Konyv: A gyermek es a sarkany


Konyv: A gyermek es a sarkany

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 204529243
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,17

MAGYARÁZAT:Konyv: A gyermek es a sarkany

Vajon miben különböznek a horvát népmesék a magyaroktól vagy más nemzetek meséitől? És miben hasonlítanak? A motívumok, a kalandok, a szereplők és a leírások persze tájról tájra különböznek. Frankovics György konyv: A gyermek es a sarkany gyűjteményében helyet kapnak varázsmesék, csalimesék és állatmesék is, és bár egyes fordulatok ismerősnek tűnnek az európai mesevilág történeteiből, mégis mindegyiket egyéni színek árnyalják. Sinkó Veronika rajzai pedig humorral jelenítik meg még a legfélelmetesebb szereplőket, élettel telítik a horvát népi mesemondók régen lejegyzett szavait. A könyv megjelenését támogatta az. A gyermek és a sárkány életre kelt. Könyvbemutató a lakócsai óvodában. Móra Book Point, a kiadó mintaboltja. Vadregényes nyári kalandok kicsinek és nagyoknak. Már 70 éve mesél a Móra Kiadó. About us. Móra EDU. Idegen nyelvű kiadványok. Aktuális Móra katalógus. Kövessen minket online! A gyermek és a sárkány. Magyarországi horvát népmesék és mondák. Frankovics György. További adatok. Raktári kód:. Tömeg [g]:. További könyvek. Szusi apó álmot lát Kiss Ottó. Esti mesék lázadó lányoknak 2. Anna, Tóth Krisztina, Szlukovényi Katalin. Todó kitálal a sportról nem csak győzteseknek Vig Balázs, Felvidéki Miklós. Szusi apó erdőt jár Kiss Ottó. Kapcsolódó termékek. Frankovics György további művei. Szóljon hozzá Ön is. Kiadónk generációkat ajándékozott és ajándékoz meg az olvasás örömével, olvasni szerető gyerekekből olvasni szerető felnőttek lettek, akik mindezt továbbadták a következő nemzedéknek.

A Kiadóról. Kiadói csoport. Móra mintabolt. Janikovszky Éva Alapítvány. Törzsvásárlói program. Online vásárlási feltételek. Kéziratok fogadása. Készítette: Overflow.

Nagy érdeklődés közepette zajlott ez év márciusában Veszprémben a IV. Ebből az alkalomból a média egyes képviselői és a szakemberek, valamint pedagógusok és szülők mondták el véleményüket arról, hogy milyen fontos a mesehallgatás a kisgyermekeknek. A vélemények megegyeztek abban: nem mindegy, hogy milyen formában kapja meg a gyermek a mesét. A gyermek számára a korai olvasmányélmények formája a legfontosabb tapasztalati forrás a bontakozó írásbeliséghez. Azok a gyermekek, konyv: A gyermek es a sarkany sokszor olvastak otthon, hamar megértik, hogy a nyomtatott szöveg jelentést hordoz, és viszonylag könnyen tanulnak meg olvasni, amikor iskolába kerülnek. A felnőttek néha azon vitatkoznak, hogy szabad-e konyv: A gyermek es a sarkany olvasni a gyermekeknek, hiszen a mesék brutálisak, kegyetlenek, félelmet keltenek, mint például a Grimm meséka Hófehérkea Jancsi és Juliskavagy éppen az Andersen mesék. A fejlődéslélektannal foglalkozó szakemberek egyértelművé teszik, hogy a kisgyermek szellemi, mentális, érzelmi fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a mese hallgatásának a képi szimbolikus világ kialakulásához és további fejlődéséhez. A gyermek számára fontos a mese, csak nem mindegy, hogy milyen formában kapja meg. Felolvassuk neki, vagy leültetjük a TV elé, nézze a mesefilmet, esetleg egyedül, és nincs kihez fordulnia kérdéseivel. Kellemes emlék a gyermek számára, ha a mesét először a nagyapjától hallotta. Egyes szülők bevezették otthon, hogy a kisgyermeknek egyik este mesekönyvből mesélnek, másik este diavetítést tartanak. Mindenképpen kedvező hatású, ha a gyermek maga választ magának mesét. A szülőknek alkalmazkodni kell a gyermek életkorához és neméhez is. Óvónők tapasztalatai szerint azoknak a kisgyermekeknek, akiknek mesélnek otthon, élénkebb a fantáziájuk, és jobb a rajzkészségük is, mint azoknak, akik otthon nem részesülnek mesélésben.

A diafilm előnye a kisgyermekek számára, hogy állóképet lát, a feliratot olvassák neki, és vissza is lehet térni rá, kérdezni lehet, hosszabban elidőzhetnek az apróbb részleteknél. A szépen felolvasó szülőtől a gyermek érezheti a beszéd ritmusát, a szavak hangsúlyát, segít a beszéd tanulásában. Egészen kicsi korban a gyermek nem tudja még különválasztani a mesét és a valóságot, ezért jó, ha közvetlenül kérdezhet és választ kaphat a szülőtől, a felnőttől. A klasszikus mesében a jó elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. A modern mesékben ez nem mindig van így. A meseíró vélekedése szerint a médiában keveset lehet hallani a mesékről, a kereskedelmi televíziós csatornákból kiszorult a mese. Nehéz a mai meseíró helyzete, kevéssé tud konkurálni a televízióval, a számítógéppel, a játékprogramokkal. Vissza kellene térni oda, hogy a gyermek bölcsődés és óvodáskorban megtanul játszani. Többgyermekes szülők véleménye szerint a gyermek számára maradandó élményt nyújt, ha a szülő fejből mondja a mesét, mert így természetesebb, élményszerűbb a hatása. Közvetlenebb az érzelmi kapcsolat a szülő és a gyermek között. A felnőttek is szeretnek a mesevilágban élni. Minden bizonnyal a gyermekkorban hallott mesék folyománya, hogy az ember felnőtt korában is szereti a mesét.

De ha gyermekkorban el is maradnak a mesék, azért még a felnőtt is szeretheti azokat: a fantasy irodalomnak és fantasy filmeknek is sikere van a konyv: A gyermek es a sarkany világában. Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy milyen fajta mese kívánatos, és milyen nem kívánatos a gyermek fejlődése szempontjából. Fontos számára, hogy a meséket, történeteket, amiket hall, be tudja építeni kis fantáziavilágába, ez ugyanis hozzásegíti érzelemgazdagsága fejlődéséhez, növeléséhez. A jó és rossz harcának elhatárolódása szintén jelentős mértékben hat a konyv: A gyermek es a sarkany. Ebből a szempontból az állatmeséknek is fontos szerepük lehet. Az állatmesék azon kívül, hogy megszerettetik a kisgyermekkel a körülötte lévő, és a távolabbi állatvilágot, a természet szeretetét, rendszerint kis tanulsággal is záródnak. A klasszikus Grimm vagy Andersen mesékben a látszólag horrorisztikusnak tűnő hétfejű sárkány átmenetileg válthat ki félelmet vagy szorongást, hiszen a mesék befejezése a gonosz sárkány pusztulása, míg a JÓ elnyeri jutalmát. A gyermekek valóságérzetének alakulása folyamatos, idővel el tudják különíteni a mesét a valóságtól. A valóságban nincsenek hétfejű sárkányok, tehát nem kell félni tőlük. Három éves kor körül már differenciálni tudnak a Jó tündér és a Rossz tündér között, a még kisebb gyermeknek azonban más jellegű meséket kell mondani: általában négy soros, rímekbe faragott versikéket. Különösen ajánlatos a háziállatok világából meríteni számukra. A felmérések és egyéb úton szerzett tapasztalatok szerint egyre kevesebb gyermeknek olvasnak otthon mesét, viszont egyre tájékozottabbak a rajzfilmek, televíziós sorozatok és a számítógépes megjelenítés világában. A gyermek személyiségének alakításában nemcsak az otthoni szülői, óvodai, iskolai környezet, hanem az interaktív média is részt vesz. Ez utóbbi befolyása nem mindig kedvező irányú. A felolvasott mese más hatást vált ki a gyermekből, mint képileg is illusztrált formája. A felolvasott mese esetében a saját fantáziavilágából, képi világából merít.

A mesealkotók számára tág lehetőséget kínálnak a hazai és külföldi népmesei elemek, hagyományok. Ezekben a Jó és a Rossz harcában megtalálhatók a nevelési szempontból fontos tanulságok is. Természetesen kellenek a modern mesék is, csak megfelelő keretek között. Úgy tűnik, hogy a távoli múltban játszódó régi, kosztümös mesék, amelyekben sokféle indulatot és agresszivitást tartalmazó elem is található, mégsem olyan félelmetesek, szorongást kiváltóak a kisgyermek számára, mint a napi valóságot tükröző vagy az űrfantáziát közelbe hozó, erőteljes hangeffektusokkal aláfestett történetek. Ezek aligha mozgatják meg a kisgyermek fantáziáját, hiszen készen kapja az élményeket. A Konferencia legfőbb tanulságai közül hadd emeljük ki még egyszer: a meséken felnövő gyermekek fantáziavilága gazdagabb, változatosabb, kreatívabb, mint akik mindebből kevéssé, vagy egyáltalán nem részesültek! Ugrás a tartalomra. Olvasási idő:. Ifjúsági irodalom.