Konyv: A kivegzesek tortenete


Konyv: A kivegzesek tortenete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 344535509
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,29

MAGYARÁZAT:Konyv: A kivegzesek tortenete

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön akcióinkról és újdonságainkról! E-mail cím. Az egyik legősibb kivégzési módszer. Persze már sohasem fog kiderülni, hogy a legelső "hivatalosan" elítélt embert mi­lyen eszközzel vagy módszerrel végezték ki. Nincs kizárva, hogy ez a szakadékba taszítás volt. Vagy olyan módon száműz­tek valakit, hogy annak ott okvetlenül meg kellett halnia, pél­dául egy életre alkalmatlan kopár szigeten. Bizonyos néprajzi konyv: A kivegzesek tortenete régészeti érvek amellett szólnak, hogy konyv: A kivegzesek tortenete eszköztelen őskor­ban is voltak kivégzések; ilyenkor a törzs szokásaival szembe­szegült, vagy ott valamilyen konkrét bűnt elkövetett személyt mély barlangba, kútba hajították és ott elvérzett vagy éhen halt. Netán befalazták ugyanebből a célból. De olykor elég le­hetett az is, ha fegyvereitől megfosztva kilökték a lakóbarlang bejáratán az éjszakába, ahol kardfogú tigrisek és más, az ős­ember számára félelmetes ellenfelek várták a zsákmányt. Így hát a lefejezés eredete is ködbe vész. Mindenesetre al­kalmazták minden korban és "konyv: A kivegzesek tortenete" központban. A kö­zépkorban különben többször, mint az akasztást. Ne feledjük, hogy Európában csupáncsak az as évek második felében kezdtek úgy igazán gondolkozni általában a kivégzésekről.

Akkor sem azok helyességét vetették fel, hanem inkább vala­miféle furcsán értelmezett "humanitárius" szempontból azon vitatkoztak, vajon melyik a jobb: az akasztás vagy a fővesztés? A lefejezés mellett olykor neves filozófusok például komoly és hosszas vitákat folytattak - részben nyilvánosan - arról a kér­désről, hogy melyik lehet a kevésbé fájdalmas? Mert ugye, az áldozatot meg kell óvni a kíntól. Azt, hogy mindkettőt eltöröl­hetnék, senki fejében konyv: A kivegzesek tortenete fordult meg. Később orvosok is be­szálltak a vitába és a végén a felek oda jutottak, hogy az akasz­tás biztosan fájdalmasabb. Ezt szabad szemmel is láthatták a kivégzések alkalmával. Elmondható tehát, hogy az akkori mindennapi élet gyakran produkált számukra ilyen lehetősé­get és akkor mindenki a vérmérséklete szerint felháborodha­tott, örülhetett vagy sajátos, empirikus tudományos kísérlete­ket "végezhetett". A dolog annyiban azért nem volt nevetséges, hogy számos uralkodó és egyéb törvényalkotó testület ettől tette függővé, egy-egy új törvénykezési forma kialakítása so­rán melyik kivégzési mód mellett teszi le a garast. Az említett vita eredménye arra ösztönözte a hatóságokat számos ország­ban, hogy elhanyagolják az akasztást és az illető államban is a fővesztést, tehát a lefejezést rendeljék el egyetlen és attól kezdve szokásos, megkérdőjelezhetetlen kivégzési módszer­ként. Volt számos olyan ország, ahol viszont még a tizenkilen­cedik század első felében együtt engedélyezték a két módoza­tot, kerékbetöréssel kombinálva Osztrák Birodalom. A lefejezéshez a leggyakrabban egy bárdot vagy pallost használtak. Az ókorban Ázsiában és részben a Földközi-tenger vidékén is a bárd volt a kedvelt eszköz. A krétai kultúra kettős bárdját minden bizonnyal ilyen célra is alkalmazták. Termé­szetesen azokban az időkben nemegyszer megesett, hogy az ál­dozatokat előbb alaposan megkínozták és a végén - már az el­ítélt számára voltaképpen megmenekülésként - jött a lefeje­zés, amely véget vetett szenvedéseinek.

Európában sokfelé, és az európaiak nyomán olykor La­tin-Amerikában is pallossal dolgoztak a hóhérok. Ennek keze­lése sokkal nehezebb volt, mint a bárdé. Tudunk persze olyan nyugat-európai városokról, ahol a kora-középkori hagyo­mányt életben tartva a bakó egészen az újkorig bárdot hasz­nált. Volt egy olyan szerszám is, amit bitóbárdnak neveztek. Ez működésében már-már közelített a későbbi guillotine-hoz, csak hát ezt emberi erő működtette. Itt ugyanis az elítéltet egy keményfából készült széles, fatörzsnyi tőke elé térdeltették. A tőke felső részében már egy átlagos emberi nyak méretére a fa félkör alakúan ki volt vágva. A tőke általában elég alacsony volt, a hóhérnak maximum a térdéig ért. Az elítéltet odatér­deltették melléje, aminek persze volt egy ki nem mondott, de az akkori korokban még az egyszerű emberek számára is ért­hető jelképe. Térdelni ugyanis a templomban szoktak csupán, ott ez a mozdulat a megalázkodás, a végtelen tisztelet jele volt. A kivégzőtőke elé térdeltetett ember szimbolikusan ezzel a testtartással is kénytelen volt kifejezni ha nem így gondolta és akarta, akkor ishogy megadja magát az ítéletnek, alázato­san elfogadja a számára kimért sorsot. A fejvesztés e módja mellett döntött az is, hogy a civilizált országok orvosai ugyan elvetették az akasztást, ami sok szen­vedést okozhatott, de később azt állították: a levágott fej is él még néhány percig mígnem megszűnik az agy vérellátásaa páciens érez is fájdalmat, tehát ez is kegyetlen módszer. De persze messze nem olyan, mint az akasztás, ahol ha a hóhér ügyetlen volt, vagy az elítélt túl könnyű testsúlyú, vagy ha a hóhér nem roppantotta el a csigolyát, bizony a delikvens oly­kor percig is rángatózott az akasztófán. A kor érzékeny lelkű humanistái nem nagyon hittek az orvosoknak, amikor azok a levágott fejek életéről regéltek, és továbbra is teljes mellszélességgel kiálltak a lefejezés mellett. Ennek ellenére szép számmal akadtak olyanok, akik az akasztást tartották jobbnak, ilyen volt például idősebb Alexandre Dumas, a regény­író.

A lefejezés alaposan megviselte a hóhért is. Nem annyira fi­zikailag - bár testi erőre mindenképpen szükség volt - hanem mert minden egyes lefejezés afféle vizsgának számított. Nem véletlen, hogy a hóhérok egy-egy sikeres kivégzés után írásos igazolásokat kértek a kivégzést elrendelő hatóságtól. És meg is kapták a tanúsítványt, amelyben nevük és a dátumok mel­lett minden alkalommal ott állt a kívánt megerősítés: X. Különös könyv, de nem csupán az erős idegzetűeknek íródott. A kultúrtörténeti érdekességek mellett az olvasó rengeteget megtudhat belőle az utóbbi háromezer év halálbüntetési formáiról, a jogról, a törvényekről, a szokásokról. Belépés Regisztráció Report felület Fórum Vendégkönyv. Magyar English. Válogatás Melissa Moretti műveiből. Rejtő Jenő összes műve. William G. Winkler: Lánykereskedők. Lánykereskedők William G. Köszönjük Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön akcióinkról és újdonságainkról! Név E-mail cím Feliratkozás. Adamobooks tweetek. Megtekintett termékek. Természetgyógyászati e-könyvek! Borsa Brown bestseller művei! Konyv: A kivegzesek tortenete Jenő: A megkerült cirkáló. Válogatás Rejtő Jenő műveiből. Legnépszerűbb termékek. E-Könyv olvasók. Történelem Világtörténelem. Ismertető: Különös könyv, de nem csupán az erős idegzetűeknek íródott. Még nem érkezett hozzászólás! A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Szeress reggelig! Hol vagytok idegenek? A bűn és a büntetés Dr. Terrorista akciók 2. Háború Japán ellen. Franciák a Szabadkőművesek - A világ urai vagy jótevői? Konyv: A kivegzesek tortenete vásárlási feltételek.

Amikor olyan élénk a halálbüntetésekről folyó vita, talán nem árt a közönség elé tárni egy alapos feldolgozást erről a témáról. A szerző a legrégibb korokból gyűjtötte össze konyv: A kivegzesek tortenete halálbüntetések végrehajtásának módozatait. Megismerjük a könyvből az ókori népek gyakorlatát Ázsiától Európáig. Megtudjuk, miféle ravasz módszereket kísérleteztek ki még arra is, hogy néha nyomtalanul tüntessék el a politikai vagy személyes ellenfeleket. Hogyan öltek úgy, hogy nem maradt nyoma, vagy úgy, hogy maga az áldozat is eltűnt? Milyen lélektani, és jogi alapjai voltak a különféle nyilvános kivégzéseknek a középkorban, és hogyan hajtották végre? Híres konyv: A kivegzesek tortenete szárazföldön és tengeren. Milyen bűnökért járt halál a különféle korokban és országokban, és hogyan hajtották végre? A modern kor halálos ítéleteiről is szó esik, és megtudjuk, miféle kegyetlen módszereket hozott a huszadik század e téren is A halálbüntetések eredetét a történészek sem képesek kideríteni, valószínű azonban, hogy egyidős az emberiséggel, illetve azzal a hallatlan módszerességgel, amivel az egyik ember a másik embert a halálba löki. Nemere valójában a módozatokkal foglalkozik, ez könyvének rendező elve. A legrégibb koroktól máig, Ázsiától Európáig megismerhetjük a halálbüntetések végrehajtásának módozatait.

A gyűjtemény összeállításakor a szerző annak is figyelmet szentelt, hogy lélektani és jogi alapokat is megemlítse. A honlap és a bolt kínálata eltérhet. Részletek '. A kivégzések története - Kultúrtörténeti kitekintés csak erős idegzetűeknek Szerző: Nemere István. Hogyan veheti át a terméket? Bolti átvétel Futárszolgálattal Nem tudok a futárra várni. Eredeti ár: Ft. Könyvudvar ár: Ft. Darab: Kosárba tesz. Leírás Vélemények 0 Ezeket a termékeket is ajánljuk konyv: A kivegzesek tortenete. Nincsenek vélemények ehhez a termékhez. Ezeket a termékeket is ajánljuk. A boszorkányok szemfényvesztései. Kosárba tesz. Borzalmas bűncselekmények a századfordulón. Az özvegyégetés - Keleti könyvtár 1. Könyvudvar ár: Ft Ft. Orosz cárok krónikája. Rablott kincsek nyomában. Asszonyok jogarral - Nagy karrierek, nagy bukások. Széttépett évszázad Két világháború képeslapjai. A történelem legbizarrabb halálesetei Kuriózum. A kivégzések története - Kultúrtörténeti kitekintés csak erős idegzetűeknek - adatlap. Csengőkert ISBN:.