Konyv: A boldogsag tudomanya


Konyv: A boldogsag tudomanya

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 671616684
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 16,76

MAGYARÁZAT:Konyv: A boldogsag tudomanya

Vajon mi a konyv: A boldogsag tudomanya receptje? Magasabb fizetés? Nagyobb ház? Laposabb televízió? Laposabb has? Vonzóbb partner? Bármelyiket is választotta, téved. A legújabb pszichológiai kutatások ugyanis bebizonyították: boldogságunk egészen más dolgoktól függ. Szondy Máté a témával foglalkozó legfrissebb tudományos eredményeket ismertetve számos olyan elképzelést megcáfol, melyekre az utca embere korábban mérget vett volna. Könyve mégis alapvetően fontos olvasmány mindazok számára, akik harmonikusabb, elégedettebb, minőségibb életre vágynak, hiszen felfedi, hogy mely tényezők állnak összefüggésben boldogságunkkal, és melyek függetlenek tőle. Lehet, hogy eddig mi is rossz irányban keresgéltünk…? Szondy Máté ben végzett pszichológusként az ELTE-n, majd ugyanitt szerzett doktori címet ben. Dolgozott autista gyerekek mellett, börtönpszichológusként és nevelőotthonban. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem személyiség- és klinikai konyv: A boldogsag tudomanya tanszékének adjunktusa. Érdeklődésének középpontjában az úgynevezett pozitív pszichológia témái állnak: a boldogság, az optimizmus és a megbocsátás. Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak. Iratkozz fel! Itt vagyunk! A fejezet kategóriái Könyvek - ezoterika [] Online ezoteikus könyvek [4] Társasjátékok [3]. Statisztika Online összesen: 1. Copyright MyCorp © Az oldal a uCoz rendszerben lett létrehozva Website Builder Templates. Főoldal » Fájlok » Ezoterikus könyvek » Könyvek - ezoterika. Kategória: Könyvek - ezoterika Hozzáadta:: Zsóka.

Megtekintések száma: Letöltések: Hozzászólások: 4. Könyvek - ezoterika []. Online ezoteikus könyvek [4]. Társasjátékok [3].

Mintha csak be kellene menni konyv: A boldogsag tudomanya gyógyszertárba, ahol adnak három hatvanért egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után! Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit — a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek. Valami fantasztikus lehetőségre várt az élettől, gondolván, hogy majd az felemeli és megtöri az ő szürke hétköznapjait. De amikor jöttek szembe a jó alkalmak, ő mindet elszalasztotta, mert úgy érezte, egyik se üti meg a boldogságmércéjét.

Így maradt végül egy helyben toporzékolva, elégedetlenül. Tőle is azt kérdeztem, amit magunknak is érdemes lenne feltennünk:. Beszélünk róla, keressük, tanulmányok készülnek a témáról, de mégis az az érzés marad bennünk, hogy igazán erre a kérdésre nem tud felelni senki. Pedig — bár ez a belső hiányérzetünket nem enyhíti — a tudománynak megvannak a válaszai. Martin Seligmana pozitív pszichológia atyja szerint három út vezet a boldogsághoz. Az első a kellemes, hedonista élet; ez az, amit a legtöbb ember azonosít a boldogsággal. Tudjátok, mosolytól ragyogó arcok, nevetés, önfeledt pillanatok és a képesség, hogy ezeket át- és meg tudjuk élni, egyáltalán élvezzük azokat. A második út az elkötelezett élet, amely során olyan élményekbe vetjük bele magunkat, amelyben tökéletesen részt veszünk, amikor flow -ban vagyunk. Egyénenként eltérő lehet, hogy ki miben találja meg az áramló örömöt: van, akinek ez a tevékenység a táncsokaknak a sport, esetleg a könyvírás vagy a munka. A harmadik út a jelentésteli élet, amikor is az ember úgy érzi, van értelme a létezésének. De ettől még azoknak sem kell elkeseredniük, akik hasonló habitusúak: ők is lehetnek boldogok, ha értelmes életet élnek. Ezek a dolgok — vagyis a genetikai meghatározottság és az örömre, boldogságra való képesség — ugyanis nem zárják ki egymást. Meglepő adat, hogy hajlamunkat a pozitív érzelmek átélésére körülbelül 50 százalékban befolyásolja a genetikai meghatározottság, 10 százalék írható a körülmények számlájára, 40 százalék pedig a szándékos viselkedésünk és cselekedeteink eredménye. A görög filozófusok és a középkor tudósai is megfogalmazták, "konyv: A boldogsag tudomanya" mit jelent a boldogság, vagy hogyan lehet elérni.

Arisztipposz például azt mondta, az élet célja az átélt gyönyörök hedone maximalizálása. Ezek a már több száz éve leírt mondatok nem nagyon vesztettek az aktualitásukból: sajnos elég jellemző, hogy a vágyaink, céljaink kergetése közben elfelejtünk az apró dolgoknak örülni, nincs időnk boldognak lenni. Nem, amíg nem teljesül a cél, amíg nem váltjuk valóra az álmainkat; addig szó sem lehet boldogságról! Addig semmi nem számít, mert nem tökéletes. Nem vesszük észre, hogy ezek sokszor körvonalazhatatlan ideálok, és semmi garancia nincs rá, hogy elérjük — akár ezekhez kötjük a boldogságunkat, akár nem. Rosszul hangzik, de ez a helyzet — vagy legalábbis nem jellemző, hogy mindig mindenkinek az elképzelései szerint alakul az élete. Emiatt is tévút a boldogságot egy távoli célhoz kötni. Sokkal célszerűbb lenne azt az út során megélni. Bizonyított tény, hogy a boldogság útja valamilyen aktív tevékenységben rejlik. Ilyen például a testmozgás, de akár az önkéntessegítő magatartás is örömöt okozhat. Ez amolyan evolúciósan megalapozott dolog, hiszen a Homo "Konyv: A boldogsag tudomanya" is társas lény volt, aktívan, közösségben élt, s a genetika állománya ilyen körülmények között alakult ki, amit aztán továbbörökített az emberiségnek. Más irányból közelít Dr. Szondy Máté, klinikai szakpszichológus, családterapeuta, kutató, aki szerint. Az élményeket viszont nem lehet összehasonlítani másokéval. Ha voltam egy kiránduláson, amin jól éreztem magam, az élmény az enyém marad.

Továbbá a tárgyakhoz könnyű hozzászokni, de az élményekhez már jóval konyv: A boldogsag tudomanya. Például egy új telefon vásárlása — bár az adás-vétel pillanataiban örömöt okoz, ami ideig-óráig kitart — már egy hét után sokkal kevesebb pozitív érzéssel tölt el minket. Ezen a ponton szoktunk egy ördögi körbe keveredni: megvesszük a modernebbet, aztán a még modernebbet, és ehhez a mesterséges endorfin-lökethez szépen lassan hozzászokunk. Aztán arra gondolunk, hogy ez csak egy konyv: A boldogsag tudomanya, de mennyivel jobb lenne, ha házimozi lenne, s egy idő után már egyre nagyobb tárgyaktól reméljük az egyre nagyobb boldogságot. Középiskolai olvasmányaink egyike volt Voltaire: Candide vagy az optimizmus című könyve, ami nem egy szokványos történet: a főhősök minduntalan keresték a boldogságot, és egy tökéletlen világban győzködték magukat arról, hogy minden a lehető legjobban történik ebben a legeslegjobb világban. A cselekmény viszont nagyon nem támasztotta alá ezt a mondatot: az egész történet arról szólt, hogy mennyi akadállyal kell szembenézniük a hősöknek, hogy aztán a történet végén egy öreg török kertész kimondja a valódi igazságot. A mindent vagy semmit világába nevelődünk bele, ahol azonnal akarjuk a javakat, s ha nem kapjuk meg úgy, ahogy elképzeltük, akkor szinte értéktelenné válik minden. Így semmizzük ki magunkat igazán. Hiszen, ha csak a feketét vagy a fehéret látjuk, akkor nem vesszük észre a két véglet konyv: A boldogsag tudomanya számtalan árnyalatot, amelyek ott vannak, és részletekben ugyan, de ezernyi okot adhatnának az örömre. A boldogság mindig szubjektív és mindenkinek mást jelent. Innen nézve nincs egyezményes recept.

Nem erőltetheted rám a te cipődet, mert lehet, hogy az én lábamat nyomni fogja; és ez oda-vissza igaz. A külső nyomást, a mesterséges megfelelést kellene elfeledni, s talán olyan dolgokban is meglelnénk a derű esszenciáját, amikre még nem is gondoltunk. Persze, ezeknek a veszteségét is fontos át- és megélni, de legalább ilyen fontos lenne tudatosítani: bármikor dönthetsz úgy, hogy az adott pillanatban megkeresed a jót, és megengeded magadnak az örömöt. Ez nem külső eseményhez köthető. A szomorúság, a rosszkedv legtöbbször igen, de a boldogság nem. A mi döntésünk, hogy a jót keressük az adott helyzetben, megtaláljuk benne az apró örömöket, és minőséget adunk annak a kis időnek, vagy tovább sodródunk a panasz és a pesszimizmus áramlatán. A boldogság nem keretezhető, nem szabható határokhoz, pláne nem tárgyakhoz. Nem lehet a feltétele egy cél. A boldogság ott van az orrunk előtt, a hétköznapokban, az apró örömökben kell keresni. Nem magyarázni kell tehát, hanem tudatosítani és átélni. Seligman, M. Positive psychology: An "konyv: A boldogsag tudomanya." American Psychologist, 55, 5— Szerző: Barkász Heléna Kérdésed van? Kommentelj a Pszichoforyou Facebook-oldalán! Saját fejlesztésű önismereti programunk keretében további exkluzív tartalmainkhoz is hozzáférhetsz. Videók, filmek, önismereti gyakorlatok szívvel-lélekkel neked. Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta jelölt, család- és párterapeuta jelölt. Munkája során igyekszik kerek egészként értelmezni kliensei múltját-jelenét, ösztönözni őket jövőképük formálására, s erre alapozva kéri őket minél személyesebb célok megfogalmazására.

Szakmai hitvallása az, hogy a saját személyiséghez igazított motivációk a legtöbb reménnyel kecsegtető iránytűk a változás felé. Ezek megfogalmazására és az emellett való kitartásra ösztönzi a hozzá fordulókat. Tetszett a cikk? Ha igen, iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre, hogy a legfrissebb Pszichoforyou hírek és írások hétről hétre a postafiókodban landoljanak. És ezt olvastad már? Pin It on Pinterest.