthatatlanul folytatódik. Újrahasznosított történelem címmel a Deák Ferenc Kör a múlt értelmezéséről szervezett pódiumbeszélgetést a Villányi úti konferencia-központban. Avagy, ahogyan a fórum moderátora, Dési János újságíró kérdezte: mennyiben fontos a mában a múlt? Kell valamilyen magyarázat arra, és ebben semmifajta magyar specifikum nincs, hogy tulajdonképpen miért is vagyunk itt a földön. Erre szolgál a kollektív, nemzeti identitás — kezdte bemelegítésként tágabb összefüggésekkel Csepeli György szociálpszichológus. Válsághelyzetben az identitáskérdés mindig kiéleződik. Ráadásul — mondta — most nemcsak magyar, "konyv: A kapitalizmus ujratervezese" európai és globális válság is van. Lehet, hogy Magyarországon a viharos XX. Egyébiránt őt nem érheti az a vád, hogy megfelelési kényszerből vagy karriervágyból a jobboldali kurzus elvárásaihoz igazodna. A rendszerváltáskor ennek a szervezetnek az emléktábláját kalapáccsal verték le a VI. A legjobb az lenne, ha minden történelmi szereplőnek egyúttal az ellenfelét is megalkotnák, és fejjel lefelé hozzáillesztenék. Tisza Istvánhoz például Károlyi Mihályt. Ha pedig bekövetkezik az éppen aktuális kormányváltás, akkor egyszerűen csak megfordítják a szobrot. A viccet félretéve, Gyurgyák elmondta, hogy olyan finomra hangolt rendszert kellene kialakítani, konyv: A kapitalizmus ujratervezese egyszerre tartja fenn a közös egységet és biztosítja a pluralitást. Nehéz feladat.

A magyar identitás mindig is duális szerkezetű volt, a széthúzás Koppány óta jelen van — csatlakozott Csepeli György. A közönség összetétele nem kerülte el Gyurgyák János figyelmét, aki úgy látta jónak, ha a fideszes hatalom bírálatán túl a teremben ülők felé is célzott üzeneteket küld. A baloldalt is súlyos felelősség terheli — közölte. Gyurgyák biztosra veszi, hogy a különféle emlékezetpolitikai és történelemkutató intézetek, amelyek úgy szaporodnak, mint az amőba, semmit nem fognak megoldani. Függetlenül attól, hogy melyik kormány égisze alatt jöttek létre. Az ilyen intézetek nem csökkentik, hanem felerősítik a szembenállást. A helyük a Magyar Tudományos Akadémián, vagy — egy másik lehetséges modellt követve — az egyetemeken lenne. A szimbolikus politizálás mindig akkor erősödik, amikor a tényleges politizálás háttérbe szorul. Az emlékezetpolitika a politika foglyává vált, helyzetéből éppen ezért csak a politika lenne konyv: A kapitalizmus ujratervezese kiszabadítani. Amire viszont — fűzte hozzá Gyurgyák — a magyarországi közállapotok ismeretében kevés a remény. Csunderlik Péternek erről eszébe jutott A halál 50 órája. A filmben szereplő főnáci számára nem a győzelem a fontos, hanem az egyenruha viselése, az állandó harc. Azok is a folytonos küzdelemben érdekeltek, akik megegyezésre törekvés helyett rendre ellentéteket akarnak szítani. Ahogyan a Népszavának nyáron adott interjújában tette, Csepeli György konyv: A kapitalizmus ujratervezese is szóba konyv: A kapitalizmus ujratervezese a mai napig feldolgozatlan két nagy tragédiánkat, Trianont és a holokausztot.