Konyv: A fekete zongora


Konyv: A fekete zongora

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 619849590
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,74

MAGYARÁZAT:Konyv: A fekete zongora

Dávid Veronika, az emancipált, lassan vénlánynak számító eladókisasszony saját romantikus regényét írja a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili — késsel a hátában. Zsebében egy kitépett lap, rajta a hírhedt Ady-vers, A fekete zongora. A békés kisváros élete fenekestül felfordul. Az ügybe szinte mindenki belekeveredik, a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, a zsidó kereskedő, de még az apáca is. Miközben ellátogatunk a korabeli Szegedre és Szabadkára, sőt, találkozunk magával Ady Endrével is, a hullák csak szaporodnak. Vajon Veronikának és társainak sikerül rájönni, ki lehet az agyafúrt gyilkos? És hogy mi köze a rejtélyes Ady-versnek az áldozatokhoz? És Veronika szívéhez melyik férfit sodorják közelebb az események: hűséges gyermekkori barátját vagy a nyomozni érkező, sármos, éles eszű huszártisztet? A éves Nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt… tovább. A éves Nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt tisztelgő regényben mindenre fény derül. Eredeti megjelenés éve: Most pedig így érezem, és már be is kértem holnapra a sorozat második részét, és már várom a jövő hetet, amikor szabadságon leszek, pedig A türkizkék hegedű nem volt betervezve márciusra, és már megint el fogok csúszni a terveimmel. Szeretem a századfordulót, nem is tudom elmondani, mennyire szeretem. És szeretem Adyt, a Nyugatot, szeretem azt az életstílust, azt az életformát. A nyugalmat. És ezt kaptam most ettől a könyvtől. Nem vártam pörgő, véres krimit, inkább egy hangulatos bűnügyi történetet, konyv: A fekete zongora persze vannak gyilkosságok, de ettől sosem lesznek álmatlan éjszakáim.

Hangulatban számomra kicsit a Tüskevár és a Téli berek hangulatát hozta, bár van pár évtized a között a két időszak között, amikor a történetek játszódnak. Veron olyan volt, amilyen, de hát milyen legyen egy fiatal lány, aki kilóg a kisváros lakosai közül önállóságával, vers- és irodalomszeretetével. Azt hiszem, akkor is spoiler. Ahogyan pedig pároldalanként újra kellett gondolnom a gyanúsítottam személyét… Mindig az járt a fejemben, vajon az-e a gyilkos, akire az apró jelek folyton mutatnak, vagy az, akire nem gondolnék, Vagy egyikük sem, hanem egy harmadik, akire aztán tényleg nem gondolnék? Szerintem jól volt megírva, hangulatban számomra adta a századelőt. Olyan könnyed bűnügyi történet volt, amit olvasva kicsit úgy éreztem, mintha Agatha Christie egyik krimije lenne a kezemben, csak Baráth Katalin könyve plusz kortörténetet is adott kicsit. Könnyed, századfordulós krimi, ami távoli unokatestvére "konyv: A fekete zongora" Ambrózy-sorozatnak. A különbséget egyrészt az egyenes idővonal jelenti, aminek őszintén szólva örültem, a kissé érettebb, YA-jeleket nem mutató női főhős és a vidéki Magyarország miliője jelenti. Egy kis betekintést nyerünk abba, hogy ez a konyv: A fekete zongora társadalom miként élt a dualista rendszerben, kik voltak a jellegzetes alakjai, tekintélyszemélyei. Nehéz nem észrevennem azt, hogy mintha megállt volna az idő, és ma is meglennének a hasonló emberek egy hasonló környezetben, de azt konyv: A fekete zongora nem gondolom, hogy ennek kimondása lett volna a regény célja.

Emellé társul egy csipkelődő hangnem, ami alapvető kritikákat fogalmazott meg a meglévő társadalmi struktúrákkal és főleg azoknak a nőképével szemben. Nem mellesleg egy kicsit mintha a ma hasonlóan zengedező hangok felé is szólna a kritika Maga a krimiszál egy kicsit banálisnak tűnt utólag, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen lendületes ecsetvonásokkal festette meg a szerző a körülményeket. Mindenesetre, ha végre lesz könyvtár, a folytatásokra is benevezek. Határozottan örülök a Dávid Veronnal való találkozásnak, és főként annak, hogy hősnőnk nemcsak a regényírás örömeiben, hanem gyilkossági ügyek nyomozásában is boldogan elmerül. Meg persze, mit tagadjam, jó volt kis ideig belakni a poros, függetlenségi hagyományához ragaszkodónyugalmas, vagy inkább annak tűnő Ókanizsát is. Szerettem a regény hangulatát, humorát, az Ady-szálat, a finoman elszórt irodalmi utalások mazsoláit, a századelő provinciájának miliőjét, Veront a maga nonkonformizmusával, korlátlan fantáziájávala kellő magatartás és a veleszületett élénk kíváncsiság harcának prédájaként. Bevallom, engem kissé lányregények hősnőire, elsősorban a képzelet tág tereiért rajongó Anne-re emlékeztetett, ahogy az egész történetet is átlengi az ifjúsági regények bája. Megjegyezném: azért egyáltalán nem habos-babosan. Maga a krimivonal nem volt annyira erős, mint amilyenre számítottam, mintha néhol kissé háttérbe is szorult volna, de remekül kötte össze konyv: A fekete zongora ókanizsai társadalom minden rétegét értelmiségiektől és gazdag vállalkozóktól Hátsó Bertáig, Az Ókanizsai Kéjnőig, Konyv: A fekete zongora kocsmárostól Veritas nővérig, Timon atyától és Mihály kántortól Dujmovics főkapitányon át titokzatos huszár századosokig.

Közben előítéletek, emberi gyarlóságok, de erények is fel-felvillannak, vadregényes ötletek születnek, a kisvárosi unalom foszladozni látszik, és tanúi lehettünk annak is, milyen harcokat kellett vívniuk annak idején az új idők új dalainak nemcsak a konzervatívabb közönség, de még a Polgári Modern Olvasókör kifinomult ízlésű tagságának megnyeréséért is. Érdekes körkép, persze a műfaj határain belül maradva. A lezárást viszont nem igazán értem, számomra zavaró módon megtöri a történet kerek egységét, hangulatát. Ettől függetlenül lesz még találkozásom Dávid Veronnal. Mintha nyárutó lenne, én kint barkácsolnék a virágos gangon, dédnagymamám pedig ott ülne mellettem, a macska pedig citromlepkéket üldözne a féltve őrzött rózsabokrok között, a kutya lustán ropogtatná a ládából kilopkodott diószemeket. Ő pedig rákezdene egy történetre, a századfordulóról. Konyv: A fekete zongora a korról, amelynek tárgyai ott vannak a mindig elvarázsolt kastélynak tekintett házban, a százesztendősnél is régebbi lim-lomok, melyeket ma már senki nem használ. Mesélt nekem erről az időről. Talán Veronka is ott volt bennük, egy álmos kisváros, napok, amelyeknek vége szakadt. Én pedig csak hallgatom a történetet, látom magam előtt az egészet, a világot, ami ittmarad nekem. Minden rájuk emlékeztet.

Kegyed még nem hallotta Dávid Veron históriáját? Akkor azonnal hagyja a csillogó kütyüket, főzzön egy csésze jóféle teát, üljön le a tornácra, és olvassa el. Hiszen holnap miről fogunk diskurálni a piacon? A krimiket azt hiszem más szabályok alapján kell minősíteni, mint a szépirodalmi műfajokat, és amint ezt sikerült megértetnem magammal, nagyon jól csúszott ez a könyv is. Itt érdekes lenne elmélázni azon, lehet-e bármilyen személyes tapasztalata ebben konyv: A fekete zongora kérdésben Baráth Katalinnak, amiből felépítette ezeket a szövegelemeket… de tulajdonképpen mindegy is. A fekete zongora nem az a klasszikus hard-boiled, ezt talán mondani sem kell, inkább valamiféle miliő-krimi, amiben a történelmi háttér felvázolása nagyobb hangsúlyt kap, mint maga a bűnügyi szál. Ezzel nekem aztán tényleg semmi gondom nincs, pláne hogy Baráth láthatóan birtokában van az as évek megjelenítéséhez szükséges információknak, ráadásul azt is meg tudja állni, hogy mint egy rossz tanárnő szikkadt adathalmazt csináljon a meséből. Persze ez az Ókanizsa a maga műkedvelő, helyenként riasztóan amatőr detektívjeivel nem a Móricz-féle nyakig sáros rögvalóság, sokkal inkább Stars Hollow a Szívek szállodájábólés ezen a kedélyes hangulaton nagyon az se változtat, hogy időnként jól kinyiffantanak valakit. Talán éppen ezért tetszett. És persze mert szépen fel van építve a bűnügy, működnek a szereplők közötti kapcsolatok, nem szájbarágós, nem izzadságszagú, ráadásul magamtól megtaláltam az egyik kulcsot a könyvben a gyilkos személyéhez. Gratulálok, Kuszma. Ügyesen volt elhelyezve. Gratulálok, Baráth Katalin. De ezekről az eltérésekről egy értékelésben azért sem lehet beszélni, mert az kimeríti a spoilerezés fogalmát. Azt azért leszögezném, hogy Dávid Veron részvétele a nyomozati munkában egy olyan elem volt, ami egyrészt nagyon kellemesen meglepett, másrészt felettébb üde és eredeti ötlet.

Múltkor is itt voltak a Pintér gyerekek. Kossuth Lajos unokáját valami betyáros ágensnek képzelték. Meg az a zsurnaliszta fiatalember is. Valami Vilmos, vagy Zsigmond, talán Bálint. A rosseb emlékszik ezekre, főleg az én koromban. A nő olyan, mint a lédús gyümölcs. Minél tovább éri az aranyló napsugár, annál zamatosabb. A férfiember lelke az idővel megkeseredik, kiváltképp, ha sokat olvas. Node, mesélje már el nekem, miért éppen Bácska? Szegény jó édesapám panaszkodott mindig: a Bácska átka a jó földje. A paraszt tavasszal kisétál a szántóra, zsebéből elpotyog a mag és nincs más dolga, mint ősszel aratni. Higgye el nekem, nincs ott semmiféle ármány és cselszövés, nemhogy kultúra, csak tőke melléki guggolós bor és törkölypálinka. Ugyan meglehet, én egy másik korra emlékszem. Ez a Miss Marple… — Veronika! Dávid Veronika. Szóval a maga Veron kisasszonya számomra szívmelengető módon illegeti magát. A történet könnyű olasz habzóbor módjára csiklandozta fantáziám. Persze attól nem megy az ember a falnak, még három üveg után sem. Márpedig, ha iszom, én azt szeretem! Említettem már angyalom, hogy a gyökerem Bácskai? No meg aztán kiskegyednél is hiányoltam a függeléket vagy lábjegyzetet, melyből tájékozódhat a becses olvasó, mely dolgok és események valósak, melyek sejthetőek és konyv: A fekete zongora azokról, amelyek csak a szerző elméjének gyümölcsei.

Tudja kedveském, meglehetősen eltöri az elbeszélés izgalmát, ha a kíváncsi olvasónak minduntalan a simogatós masinérián kell meggyőződnie a historikus utalásokról, már ha van olyan szemfüles, hogy észreveszi egyáltalán. De megvallom magának, jómagam más történeteket kedvelek, csak azok manapság nem járnak az úri közönség kegyeiben. Régen minden jobb volt, mostanság ezt tartják, ezért viszik cukor módjára szépapáink kalandjait. Álmok égben járó hajókról, rendkívüli, elképzelhetetlen teremtményekről, a távoli jövő vagy sosem volt korok népéről. Én ezt szeretem igazán. Először meglátjuk, hogyan zárja szívébe Veronikát az olvasóközönség. A könyv leghatározottabb erőssége a századelő, pontosabban egyfajta békebeli-monarchiabeli kisvárosi miliő és hangulat hiteles megidézése, beleértve a konyv: A fekete zongora illetve etnikai-vallási feszültségeket is. A háttérvilág megalkotásában egyaránt érződik a szerző szakmai felkészültsége, a kutatómunka, és a személyes helyismeret és tapasztalat. Maga a történet titokzatos bűntények és kinyomozásuk köré szerveződik, vagyis A fekete zongora egy bájos történelmi krimi konyv: A fekete zongora a zsáner kívánalmainak megfelelően élesen lekerekített karakterekkel, jól pattogó dialógusokkal, jól vizualizálható, sosem túl hosszú kamarajelenetek sorával, amelyeket Ókanizsa és környékének részletes bemutatása lazít fel és rendez szabályos regénybe. Sosem jártam a környéken, de sejtem milyen élvezetet okozhat azoknak akik ismerősek arrafelé — legalábbis abból kiindulva, milyen dobogó szívvel olvastam az Ady-felolvasásra konyv: A fekete zongora kis baráti társaság szegedi sétáját: akár egy időutazás.

Pedig nem kötődöm érzelmileg Szegedhez, csak sokat jártam ott. A spoiler gyilkosságok halványan megidéztek egy közepes bonyolultságú Agatha Christie-féle bűnténysorozatot, de valahogy nem merültünk el az ok-okozatok mélyére, a bűnelkövetés pszichológiájába, így ez a szál egy kicsit lapos maradt. Érdekes módon a egyes mellékszálak spoiler nagyobb drámaisággal bírtak, mint maga a gyilkosságsorozat. A nagyon kellemes, szelíden humoros, színes-plasztikus stílust a szerző tényleg nagyon szereti a halmozott jelzőket rendszeresen megakasztják ugyan a néhol kicsit túlgondolt körmondatok, amiknek ezért többször neki kell futni az alany és állítmány kibogozása végett, összességében mégis nagyon tetszett ez a formanyelv, inkább megmosolyogtatott és a legjobb értelemben szórakoztatott a cirkalmassága, mintsem hogy bosszantott volna. A könyv végét viszont egyáltalán nem értettem. A regény tulajdonképpen befejeződött a vasútállomáson, majd két fejezet következik még, amiről csak a könyvet befejezve és visszalapozva vettem észre, hogy nem számozott fejezetek, inkább odabiggyesztett novellák.

Szále László Fekete zongora Történelmi vitadráma több Szcenírozott felolvasószínházi sorozat — drámabörze. A felolvasószínház kiválóan alkalmas arra, hogy a tényleges bemutatók számánál tetemesebb mennyiségben lehessen megismerni a létező kortárs drámákat, és lehetőséget kínál arra, hogy rendkívül gyorsan bevezessen egy szöveget a szakmai közbeszédbe. Ezért a felolvasószínház a szakmai közönség előtt mint drámabörze is jelentőséget nyerhet. A felolvasásokat szakmai beszélgetés követi az alkotókkal és a nézőkkel. Színházunkban ezen a Pünkösd utáni hétvégén három darab kerül fél-szcenírozott keretek között felolvasásra: Szilágyi Andor: Papp Laci és az éjszakai látogatók Csáky Pál: Egy nap az örökkévalóságból Nagy Imre — Kádár János Konyv: A fekete zongora László: Fekete zongora Tisza István — Ady Endre Mindhárom mű egy-egy sorsfordító történelmi pillanatban játszódik, még akkor "konyv: A fekete zongora," ha Papp Laci tragédiája nem engedik címvédő meccset vívni az amerikai-olasz Giardelloval merőben magántermészetű, és kihatásában nem is csak egy pillanat… Fekete zongora Történelmi vitadráma Rendszerek jönnek, mennek. Elenyésznek, megdöntik, váltják, változtatják őket… De csak a rendszerek mennek — a problémák mindig maradnak. Mutatis mutandis. A darab száz évvel ezelőtt játszódik, az első világháború végnapjaiban. Két főszereplője van: a költő és a politikus. Ady Endre és Tisza István, akik saját koruknak is főszereplői voltak. Kivételes formátumú emberek, akik szinte semmiben sem értettek egyet, de mindketten szerették és féltették a fajtájukat, hazájukat.

Ki szerette jól? Ki szerette rosszul? Ady ízig-vérig modern ember, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Tisza ízig-vérig régi vágású magyar úr, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Tisza a régit védve a robbanást akarta elkerülni, nem sikerült. Ady forradalomban születő modern, demokratikus Magyarországot akart — neki sem sikerült. Vagyis: a Tisza védte Magyarország megsemmisült, az Ady álmodta Magyarországból nem sok vált valóra. Tisza is, Ady is sejtette, hogy közel a vég — az övék is —, de hogy milyen közel, azt nem tudták. A darab egy különös találkozás története: ahogyan Magyarország tragédiáját két — egymással örök harcban álló — ember látja, s fájdalmasan átéli egy végső nagy vitában. Az okokat keresik, az okozat pontos ismerete nélkül. Keresik keserűen, dühösen, a jelenről sokszor megfeledkezve, sodródva az indulatoktól, a kétségbeeséstől. A nézők kényelmes zsöllyéikben mindent tudnak. Vagy legalábbis többet, mint a nagy költő és a nagy államférfi. Egyszerű: az ő ismeretlen jövőjük a közönség ismert múltja. Hőseink szemben állnak céljaikban, s egyek gyászukban. A kis ország sorsba beleszoktunk, a nemzettest csonkulása még sokáig sajogni fog — talán addig, míg a kisebbségi magyarság szülőföldjén nem kap társnemzeti pozíciót. Találkozásuk időpontja Tiszát ezekben a napokban több barátja, híve igyekszik meggyőzni, hogy utazzon vidékre, mert az élete veszélyben van: forradalmi időkben a történések kiszámíthatatlanok, ne tegye ki magát a bosszúszomjas vak indulatoknak, melyeknek egyik fő célpontja éppen ő.

Ilyen tartalmú üzenetet küld neki fő politikai ellenfele Károlyi Mihály is. Tiszának inasa azt tanácsolta, hogy a ház hátsó szárnyán egy ablakon keresztül hagyja el a házat. Tisza azonban — már érezve, hogy újabb gyilkossági kísérlet van készülőben — állítólag visszautasította ezt a tanácsot, és a következőket mondta:… Nem ugrom én sehová — ahogy éltem, úgy fogok meghalni. Hacsak nem Ady egészségi állapota. Aki azonban nemcsak költőnek volt különleges, hanem betegnek is. Alig tudott lábra állni, de október én bizonyíthatóan ott volt a forradalom főhadiszállásán, az Astoriában. Van-e még kiút, vagy már minden elveszett? Ady miért akarja konyv: A fekete zongora csökönyösen megmenteni Tiszát, legnagyobb ellenfelét? Ki az, aki odahívja? Aki — titokban — mindkettőjükért rajong? Mi a tét? Egy gyilkosság megakadályozása? A forradalom makulátlansága? Vagy az új Magyarország nem születhet meg a régi nélkül? Miért vágyunk mindig a változásokra, s miért csalódunk bennük újra meg újra? Hogyan zajlik az esemény: A három stáb május től kezd próbálni, hogy némi előérzékenyítettséggel imitálhasson olvasópróbát a vasárnapra regisztrált érdeklődőknek, akik a színház törzsközönségéből verbuválódtak.

Számukra különleges élményt jelenthet meglesni, hogyan találkoznak a színészek azzal a szöveggel, mellyel — valóságos előadás esetén — heteken át együtt fognak élni, át-meg áteresztve magukon; hallgatni a rendezőket, mit tartanak lényegesnek, a színpadra állításkor hangsúlyozandónak a darabban, és milyen formai és technikai eszközökkel kívánják elérni azt. Az asztali elemző próba után ki-ki a választott rendezővel együtt, a kulisszajárások mintájára felkeresheti a hangtárt, válogathat a bútorok, jelmezek és kellékek között. Este már sor is kerül az első előadásra az Irodalmi Kávéházban Egy nap az örökkévalóságból. Utána közönségtalálkozó és vita. Másnap án immáron a szakmai közönséggel bővülve sor kerül további két felolvasásra a nagyszínpadon megépített ringben Papp Laci konyv: A fekete zongora a Gaál Erzsébet Stúdióban Fekete Zongora. A program zárásaképp felkért moderátor vezetésével az egybegyűlt dramaturgok, kritikusok, szerzők, színháziak megvitatják, milyen színházi konyv: A fekete zongora lenne a legadekvátabb a művek színpadra állítása során, méltán vagy méltatlanul lapultak eddig asztalfiókban, milyen erényeik-gyengéik vannak, s ezek hogyan orvosolhatók. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 36 éve állít emléket az ös visegrádi királytalálkozónak, a…. Több generáció kedvenc szerzője egy olyan zenekart is megihletett, amelyik stílusával, zenei sokoldalúságával…. Az ajándékutalvány, a jegy. Beszámolók, érdekességek, interjúk a Jegy.

Mint a legtöbb weboldal, a Jegy. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Ajándékutalvány Mobil alkalmazás Bérletek. Összesen: 0 Ft. Kezdőoldal Fekete zongora. Fekete zongora Szále Konyv: A fekete zongora Fekete zongora Történelmi vitadráma több Verebes István Rendező. Betz István Ady Endre, a látogató. Rékasi Károly Gróf Tisza István, a házigazda. Chajnóczki Balázs László, az inas. Brunczlik Péter Esőkabátos. Kövessen minket! Csókkirály - A Koncert Tokaj Fesztiválkatlan. Ajándékozzon jegy. Ami a színlapra nem fért ki Jegy. Hírlevél feliratkozás Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról! Tisztelt Ügyfelünk!