Konyv: A masodik vilaghaboru okai


Konyv: A masodik vilaghaboru okai

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 251613099
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,13

MAGYARÁZAT:Konyv: A masodik vilaghaboru okai

Pontosság ellenőrzött. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb [1] és legtöbb halálos áldozattal járó [2] fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az A háborút azonban egyesek már A háború Európában A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A háború kitöréséhez nagyban hozzájárult az első világháború után, a Párizs környéki békeszerződésekkel versailles-i békeszerződés ; trianoni békeszerződés ; saint-germaini békeszerződés ; sèvres-i békeszerződés kialakított világpolitikai helyzet. A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények.

A megszállt területeken a hadviselő felek rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriábankonyv: A masodik vilaghaboru okai németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában "konyv: A masodik vilaghaboru okai" visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint DrezdaHamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánraami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte. A világháború során több népirtás is történt, de az áldozatok számát és az elkövetés módszerét illetően kiemelkedik a több millió zsidó származású ember életét követelő holokauszt. A világégés után a győztesek Európában a nürnbergi perbenmíg a Távol-Keleten a tokiói perben háborús bűnösnek ítéltek német és japán vezetőket. A világháborút a hadviselő felek többsége számára lezáró párizsi békét ben kötötték meg. Európa térképét átrajzolták, a Szovjetunió jelentős területeket szerzett. Lengyelország határait nyugatabbra tolták, és cserébe német területekkel kárpótolták az országot. A háború után megromlott a két korábbi szövetséges, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya, és egy új világméretű konfliktus, a hidegháború korszaka kezdődött el. Az — közötti időszakot egyesek a második harmincéves háború időszakának nevezik. Hasonló szemléletben írt könyvet Ravasz István is. Az első világháború következtében drámaian megváltozott Közép- és Kelet-Európa térképe. Mivel az első világháborút követő forradalmi években a bolsevik típusú hatalomátvétel Oroszországon kívül kudarcot vallott, mintegy válaszként több ország közvéleménye jobbra tolódott. A húszas évek végétől és a harmincas évek elejétől kezdve a térség politikai és gazdasági válsággal sújtott országai sorra autoriterré váltak: vagy egyszemélyes, monarchikus diktatúrává Jugoszlávia, Románia és Bulgária esetében ún.

Bár a pacifizmusnak rengeteg támogatója akadt, [13] [14] ugyanakkor több, a vesztes oldalon álló, valamint a világgazdasági válságban jelentősen meggyengült országban irredenta és revíziós irányzatokat képviselő pártok kerültek hatalmi pozícióba, élükön diktátorként viselkedő vezetőkkel. Ők kedvük szerint befolyásolhatták népüket, ellenőrzésük alá vonták a médiát és elhitették országuk lakóival, hogy talpra állítják meggyengült országukat. Az első ilyen diktátor a Noha Olaszország a győztes oldalon állt az első világháborúban, más győztesekhez képest viszonylag keveset nyert, és az olasz államhatalmat az as években jelentősen gyengítették a folyamatos sztrájkok. Mussolini ben került hatalomra, a fasiszta párt elnökeként. A diktátor kezdetben ellenségesen viszonyult a németekhez: Az évtized közepén azonban az olaszok fokozatosan közeledtek a németekhez, és ban Mussolini bejelentette a Berlin—Róma tengely létrejöttét. Egy évvel később pedig csatlakoztak ahhoz az antikomintern paktumhozamelyet ban kötött meg Japán és Németország. Az első világháborút lezáró versailles-i béke megalázó feltételei és a nagy gazdasági világválság hozzájárult ahhoz, hogy az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ban hatalomra jutott Németországban. Hitler, a korábbi katona a nemzetiszocialista párt élén került hatalomra ban, rögtön elkezdve a Harmadik Birodalom fölépítését.

Így ben felmondta a békeszerződés által előírt katonai korlátozásokat, és gyors fegyverkezésbe kezdett. Az első világháború következményeként Oroszország kiesett a nagyhatalmak sorából. A bolsevik hatalomátvétel és a vele járó polgárháború óriási veszteségekkel járt, egyesek 13 millióra teszik a szocialista rend felépítésével járó emberveszteséget. Mivel ez a térség nyersanyagban gazdag, de iparilag és gazdaságilag konyv: A masodik vilaghaboru okai elmaradott volt, nagyszabású ipari beruházásokkal, erőltetett ütemben javarészt a falusi parasztság rovására hajtottak végre fejlesztéseket. A háború során a konyv: A masodik vilaghaboru okai diktatúra től került a nyugati szövetségesekkel egy oldalra, de néhány dologban emlékeztetett Hitler nemzetiszocialista Harmadik Birodalmára: Sztálin is bebörtönöztette és kivégeztette valós vagy vélt ellenségeit, köztük a Vörös Hadsereg számos tisztjét, és ugyanúgy koncentrációs és munkatáborok hálózatát Gulag tartotta fenn. Spanyolországban ben kikiáltották a köztársaságot. Öt évvel később sikertelen puccsot hajtottak végre Manuel Azaña elnök ellen José Sanjurjo tábornok vezetésével. A csak részben sikeres puccskísérlet után kitört a spanyol polgárháború. A lázadó nacionalisták puccskísérletét több konzervatív csoport is támogatta, mint például az Autonóm Jobboldal Spanyol Konföderációja CEDAde támogatták a monarchisták, a karlisták és a fasiszta Falange is. A nacionalistákat támogatták a karlista és alfonzista monarchisták, a konzervatívok, a fasiszta falangisták és a legkonzervatívabb liberálisok, valamint Németország és Olaszország.

Egyes források szerint ez volt a második világháború főpróbája. Benito Mussolini fel szerette volna éleszteni a Római Birodalom nagyságát és tekintélyét. Ennek egyik következménye volt, hogy ben megtámadta Etiópiátés ezzel kitört az abesszíniai háborúamely egy évig tartott és olasz győzelmet eredményezett. Nagy-Britannia és Franciaország — noha a megbékéltetési politika hívei nem gyengültek meg — katonai garanciákat ígért Lengyelországnak egy német támadás esetére lengyel-brit közös védelmi egyezmény és a francia-lengyel katonai szövetség. Nem sokkal a háború kirobbantása előtt Sztálin elfogadta Hitler javaslatát egy megnemtámadási szerződés megkötésére. Az Lengyelországot a megállapodás értelmében felosztották a két érdekszféra között. Az Egyesült Államokban az as években egy sor semlegességi törvényt fogadtak el. A Távol-Keleten a Japán Birodalom folytatta a század elején megkezdett terjeszkedési politikáját. A Lengyelország elleni német támadásra a közvetlen ürügy egy átlátszó provokáció, a gleiwitzi ma: Gliwice rádióadó elleni támadás szolgáltatta, amikor lengyel egyenruhába öltözött németek elfoglalták a határ menti kisváros rádióállomását. Az Egyesült Királyság és Franciaország már korábban megállapodott, hogy Lengyelországot nem konyv: A masodik vilaghaboru okai Csehszlovákia sorsára jutni. Mivel ez nem valósult meg, az Egyesült Királyság és Franciaország is hadat üzent Németországnak, [40] de kisebb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények, ezért hívják ezt furcsa háborúnak drôle de guerre. A német Wehrmacht gépesített csapatai a légierőtől támogatva gyors ütemben nyomultak előre, szétzilálva a keményen küzdő, de korszerűtlenségük miatt esélytelen lengyel erőket. Szeptember én a szovjet haderő is átlépte a határt és megszállta a Molotov—Ribbentrop-paktumban megállapított területeket. A német—szovjet csapások alatt az ország nem tudott sokáig ellenállni. Szeptember én Varsó kapitulált, [43] [44] Lengyelországot pedig a németek és a szovjetek felosztották egymás között, és ezzel megszűnt a keleti front.

Eközben a német—szovjet diplomáciai kapcsolatok és a gazdasági együttműködés [46] [47] fokozatosan leállt, [48] [49] és a két állam elkezdte a háborús előkészületeket. A Szovjetunió elleni támadás tervét már elején jóváhagyták, és a Barbarossa kódnevet kapta. Három hadseregcsoportot szerveztek meg: Vorosilov marsall északnyugatiTyimosenko marsall nyugativalamint Bugyonnij délnyugati frontját. A kezdetekben a németek mindhárom hadseregcsoportja jól haladt előre, emiatt a szovjetek a Sztálin-vonalhoz húzódtak vissza. Magyarország az Az Észak Hadseregcsoport eközben tovább haladt Leningrád felé, és augusztus én a város külső védelmi gyűrűjét is megközelítette. A Közép Hadseregcsoport augusztus végén elfoglalta Szmolenszketígy egy éket képezett az északi és a déli csoport között, ami a németek számára szükség volt a déliek felzárkózására, ezért Kijev bevételére a Közép Hadseregcsoportból páncélos egységeket csoportosítottak át a Dél Hadseregcsoportba. Kijev elestének másnapján Hitler kijelentette, hogy megindítják az utolsó rohamot a szovjet főváros, Moszkva ellen.

Sorban foglalta el a német Közép Hadseregcsoport a környező szovjet városokat. Október én elesett Kalugaés két nappal később már 80 km-re voltak a fővárostól. Szeptember én megkezdődött Leningrád ostroma. A leningrádiak felkészültek az ostromra: tankcsapdákat, védvonalakat építettek ki. Az ott lakók kénytelenek voltak mindent megenni az életben maradáshoz. Lovakat, kutyákat, macskákat, és még a halottakból is fogyasztottak az éhhalál elkerülése miatt. Decemberben a szovjet hadsereg elfoglalta a Tyihvin vasúti csomópontot, melynek köszönhetően lerövidült a szállítás és nem utolsósorban rajta keresztül félmillió polgárt tudtak evakuálni. Leningrád nap után, November én még elfoglalták Klin városát, de pár hét múlva beköszöntött a kíméletlen orosz tél, és a hőmérséklet hamarosan —36 °C alá esett, amire nem készült fel a német hadsereg. A Vörös Hadsereg Az elsőnél "Konyv: A masodik vilaghaboru okai," a másodiknál Szmolenszk, míg a konyv: A masodik vilaghaboru okai Harkov felszabadítása volt a cél. Ezekkel a harcászati műveletekkel azonban stratégiai hibát vétettek. A félszigeten egyedül Szevasztopol tartott ki több hónapig, de végül július elején befejeződött a város ostroma. Ennek következtében a németek mindenhol visszaverték a támadásokat, és jelentős számú szovjet hadifoglyot ejtettek. A németek a szovjet támadásokat visszaverve, Augusztus végére a Kaukázus legmagasabb csúcsát, az Elbruszt is elfoglalták a német hegyivadászok. Azonban itt el is akadt a németek előrenyomulása. Paulus A szovjetek nyolc nappal később megkezdték az ellentámadást, [79] [80] és november én bekerítették a német konyv: A masodik vilaghaboru okai Uránusz hadművelet. Hitler, miután értesült arról, hogy Paulus seregét bekerítették, Hoth páncélosait Sztálingrádhoz vezényelte, de a szovjet záron nem tudták átverekedni magukat Wintersturm hadművelet. A sztálingrádi és az azt kiegészítő kisebb szovjet ellentámadások következtében a németek visszavonni kényszerültek a Kaukázusba korábban betört csapataikat is, majd az erős szovjet támadások következtében február én Rosztovot is ki kellett üríteniük.

Február án a várost védő német páncélos hadtest kénytelen volt visszavonulni, és a szovjetek visszafoglalták Harkovot. Belgorodnál azonban leállt a támadás, és mindkét fél védekező állásba rendezkedett be. Miután márciusában a keleti fronton megszűnt a küzdelem, Hitler áprilisban utasítást adott a Kurszk melletti orosz kiszögellés megtámadására. Július 5-én észak felől a 9. Július ig komoly sikereket értek el, de ekkorra kifulladt az offenzívájuk. Ezt kihasználva a szovjetek ellentámadást indítottak, [87] és a németek belátták, hogy megbukott a hadművelet. A kurszki győzelem után a rendelkezésre álló hadműveleti tartalékok bevetésével a szovjetek mind a kiszögelléstől délre, mind attól északra általános offenzívába kezdtek. Belgorod elfoglalása után Harkov, majd Kijev felé törhettek előre. Eközben augusztus 7-én megkezdődött a harc Szmolenszk városáért. Októberben a város környékét is visszafoglalták, így már egészen Fehéroroszországig jutottak.

A háború okai szerteágazóak. Egyrészt visszavezethetők az első világháborút lezáró versailles-i békéig, amely Németországnak több mint előnytelen feltételeket szabott. Íme néhány a feltételek közül: 33 millió dollár jóvátétel, a német hadsereg A Rajnától keletre eső 50 km széles sávot demilitarizált övezetté nyilvánították. A háború előzményeihez tartozik a nagy gazdasági világválság, amely hozzájárul Hitler és a nemzetiszocialista párt hatalomra jutásához Németországban Hitler hamar magáénak mondhatta a " Führer " címet, egészen pontosan től. Külpolitikájának deklarált célja volt a németek lakta területek egyesítése, illetve a keleti irányú területszerzés. Így aztán nem volt meglepő lépés mikor ben felmondta a békeszerződés által előírt katonai korlátozásokat, és gyors fegyverkezésbe kezdett. Később A háború közvetlen előzményei közé tartozik többek között a Csehszlovákiai zavargás cseh náci ellentét. Később válságállapot alakult ki melynek folyományaként a szudétanémet részt Németországhoz csatolták, Csehszlovákia "maradék" része pedig Cseh-Morva Protektorátusként vált a birodalom részévé. Ezután Hitler és Chamberlain deklarációt írt alá Ezt követte szintén ebben a hónapban a Lengyelországnak ígért garancia angol és francia részről ennek oka: érezhető volt a Danzig körüli konfliktus, októberében a németek fölszólították konyv: A masodik vilaghaboru okai lengyeleket, hogy adják vissza Danzigot, mert a korridoron keresztül vasutat akarnak építeni. Az aláíró felek német részről Ribbentropolasz részről pedig Ciano volt. A szerződés kölcsönös segítségnyújtást és a felek beleegyezése nélküli békekötés megtiltását tartalmazta. Augusztus 3-án újabb paktum kerül aláírásra. A szovjet aláíró fél Molotov volt, így ezt szokás nevezni Molotov-Ribbentrop-paktumnak.

Lengyelország lerohanása. Dánia és Norvégia elfoglalása. A folytatás Belgium, Hollandia és Franciaország. Május én Hollandia kapitulál. A május i súlyos harcok után Belgium is megadja magát a német haderőnek. Franciaország lerohanását a németek a Maginot vonalat megkerülésével kezdik. Átjutnak az ardenneki hegységen a francia területekre. Dunkerque-nél az angol-francia seregeket beszorítják, és elkezdődött az angolok evakuációja. Párhuzamosan ezzel Mussolini megtámadja az országot délről. A Compiégne-i erdőben fegyverszüneti egyezmény született. Angliai csata. A Mein Kampf külpolitikával foglalkozó részében Hitler a britek tekintetében nem fogalmazott világosan, de valószínűleg sohasem tartotta Nagy-Britanniát mindenképpen legyőzendő, halálos ellenségnek. Hitler mindig szem előtt tartotta, hogy a britek konyv: A masodik vilaghaboru okai belepiszkálhatnak az olajozottan működő német hadigépezetbe. Az júliusában kezdődött légi háború egyik legnagyobb összecsapása augusztus Két nap alatt a mintegy km hosszúságú légi fronton öt nagy összecsapásra került sor, csekély német eredménnyel, de annál nagyobb veszteséggel a németek 45 gépet, a britek viszont csak at veszítettek. A németek nem bírják megtörni Angliát. Görögország eleste. Mussolini szeptemberében pontosan szeptember án megtámadja Egyiptomot ám alábecsülte erejüket így német segítségre volt szüksége. Sikereket csak így képes felmutatni. Később Victor Erbach-Schönberg herceg német nagykövet A beavatkozás egyik ürügye a Henry Maitland Wilson vezette brit expedíciós hadtest görögországi jelenléte. Kezdetét veszi a Marita-hadművelet. Április 6-án a A németek könnyű győzelemre számolnak ám a mindenre elszánt görögök április ig hősiesen helytálnak. Ezután megadásra kényszerülnek. Eközben Rommel Észak-Afrikában az angol csapatokat Egyiptomig visszaszorította. A következő lépés a Barbarossa-hadművelet volt.

A határ menti területeket a Luftwaffe folyamatosan konyv: A masodik vilaghaboru okai a tüzérség pedig 45 percen keresztül ágyúzza. Ezután a német hadsereg egyesült, a szovjet oldalon a meglepetés hatalmas volt. Alig pár területen tudtak az oroszok komolyabb ellenállást tanúsítani. Az első napon a német páncélosok sikerül kilométerre behatolni a Szovjetunió belsejébe. Míg a határon folynak a harcok, az NKVD Belügyi Népbiztosság a lengyel állam ben elfoglalt területein gyilkolja azokat a foglyokat és hadifoglyokat, akiket nem akartak evakuálni. A Búg folyó menti Wydrawka faluban eltelt a harc tizedik órája. Prohomjenko sebesült közkatona a határőrs egyetlen életben maradt tagja, aki erejének maradékát összeszedve gránátot dobott egy német vezérkari gépkocsira, és megölte a német hadosztály néhány parancsnokát. Másutt egy benzinnel leöntött vöröskatona rávetette magát egy tankra, de az egyes katonák hősiessége nem változtatta meg a tényt, hogy a szovjet egységek többsége riadtan vonult vissza. Továbbra sem volt olyan központ, amely a hadszíntér egészén összehangolta volna a védekezést. Az egyes körzetek vezérkarához aggasztó jelentések érkeztek: "Tüzelnek ránk, mit tegyünk? A jelentésetek miért nincs rejtjelezve?! Kijev elesett, Ukrajna pedig német kézre került. A következő célpont Moszkva lett volna de nem sikerült minden Hitler elképzelései szerint. Öt hónapnyi védelmi harc után a Vörös Hadsereg - most első ízben - nagyarányú ellentámadásra készül.

A tartalékok összpontosítása mindez persze a legnagyobb titokban decemberének első napjaira befejezésre kerül. A szovjet légierőnek sikerül kivívni a légi uralmat a város körzetében. A szovjet ellentámadás sikere miatt Hitler leváltotta a Közép hadseregcsoport parancsnokát Bock vezértábornagyot és több tábornokot, majd én Brauchitschtól átvette a szárazföldi erők főparancsnokságát, miközben a német visszavonulás tovább tartott. December végére az ellentámadás frontvonala jelentősen kiszélesedett így a támadás általánossá fejlődött. Ekkor szenvedi el a német hadsereg első vereségét. Bizonyos Halder tábornok naplójában a német veszteségek A szovjet ellentámadás ugyan felmentette Moszkvát de többet nem sikerült elérnie. Válaszul december 8-án az USA konyv: A masodik vilaghaboru okai üzen Japánnak. A következő jelentős csata a Midway-szigeteknél történt: Japán döntő győzelmet akart kivívni, de az amerikaiak megállították terjeszkedésüket. Ezzel párhuzamosan A folyamatos szövetséges győzelmek hatására július én Rómában a Fasiszta Nagytanácsban leszavazták Mussolinitakit le is tartóztattak. Badoglio tábornok lett az új kormány megalakítója, aki fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményezett. Válaszul a németek megszállták Észak-Olaszországot, és ellenkormányt szerveztek. Kiszabadították Mussolinit. Az olasz diktátor Konyv: A masodik vilaghaboru okai német védnökség alatt létrehozta a Saloi Fasiszta Köztársaságot. A szövetségesek áttörték a német védelmi vonalakat, majd Később Mussolinit a partizánok elfogták és felakasztották. Keleti front. A német felső vezetés a kurszki vereség és Olaszország kilépése után, tisztában volt vele, hogy elvesztette a háborút.

Most már az időnyerés volt a legfőbb cél: Hitlert és munkatársait az a remény éltette, hogy közben a szövetségeseket kijátszhatja egymás ellen. Ezt a reményt foszlatta szét az A német csapatok fokozatosan szorultak ki a Szovjetunió területéről. A szovjet csapatok betörtek Közép-Európába és megszállták Lengyelországot. Néhány hónappal ezután kezdődött meg a második világháború talán leghíresebb hadművelete A hadműveletet Amerika egyik legjelentősebb katonai vezetője irányította: Dwight "Ike" Eisenhower. Az inváziót több hónapnyi tervezőmunka előzte meg, a nagyhatalmakat egy táborba kellett gyűjteni, Németország ellen. Az acélakaratú Eisenhowernak ebben a lehetetlen helyzetben kellett összefogásra bírni a világ leghatalmasabb szövetséges vezéreit Normandiában. Célja a La Manche csatorna birtokbavétele, majd a hadászati hídfő megszerzése volt a francia partvidéken, amelyet a belga és a holland tengerparttal együtt a Rommel tábornagy vezette német B hadseregcsoport védett. Az júniusában lezajlott folyamatoknak köszönhetően Franciaország és a Benelux-államok felszabadultak. Minden bizonnyal ez volt a történelem eddigi legnagyobb hadművelete. Júliusban német katonatisztek merényletet követtek el Hitler ellen, hogy lehetőség nyíljon béketárgyalásokra, de a merénylet nem sikerült. Párizs felszabadítása A következő említésre méltó esemény Párizs felszabadítása volt augusztusában. A németeknek már nem volt hol megállniuk Franciaországban. Szétvert csapataik visszaözönlöttek a német határ felé. Az egyetlen bökkenő Párizs amit még mindig A városban ezalatt a fölfegyverezett ellenállási mozgalom megölt több mint Azt ezt követő konyv: A masodik vilaghaboru okai helyreállt a francia államrend Charles De Gaulle-nak köszönhetően és Franciaország ha nem is nagyhatalomkéntde legalább független országként jelent meg újra a színtéren.

Az út Németország felé, Berlin eleste. Az amerikai esek a gravei Maas híd két oldalán landoltak, a brit légi szállítású hadosztály ejtőernyősei Arnhem térségében értek földet, a Ez volt a Market Garden hadművelet. Az akció kudarcba fulladt.