Konyv: A haboru szele


Konyv: A haboru szele

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 410463858
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,55

MAGYARÁZAT:Konyv: A haboru szele

Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. Tovább válogatok. Herman Wouk. Tartalom A világtörténelem egy amerikai család életébe ágyazva: ez Herman Wouk műveinek jellemzője. A Háború szele is egyszerre családregény és izgalmas kalandregény. A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban; a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból; az amerikaiak hitetlenkedése, hogy úgysem igazak az Európából érkező szörnyű hírek. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készűlődnek a háborúra. Churchill, Roosevelt, Sztálin, Konyv: A haboru szele, és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de a világháborúra még csak most készülődő, forrongó világra Megvásárolható példányok.

Állapot: Új. Tovább a kosaramhoz. Kossuth Kiadó.

Pontosság ellenőrzött. A délszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború. A tízéves intervallumot három — egymástól jól elkülöníthető — időszakra lehet bontani: az -től az -ös daytoni békeszerződés aláírásáig tartó, majd a Daytont követő koszovói albán—szerb konfliktust, végül az -es NATO -hadműveleteket, illetve a belgrádi forradalmat magában foglaló, Slobodan Milošević márciusában bekövetkezett haláláig tartó időszakokra. A délszláv háború más néven jugoszláv polgárháború első ciklusa szintén három szakaszra osztható:. A Balkán nemzetiségi térképe évszázadok óta meglehetősen színes képet mutatott. A SzerbiaHorvátországSzlovéniaBosznia-HercegovinaMacedónia és Montenegró társulásából alkotott Jugoszlávia -ig komolyabb probléma nélkül működött. Halálát követően szinte azonnal repedések mutatkoztak az addig többé-kevésbé egységes délszláv egységen. Az egyre erősödő nacionalizmus az es években lángolt fel. Ez a folyamat elsősorban Slobodan Milošević szerb, Franjo Tuđman horvát és Alija Izetbegović bosnyák politikusoknak tulajdonítható. Heves politikai harc kezdődött, melyben Milošević a szerb befolyást akarta erősíteni Jugoszláviában; Tuđman a horvát tagköztársaságot önállósítani és kiterjeszteni akarta, hogy egy horvát dominanciájú országot hozzon létre; Izetbegović konyv: A haboru szele a független Bosznia-Hercegovina volt, melyet a muszlimok uralnak.

Céljaik elérésében még jobban fellobbantották a nemzetek közötti ellentéteket, hiszen mindegyik a saját konyv: A haboru szele több száz éves múltjára és régi dicsőségére hivatkozott. A korábbi kommunista és internacionalista ideológiát nacionalizmus és sovinizmus váltotta fel. A hatalmi harcok győztese Slobodan Milošević lett. Milošević a legnagyobb jugoszláv tagköztársaság, Szerbia élére kerülve, megkísérelte visszaszerezni befolyását a széthúzó jugoszláv államközösségben, de a tagállamok határozottan elutasították ez irányú törekvéseit. A nemzeti problémákat gazdasági problémák is tetézték. A jugoszláv föderáció két legfejlettebb konyv: A haboru szele Szlovénia és Horvátország számított, ezzel szemben Bosznia, Montenegró, de különösen Szerbia és Koszovó rendkívül szegény régiói voltak az országnak. A szlovének és a horvátok különösen azt sérelmezték, hogy az általuk megtermelt jövedelem nagy része elúszik ezen elmaradt régiók fejlesztésére, de így sem érnek el vele eredményt, mert azok nem tudnak kilábalni gazdasági fejletlenségükből. A as évektől fokozódó szociális és gazdasági problémák tovább sarkallták a szlovénok és horvátok önállósági törekvéseit. A nacionalista politikai vezetők hatalomra jutásával Jugoszlávia tagállamai sorra kikiáltották függetlenségüket. Elsőként a legnyugatibb Szlovénia és Horvátország júniusában, majd őket követve Macedónia és Bosznia-Hercegovina is bejelentette elszakadását az egységtől. A délszláv háború jellegzetes motívumává vált a különböző etnikumok között feszülő évszázados — mindaddig mesterségesen elnyomott — keserves ellentét. A háborúskodás fő okának mégis az agresszív szerb terjeszkedő politikát, továbbá a szerb, horvát, bosnyák és albán nacionalizmust tekinthetjük. A délszláv válság a legvéresebb fegyveres konfliktus volt Európa területén a második világháború óta. Mindmáig csupán becsült adatok állnak rendelkezésre az áldozatok számáról — annyi azonban bizonyos, hogy a halálos áldozatok száma meghaladja a et és egymilliónál is többen vannak azok, akik elhagyni kényszerültek szülőföldjüket.

A délszláv háború újra megismertette a világgal az etnikai tisztogatás fogalmát, mivel az -től -ig tartó időszak bővelkedett a civil lakosság ellen elkövetett erőszakos cselekményekben, háborús bűnökben. A megállapodás szerint a tagállam egyik felét a horvátok, a másikat a szerbek fogják uralni, az iszlám vallású bosnyákokat pedig beolvasztják. Horvátország szerb kisebbsége ellenállt, minek hatására zavargások törtek ki. A Horvátországban élő szerb kisebbség függetlenné nyilvánítja a Krajina -területet Krajinai Szerb Köztársaság a frissen megalakult Horvátországtól. Súlyos harcok bontakoznak ki az országban, miután a szerb felkelőket támogató Jugoszláv Néphadsereg is beavatkozik a konfliktusba. A helyzet kilátástalansága miatt a horvát kormány — élén Tuđmannal — beleegyezett, hogy három hónapra felfüggeszti függetlenségi nyilatkozatát. A harcok azonban nem csillapodtak, Horvátország egynegyede a szerb milíciák, csetnikek és a szövetségi hadsereg kezébe került. A macedón térségben nem tör ki fegyveres konfliktus. Áprilisban Bosznia-Hercegovinaa sorban negyedikként kikiáltja függetlenségét. Bosznia-Hercegovina nemzetiségi térképe igen változatos képet mutatott; ez vezetett oda, hogy a muzulmán, horvát és szerb kisebbség között rövidesen háromoldalú polgárháború bontakozott ki. Szerbia és Montenegró vezetőjének választja Slobodan Miloševićet. A szerbek ostromgyűrűbe zárják Bosznia fővárosát, Szarajevót.

Augusztusban létrejön a Mir Sada nevű nemzetközi békemenet a háború megállítására. Bár végül nem járt sikerrel, a kezdeményezés egyedülálló esemény volt a történelemben, mint a mindmáig legnagyobb tömeget megmozgató erőszakmentes akció egy másik országban dúló háború megfékezésére. A nyugat akkor fordított sokkal komolyabb figyelmet a háborúra, amikor Boszniában felbukkantak a muszlim önkéntesek, akik közt valószínűleg terroristák is voltak. Novemberben Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szerbia békeszerződést köt, a boszniai háború véget ér. A következő hónapban a háborúzó felek Párizsban aláírták a daytoni békeszerződéstezáltal véget ért a délszláv háború első szakasza. A három hónapnyi bombázásban többek közt megsérül a pancsovai olajfinomítószinte teljesen megsemmisül a kragujevaci Zastava autógyár, a Dunába szakad több újvidéki híd, az autópályák többsége használhatatlanná válik és találatot kap a szerb parlament épülete is. Többek között kórházakat és civil célpontokat is értek súlyos találatok, valamint egy rakéta becsapódott a belgrádi konyv: A haboru szele nagykövetség épületébe. Június án már az egész tartományt a KFOR felügyeli, de a terület továbbra is Jugoszlávia része marad. December én meghal Franjo Tuđman horvát elnök. A szerb politikus nem kért ügyvédi védelmet, magát képviselte az ellene folyó büntetőeljárásban, miközben folyamatosan illegitimnek tekintette az ügyében eljáró nemzetközi bíróságot. Október én meghal Alija IzetbegovićBosznia-Hercegovina első elnöke. Utódjául Fatmir Sejdiut választották Koszovó elnökének. Március én Slobodan Milošević ötévnyi hágai fogság után, bírósági tárgyalása közben, hatvanöt éves korában meghal. Szülővárosában, Pozsarevácon temetik el. Még ebben az évben a március ei népszavazás során Montenegró lakossága az elszakadás mellett dönt, június 3-án pedig hivatalosan is kikiáltják Montenegró függetlenségét.

Szerbia is kinyilvánítja saját függetlenségét és felveszi a Szerb Köztársaság nevet. Nem összetévesztendő konyv: A haboru szele Boszniai Szerb Köztársasággal. Karadžićot többek között a srebrenicai mészárlásban való érintettséggel gyanúsítják. Több mint tíz évig, a Milošević-rezsim bukása óta bujkált Szerbiában. A vádak szerint ő az "konyv: A haboru szele" felelőse a srebrenicai mészárlásnak. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ez a közzétett változatellenőrizve : Délszláv háború Jugoszlávia széthullása Dátum Több mint halott Ezrek eltűntek Több mint 1 fő vált hajléktalanná. A Wikimédia Commons tartalmaz Délszláv háború témájú médiaállományokat. Hozzáférés: Sablon:Európa történelme m v sz. NKCS : ph Kategória : Jugoszlávia történelme II. Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Nem ellenőrzött változat Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikimédia Commons. Harcoló felek.

Horvát hadművelet Dalmácia és Lika visszafoglalására a krajinai szerbektől. Bosnyák haderő hadművelete a horvát haderő ellen Mostar körzetében. Nyugat-szlavóniai horvát hadművelet a krajinai szerbek ellen. Bosnyák muzulmán szabadcsapatok hadművelete Krčevine városa ellen. A horvát fegyveres erők egyesített hadművelete a Szerb Köztársaság fegyveres erőivel szemben Bosznia-Hercegovina nyugati térségében. Vihar hadművelet Oluja. Összehangolt horvát-bosnyák hadművelet Krajina szerb fegyveres szeparatistáktól való visszafoglalására. A bosznia-hercegovinai hadsereg hadművelete a Szerb Köztársaság fegyveres erőivel szemben. Bosnyák-horvát közös művelet is volt egyben, az Vihar Oluja után. A daytoni békeszerződés félbehagyatta a fegyveres összecsapást. A Bosznia területén tartózkodó szerb katonai erők elleni légicsapások hadművelete. A boszniai IFOR békefenntartó művelete. Allied Force hadművelet. A Szerbia és Montenegro ellen indított légi hadművelet. Az UÇK és az albániai fegyveres csoportok lefegyverzésére és fegyverzet-megsemmisítésére irányuló 30 napos művelet.

Sablon:Európa történelme m v sz Európa történelme. Európa őskori története. A klasszikus birodalmak kora. Európa a középkorban. Európa a korai újkorban. Jelentős államok. Konyv: A haboru szele a 20 — Nemzetközi katalógusok NKCS : ph