Konyv: A dervishaz


Konyv: A dervishaz

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 759334075
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,75

MAGYARÁZAT:Konyv: A dervishaz

A kortárs angol-amerikai science fiction rövidítve: SFilletve fantasy rendkívül sokszínű, szervezett, rétegzett műfaj — ez magától értetődő jelenség, aligha igényel bizonyítást. Jól illusztrálja ezt a ben alapított Ad Astra Kiadó, mely ennek a szövegvilágnak a legkiválóbb alkotásai közé enged betekintést. A kiadó szerkesztője az a Kleinheincz Csilla, aki maga is tehetséges és ismert SF szerző — nem csupán Magyarországon, hiszen novellái fordításban külföldön is megjelentek. A kiadó hangsúlyozott célja, hogy olyan sikeres, Amerikában befutott és díjazott szerzőket adjon ki, akik még Magyarországon nem kerültek az olvasók elé. Tehát nem a már szinte klasszikussá vált, nálunk is jól ismert neveket teszik még népszerűbbé — vagyis, ha a kortárs "Konyv: A dervishaz" irodalmat nézzük, nem William Gibson, Bruce Sterling, Neal Stephenson, Cory Doctorow, China Miéville vagy éppen Neil Gaiman lesznek a szerzőik. Azt a felületet többé-kevésbé sikeresen igyekszik lefedni az Agave, a Szukits és a Galaktika Könyvek. Viszont látható rés támadt egy olyan kiadó számára a magyar könyvpiacon, mely fiatal, frissen díjazott, de eddig még csak hallomásból ismert és eredetiben olvasható szerzőket fordít le, méghozzá külföldi sikereiket követően igen hamar. Ennek megfelelően az Ad Astra könyvei remekül példázzák, hol tart ma, mi érdekli most a kortárs anglofon SF irodalmat. Lauren Beukes dél-afrikai írónő Zoo City címen ismert könyve ügyesen keveri a populáris irodalom különböző műfajait — Gaiman, Miéville vagy éppen az Interfictions című amerikai novellagyűjtemény szerzőihez hasonlóan, ahol Kleinheincz Csilla is megjelent. Catherynne M. Valente Marija Morevna és a Halhatatlan című regénye az angol-amerikai szerzők azon igényét testesíti meg, hogy kitörjenek saját nyelvük, kultúrájuk korlátai közül, azaz ne csupán angolszász országok tájait, folklórját, mítoszait, témáit fedezzék fel, hanem kontinentális európai, például orosz mitikus elemeket és irodalmi hagyományokat alkalmazzanak.

Ian McDonald A dervisház és Paolo Bacigalupi A felhúzhatós lány című regényei hasonló dologra tesznek kísérletet, hiszen az előbbi a es év Törökországában, míg utóbbi a közeljövő Thaiföldjén, Bangkokban játszódik. Mindkét regény a cyberpunk immár három évtizedes hagyományát folytatja, vagy inkább írja újra. Mindez konyv: A dervishaz a cyberpunk hagyományait követve, nem hoz átütő sikert és boldogságot a széles rétegek számára: a különbség gazdagok és szegények, vagy ami talán még fontosabb, az információs- és nanotechnológia felhasználói és kirekesztettjei között igencsak jelentőssé válik. A kőolaj egyre kevesebb, inkább a földgáz az, ami a fő energiaforrás ebben a jövőben. A globális felmelegedés is erősen kihat az emberek életére: emlékezetes jelenet, amikor az Ázsiát Európával összekötő Boszporusz-hídon a tavaszi kánikula által felzaklatott tömeg öngyilkosságba hajszol egy autóst. A narrátor hat szereplő szemszögéből vázolja fel a regény cselekményét. Elénk kerül annak a fiatal nőnek a története, aki vidékről felköltözve marketinges szakemberként próbál betörni az iparosodott Isztambul üzleti életébe. Megkapó a katasztrófákra fogadásokat kötő, nyugdíjas éveit taposó görög származású közgazdász professzor nézőpontja, akit az as katonai puccsot követő diáklázadásokban való részvétele miatt távolítottak el az egyetemről, s aki előtt most adódik az utolsó lehetőség, hogy megpróbálja zátonyra futott karrierjét és magánéletét helyrehozni. Egy fiatal házaspár szolgáltat két további nézőpontot: a földgázcsalással élete nagy dobására készülő, rajzfilmfigurával azonosuló bróker, valamint a legendás, mézzé lett ember nyomába eredő régiségkereskedő asszony szerelmi és munkahelyi élete szintén nagyszerűen van megírva.

Számomra ezekhez képest konyv: A dervishaz talán kevésbé volt meggyőző a szívbeteg konyv: A dervishaz története, akinek füldugóval kell élnie életét, ezért mindenki süketnek tartja, s aki nanotech robotok segítségével végez igazi detektívmunkát, valamint a tékozló fiú alakja, aki a testvérénél bujkál az apja elől, s egy merényletet követően dzsinneket kezd el látni. Igaz, "konyv: A dervishaz" dzsinnek sok mindenért kárpótolnak. Mindebből leszűrhető, hogy Gibson Neurománc ánál és Cory Doctorow Kis testvér énél élhetőbb jövő ez: egy olyan Törökországé, mely egyfajta harmadik utat képvisel a politikai térképen. Az ország néhány éve már EU-tag, de még a legfiatalabb és legszegényebb tagország. A kortárs Törökországhoz hasonlóan részben muszlim orientáltságú, mohamedán kulturális hagyományokkal és kapcsolatokkal rendelkezik, de Nyugat felé forduló gazdaságpolitikát folytat, melynek köszönhetően az új technológiák és a fiatal kutatók előretörése különösen kézzelfoghatóvá és eredményessé válhat. Bacigalupi regénye ennél jóval sötétebb — és némileg talán részletesebben megrajzolt, picit komplexebb — képet fest a jövőről. Itt már nem csak az olaj, de a földgáz is teljes hiánycikk: reneszánszukat élő közlekedési eszközök léghajók, riksák, vitorlás hajók válnak elengedhetetlenné, és a szélenergia, kőszén, génmanipulált állatok úgynevezett masztodonokvalamint felhúzott óriási lendrugók szolgáltatják, illetve tárolják az energiát. Mindenki lenézi és kihasználja őket. Dick regény, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?

A gazdaságpolitika Bacigalupi regényében is rendkívül hangsúlyossá válik. Ellentétben a jelenlegi állapotokkal, a jövőbeli, fikcionált Konyv: A dervishaz, amennyire csak lehet, elszeparált a Nyugattól és más délkelet-ázsiai országoktól. Egyfajta harmadik világot idéző konyv: A dervishaz alakul ki, melyben a királynő rejtélyes, valószínűleg szimulált alakja fogja össze az országot, s a Kereskedelmi és Környezetvédelmi Minisztérium vezetője harcol az uralomért. Virágzik a korrupció, a bevándorlókat bárki zaklathatja, a milícia szabadon veheti le a sápot szinte minden üzletből: ezt a kezdeti, ideálisnak aligha nevezhető, de mégis viszonylagos nyugalmat és jólétet biztosító egyensúlyt borítja fel egy amerikai kalóriatársaság kémje, továbbá egy kettős ügynök rendőr százados, Hok Széng kínai bevándorló, valamint a címbeli felhúzhatós lány története. Nem csupán az SF, hanem a kémtörténetek kedvelői is élvezhetik tehát a regényt: Graham Greene, John le Carré műveihez hasonlít a könyv, ahol a súlyos politikai játszmákat nem csupán a profi kémek, ravasz politikusok és hősies katonák döntik el, hanem a véletlen; a gyáva, ügyeskedő kisemberek, az erkölcs nélküli kalandorok és az árulók, kettős ügynökök szerepe válik kulcsfontosságúvá. Természetesen egyik sem tökéletes könyv. A felhúzhatós lány jövőképe sokrétű, megkapó és összetett, de a történetformálás konyv: A dervishaz túl egyéni, s így aligha marad meg az emlékezetünkben.

Igaz, az egyik kulcsszereplő váratlan halála, aki sokáig a narráció egyik nézőpontját is biztosítja, remek húzás az írótól. Mindkét könyvnek pazarul megformált szereplői vannak, továbbá rendkívül érdekes a nemzetiségi konfliktusok leírása, valamint a külpolitika megjelenítése: görög, örmény, kurd nemzetiségű szereplők isztambuli élete, kínai és egyéb menekültek Bangkokban, illetve Törökország és Thaiföld Nyugathoz való hozzáállása végig leköti a figyelmet. A dervisház viszont kicsit túlírt szöveg, némely mondata eredetiben is erőtlen, és ezt néha a fordítás tovább tetézi, sokszor túlságosan követi az angol nyelv ritmusát és nyelvtanát: ezáltal többször kiérződik belőle, mi lehet az eredeti megfogalmazás. A felhúzhatós lány magyar nyelvre való átültetését kevésbé találtam problematikusnak. A könyvek befejezése szintén hagy némi kívánnivalót maga után: A dervisház esetében szinte már giccses, de legalábbis erőltetett a túlzásba vitt happy ending, a személyes és üzleti sikerek halmozása, míg Bacigalupi regényében éppen fordítva, a túlságosan drámai, erőszakos végkifejlet az, ami kicsit ront a könyv összhatásán. Mindazonáltal érthető, miért kapott olyan sok díjat McDonald és Bacigalupi, miért lettek befutott szerzők odaát, s miért választotta ki őket az Ad Astra nálunk. Rendkívül tehetséges, élvonalbeli szerzőkről van szó, akik ügyesen láttatják és vetítik a közeljövőbe a kortárs, Sok érdekes könyvet várhatunk tőlük a jövőben is, melyek közül konyv: A dervishaz Magyarországra is eljut majd néhány remek darab. Klapcsik Sándor Budapesten él, főképp angolul publikál. A Debreceni Egyetemen végzett angol és magyar szakon.

Finnországban, a Jyväskyläi Egyetemen szerezte doktori fokozatát ben. Sajnos itthon beszerezhetetlen. Kérem a szerzőt, hogy ha lehetséges, küldjön nekem egy példányt akár elektronikusan is — pl. Skip to content Keresés: Nyomja meg az Enter billentyűt a kereséshez! Klapcsik Sándor. Előző cikk Előző cikk vers, szépirodalom Somoskői Beáta: Óriás versek. Kapcsolódó cikkek. Hozzászólások jó kis ismertető lett, köszi érte. A hozzászólások le lettek zárva. Elfogad Elutasít Bővebben. Necessary Necessary. Non-necessary Non-necessary.

Adrian Tchaikovsky Az idő gyermekei A. Clarke Űrodisszeia Arthur C. Clarke A gyermekkor vége Arthur C. Clarke Birodalmi Föld Arthur C. Aldiss A rendszer ellenségei Brian W. Aldiss Földburok C. Cherryh Mélyállomás C. Simak A város Clifford Konyv: A dervishaz. Emericn, S. Kornbluth Dr. Konyv: A dervishaz Frederik Pohl — C. Ballard Vízbe fúlt világ J. Ballard Toronyház — High-Rise Konyv: A dervishaz. Jencev — J. Parnov Dirac-tenger M. Dick Ubik Philip K. Dick A Frolix-8 küldötte Philip K. Dick A halál útvesztője Philip K. Dick A város Philip K. Dick Az ember a fellegvárban Philip K. Dick Csordulj könnyem, mondta a rendőr Philip K. Dick Csúszkáló valóságok Philip K. Dick Figyel az ég Philip K. Dick Galaktikus cserépgyógyász Philip K. Dick Időugrás a Marson Philip K. Dick Jones kezében a világ Philip K. Dick Kizökkent idő Philip K. Dick Palmer Eldritch három stigmája Philip K. Dick Timothy Archer lélekvándorlása Philip K. Dick Valis Philip K. Dick Várjuk a tavalyi évet Philip Konyv: A dervishaz. Howard Barbárok és varázslók Robert E. Scortia — Frank M. Le Guin A szigetvilág varázslója Ursula K. Le Guin Atuan sírjai Ursula K. Le Guin A legtávolibb part Ursula K. Le Guin Tehanu Ursula K. Johnson Logan futása Walter M. Miller Jr. Hozsánna néked, Leibowitz! Fantasztikus Kalendárium Az elmúlt év végén és az idei elején beszerzett könyveim témáit a véletlen úgy alakította, hogy mindegyiknek Eger lett a témája. Regények, helytörténeti írások, történelmi értekezés, emlékirat. Persze hiányzik még néhány azok közül, amelyeknek az érdeklődési köröm alapján ott kellene lenniük a polcon, de ami késik, nem múlik. Azért ez egy elég tartalmas, egri témájú könyvcsomag így is:. Eysenck — Carl Sargent Mégis van magyarázat? Whitton, dr. Vasziljev Telepátia L. Telepátia és tisztánlátás Rátai János A szellem kalandjai — spiritizmus és parapszichológia Raymond A.

Uri Geller A siker titka — Hogyan szabadítsuk fel pszí-erőinket? Uri Geller Görbüljek meg, ha nem igaz! Hewitt A hipnózison túl Határszél — Misztikus Kalendárium Fantasztikus Kalendárium Mostanában ennyien olvasták: Hasonló bejegyzések: Egri pillanatok 4. Para-pszí könyveim kereshető listája.