Konyv: A balgasag dicserete


Konyv: A balgasag dicserete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 939996841
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 11,77

MAGYARÁZAT:Konyv: A balgasag dicserete

Nem lát minket a Facebookon? Kenyérpirítón szeretné? Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is! Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség! Ha csak egyetlen cikket töltesz fel az Academia. Ha konyv: A balgasag dicserete csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az! November én lesz egy nyelvtantanítási konferencia, amelynek a meghívója helyesírási kérdéseket vetett föl számunkra Nemrégiben ajánlottuk olvasóink figyelmébe a Magyartanárok Egyesülete által szervezett nyelvtantanítási konferenciátamelyen két szerzőnk is előad, felelős szerkesztőnk pedig műhelyszemináriumot tart. Az esemény meghívóján egy idézet olvasható, ami már első olvasásra is föltűnt: Rotterdami Erasmus A Balgaság Dicsérete című művéből származik. De miért is kezdődnek nagy betűkkel a cím szavai? Az oldal az ajánló után folytatódik A könyvek címében azonban ugyanez a magyar helyesírás szabályai szerint nem szokás: Az arany ember, Beszterce ostroma, Iskola a határon stb. Lehetne másképp is: az angol konvenció szerint például a címek minden tartalmas szavát nagy kezdőbetűvel írjuk. Mindennek fényében csodálkoztunk A Balgaság Dicsérete írásformán.

A balgaság dicsérete ezzel az írásmóddal szerepel pl. Önálló kötetben adták ki. Magyarul először a Később tól pedig Kardos Tibor fordításában is napvilágot látott. Szabó András fordítását az Atheneaum R. A címlap így fest:. A kezdőbetűket tehát ennek alapján eldönteni nem tudjuk; a dícsérete viszont hosszú í -vel van ekkor még. Később szintén évszám nélkül a Kairosz Kiadó is megjelentette a kötetet reprintben. Ennek így fest a címlapja:. A mai helyesírási szabályokhoz ez áll a legközelebb. A legelterjedtebb kiadás azonban nem ez, hanem az es, Európa Könyvkiadó által kiadott változat — immár Kardos Tibor fordításában. Ennek a címlapja a következő:. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy mi indokolja a nagy kezdőbetűs írásmódot. Ha olvasóink tudják, kérjük, írják meg nekünk! Azt viszont tudjuk, hogy nem ez az egyetlen olyan könyvcím, amely többféle változatban is létezik. Regisztráció Miért regisztráljak? Konyv: A balgasag dicserete Blog Fórum Rénhírek Szolgáltatások. Szilágyi N Sándor: A szent mók Vannak adatok, amik növelik, mások meg A kérdésem az, hogy miért zárja k Kormos: gekovacsistvan : "nincs számon-tartható alternatívája a finnugor nyelvrokonságnak" -- Az Nyelvről vitatkozik kollégáival? Kételyei támadtak? Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol: Így műveld a nyelvedet Utoljára a bicigliről Start nyelvstratégia!

Tegye fel kérdését Ön is! Idegen gének az ősmagyar éjszakában Bocsát és bocsájt Karácsonyra kalandot! A legnehezebb és legkönnyebb nyelvek Kell-e a mint elé vessző? Őrizze meg Ön is agylátását! Finnugor nyelvrokonság: hazugság Hunok legyünk vagy magyarok? A balgaság dicsérete? A cikk a hirdetés után konyv: A balgasag dicserete. Forrás: antikvarium. A balgaság dicsérete Forrás: antikvarium. A Balgaság Dicsérete Forrás: antikvarium. Kapcsolódó tartalmak: Az iskolában erre karót adnának 10 éves bringa — szerelési gyakorlattal Eljes értékű tápszer — T vitamin nélkül A tizennégy karátos kérdés Miért A Legyek Ura? Hasonló tartalmak: 10 holnapos tengeri malac ketrec-vel együtt A helyesírásra vonatkozó Murphy-törvény A közeli kiállítás zárva? A szerkesztőségi hűtőmágnes Ádventi helyesírás. Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon. Impresszum Partnerek Használati feltételek Hirdessen nálunk ön is!

Rotterdami Erasmus e. Desiderius Erasmus; németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete szatírája, valamint a Beszélgetések című, szintén szatirikus dialógussorozata. Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak. A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon · Klasszikus írások. Jó, hát bizonyos elemei igen, de sokkal érdekesebb, hogy más elemei meg nem — csak éppen manapság ezt nem balgaságnak, hanem populizmusnak nevezzük. Amit például Erasmus tudomány témakörben elbeszélője szájába ad, azt simán mondhatná akár a jelenlegi amerikai elnök is — már ha eltekintünk attól, hogy a jelenlegi amerikai elnök sosem fog tudni úgy fogalmazni, mint Erasmus. Amúgy én nem gondolom, hogy ez a szöveg gúnyolódik — sokkal inkább keserű. Merthogy konyv: A balgasag dicserete világ olyannyira a balgaság bűvkörébe esett, és a bölcsesség oly kevés szerepet kap manapság, akár a királyok, akár a teológusok, akár a köznép között keressük ! Luther mindjárt kiborítja a bilit! Hisz a szatírák konyv: A balgasag dicserete többnyire az, hogy a humor segítségével sebezhetőnek mutassák azt, ami rossz — de Erasmus elbeszélője időnként olyan fapofával érvel a balgaság elsöprő dinamizmusa mellett, amitől az mindennek tűnik, csak épp sebezhetőnek nem.

Hovatovább olyan meggyőző, hogy megfordult a fejemben: leiratkozom a molyról, és inkább követem facebookon a Schobert Norbit. Utólagos kiegészítés: 4 csillagnál többet viszont már csak azért sem kaphat, mert bizonyítatlanul egyenlőségjelet tesz balgaság és boldogság közé. Én viszont már láttam balgákat paranoid idegrángásban fetrengeni, csak mert a világ nem volt hajlandó alkalmazkodni a róla alkotott sematikus képükhöz. Mint ahogy láttam már intelligens elégedett embereket is — még ha néha fel is húzták magukat ezen-azon. Szóval a helyzet ennél bonyolultabb. Ha ifjabb Hans Holbein két portréját egymás mellé tesszük — Sir Thomas More képét balról, Erasmusét jobbról — a két fekete kalpagos egyházi tudor pont szembefordul egymással, jóllehet, nem néznek egymás szemébe. Morus ábrázata szigorúbb, Erasmusé akiről Holbein több képet is festett nyájasabb, némelyik ábrázolaton még gúnyos kis mosoly is felfedezhető…. Korának gyermeke, a reformáció küszöbén — ám ezt a küszöböt soha nem lépte át. Megmaradt kritikus, de lojális katolikusnak; aki egyházi reformot akart, de reformációt nem. Úgy vélte: egy forrongó korszak küszöbén támogatnia kell egyházát a megújulásban, nem pedig támadnia. S azt hiszem, sokoldalú műveltsége, és széles látóköre is akadályozta abban, hogy a protestánsok közé lépjen. Mind Luther paraszti vehemenciája, mind Kálvin jeges csökönyössége hiányzott belőle.

Mert valljuk meg — még ha esetleg csodáljuk is érte őket — a reformátorokban volt egyfajta monomániás csőlátás, az igaz hit biztos tudata, a kétely hiányával megspékelve; másként nem is lettek volna képesek végigvívni küzdelmüket. S ugyanakkor hiányzott belőlük az esendő emberek egyik fontos tulajdonsága, mellyel nyomorú életükre enyhülést találnak — a humorérzék…. Erasmusban viszont nagyon is megvolt — ezért is szerethetőbb, és emberközelibb, mint az említett egyházalapítók. Konyv: A balgasag dicserete míg az ágostai hitvallást vagy a kálvini katekizmust inkább a gyakorló evangélikusok és reformátusok forgatják, addig Erasmus munkái — elsősorban persze a világiasabb tárgyúak — jóval szélesebb közönséghez szólnak. Éles szeme, humora, csípős nyelve ma is elevenné teszik gúnyiratait, konyv: A balgasag dicserete. A Balgaság dicséretemelyet utazás közben, mintegy kikapcsolódásként, barátjához, Morus Tamáshoz írt, egyfelől tréfás pamflet a hétköznapi ostobaság ellen, ám épp a fonákjáról, védőiratnak álcázva. Másfelől viszont, a mű utolsó harmadában, az egyházi viszonyok kritikája, ahol a szerző előszámlálja mindazt, ami miatt kb.

A mű bőven hivatkozik ókori szerzőkre, s mint szónoklattani mintapélda is olvasható. A Prédikátor könyvét idézve — minden hiábavalóság — kipécézi, és áldicséretekkel teszi nevetségessé az emberi törekvések legtöbbjét. Bő teret szentel a világi értelmiség, a hatalmasságok és az egyházi rendek hibáinak, de épp ez utóbbi részben a szatíra háttérbe szorul, a hang megszürkül, és komolyra válik. A laikus olvasónak már kicsit sok is a felsorolás, az elemzés — a könnyed gúnyiratnak induló munkából a végére retorikai mintadarab lesz. S épp ezért — bár a késő középkor és a reneszánsz kedvelői így is örömüket lelhetik benne — úgy vélem, az olvasók zömének — jóllehet, elég rövid — kissé fárasztó lehet ez a munka. Emlékeim szerint a Beszélgetések latin nyelvgyakorlásra szánt párbeszédei sokkal elevenebbek, így az Erasmussal ismerkedni kívánóknak inkább azt a művét ajánlanám elsőnek. Egy példa: a Nem árt egy jó erős műveltség az ókorból, még ha vannak is lábjegyzetek, csak hogy jobban átjöjjön az összes poén. Volt, hogy úgy tűnt, mintha kicsit ismételné önmagát, de egyébként nem véletlenül alap a maga kategóriájában, zseniális meglátásokat találni benne. Csak a szokásos: nincs új a nap alatt… Újraolvasós, konyv: A balgasag dicserete, ami csak gazdagodik a tapasztalattal. Bizony, én, a Balgaság kinek nevében ez a mű elhangzik, s kinek Erasmus ugyebár csak írnokaén alkottam és tartom fenn a világot, híveim közé tartozik az emberiség kb. Tehát a nyájas olvasó, amennyiben gondolkodik, többféle játékot is felfedezhet a beszédem több szintjén is, miszerint balgának lenni igen kellemes és boldogító, tehát aki elutasítja ezt a kellemes és boldogító állapotot, az bizony nem nevezhető bölcsnek, csakis balgának, tehát aki nem balga, az balga, és az a gyanús, ami nem gyanús… ja, bocs, ez máshonnan való idézet… Nevetek az üresfejűeken, de magasztalom a tudatlanságot, nevetek a gőgösökön, de elítélem a tömeget, miközben a következő oldalon már balgának nevezem, és éppen ezért tisztelettel beszélek róla.

Gúnyolódom az asszonyokon, majd elnéző-szeretetteljes mosollyal dicsérem őket. Megrovom azokat, akik csak hajdani tudósok műveit tudják idézgetni, és természetesen oldalanként legalább ötször idézem ugyanazokat a hajdani tudósokat. Ember legyen a talpán, aki tudja követni, mikor elítélendő a balgaság és mikor nem. A nyájas olvasónak időnként az lehet az érzése, hogy én magam se tudom követni a saját szövegemet. Máskor az lehet az érzése, hogy saját magamat is parodizálom, és az olvasómon nevetek. Ha a nyájas olvasó szereti az olyan könyveket, amelyekben a mesélő felülről tekinti az emberiséget, és gyönyörködik oktalan, mulatságos nyüzsgésükben, akkor az én beszédemet roppant szórakoztatónak fogja találni. Ha a nyájas olvasó jobban szereti az olyan könyveket, amelyeknek a mesélője inkább leszáll az emberek közé, és nem kigúnyolja őket, konyv: A balgasag dicserete velük együtt nevet — hát akkor az én beszédem neki nem fog tetszeni. Tessék választani. Erasmus megszemélyesíti a balgaságot, és az ő nézőpontjából végigveszi, milyen nonszensz dolgokat csinál folyton az ember, de véleménye szerint ez így van jól, hiszen ezek miatt marad elviselhető az élet. Alapvetően szimpatikus elképzelés, valóban nem lehet önirónia és egy kis hülyeség nélkül élni a mindennapjainkat, különben teljesen besavanyodunk, és a megvalósítás is tetszett, amíg a mindennapokban megtalálható értelmetlen szükségleteinkre mutatott rá. A végefele, mikor felsorolta és kielemezte a különböző méltóságok, tudományterületek képviselőinek értelmetlenkedését, már kevésbé kötött le, de ott is el-elpöttyintett néhány aranyköpést, amiért megérte végigolvasni. Rotterdami Erasmus korának egyik legműveltebb, alakja, és kimagasló polihisztora volt. Ennek megfelelően a szöveg roskadásig van tűzdelve, mitológiai, kánontani, és egyéb intellektuális utalásokkal, amik közül párat értesz, néhányat sejtesz, de maradékról, csak elképzelni tudod, mily humoros is ebben a szövegkörnyezetben…mármint, gondolom.

Az összes ilyen utalást, valószínűleg csak a legképzettebb kortársak, és maga Erasmus foghatták át, műértő szemükkel. Mindemellett a szöveg mit sem veszített aktualitásából, hiszen a város-zsarnokok, intrikus bíborosok, és teológusok helyén ma új bálványok trónolnak. A megszemélyesített Balgaság humorosan, és epés szarkazmussal vezet minket a szókratészi végkövetkeztetésekre, a társadalom örök visszásságaira. Mindig zavarba konyv: A balgasag dicserete, ha egy könyv ennyi időn keresztül sem konyv: A balgasag dicserete el az aktualitását,ugyanis Einsteinnek kell igazat adnom ilyenkor. Ő mondta, konyv: A balgasag dicserete a történelem azt tanítja nekünk, hogy semmit nem tanulunk a történelemből. Erasmus pedig bebizonyította, ez így is van. Vehetnénk viccesre a figurát, mert a könyv is ezt sugallja, már csak a címével is, de az a helyzet, hogy nagyon is komoly dolgokról beszél. Kritizálja a "konyv: A balgasag dicserete" és az emberi hozzáállást, ami nem túl konyv: A balgasag dicserete változott, mint már említettem. Hollandia református ország, talán ezért nem félt attól, hogy eretnekségért tűzre vetik, mert ugye ez a katolikus egyház bevált módszere volt, ha kritika érte őket. Tanulságos olvasmány volt és nem ártana, ha kötelezővé válna. Inkább tanulságos, semmint szórakoztató eszmefuttatás abból az időből, amikor az emberek még nem a telefonjukat nyomogatták egy utazás közben, hiszen Erasmus ezt egyik hosszú útja alatt írta. Ez magyarázza is az egyenetlenségét, mert bár klasszikusan indul, a legjobb rétori hagyományok szerint, és egy szemet gyönyörködtető felvezetés után igen szép rendben veszi sorra a balga emberek nemeit, a végére az egyháziak mindennapi visszaélései konyv: A balgasag dicserete szónoklattá alakul, majd kurtán-furcsán véget ér, amiért Erasmus élces gúnnyal ugyan, de bocsánatot is kér az utolsó fejezetben.

De rendben van konyv: A balgasag dicserete így; nem kimódolt tanulmány ez, hanem elmetorna és egy kis feszültséglevezetés, és ebből a szempontból nagyon tanulságos — hogy ötszáz év fejlődés ide vagy oda, az emberek, és főleg a filozófusok, grammatikusok és teológusok, akkor sem voltak mások, mint manapság. Erasmus nagyon magasra tette a lécet ezzel a könyvével: humor ez, hamisítatlan humor — de kellő értéssel élvezhető csak. Ergo bár nagy segítség volt a görög mitológiára való rengeteg lábjegyzeti hivatkozás — sok poénját inkább gúnyos, szarkasztikus megjegyzését nem értettem elsőre. S tudjuk: magyarázni a viccet, meglehetősen sajátos vállalkozás. Még valami: nekem ez a könyv kifejezetten összecseng egy másik könyvélményemmel: Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma c. Az abban szereplő leírások kifejezetten emlékeztetnek Erasmus megközelítésére helyenként. Nem a történet. Nem tudok nem magas csillagozást adni erre a könyvre, mert iszonyatosan élveztem. Bár a A téma nagyjából folyamatosan aktuális, így a témaválasztást és a különböző nézőpontokat tekintve sem nevezném elavult műnek, csupán helyenként. Sajnos nem vagyok nagy szakértője az ókori kultúrának, így néha még a lábjegyzeteket olvasva sem esett le egykönnyen a poén, de azért többnyire boldogultam vele.

A lábjegyzeteknél az általam olvasott kiadásban egyébként is voltak helyenként következetlenségek a szerkesztésben, ezért ment a fél csillag levonás. Végül is vallom azt az elkoptatott közmondást, hogy jogosan dicséri az magamagát, akinek más nem jutott dicsérőül. Van-e közöttetek olyan balga, aki drágaköveit vagy aranyát az utcán hagyná? Azt hiszem, nincs. Ellenkezőleg, a legtitkosabb szobátokba teszitek, s abban is a legerősebb szekrénynek legrejtettebb zugába, viszont elől hagytok mindenféle szemetet. Ha tehát az értékeset eldugjuk, az értéktelent pedig kint hagyjuk, a Prédikátor pedig tiltja, hogy elrejtsük a bölcsességet, de meghagyja, hogy dugjuk el balgaságunkat, akkor nemdebár a bölcsesség hitványabb a balgaságnál? Mindent milyen szépen kiegyenlít! Ahol fukarabban bánt ajándékaival, ott valamivel több önszeretetet ad helyébe. A jogászok. A művelt emberek között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában. Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan és tömérdek törvényt csinálnak egyszuszra. Az "konyv: A balgasag dicserete" dolgoknak két egymástól elütő arca van, akárcsak a Silénost ábrázoló görög szekrényeknek, melyekre Alkibiadés hivatkozik. Amit első tekintetre halálnak hinnél, mélyebbre nézve élet, ezzel szemben, ami életnek látszik, az halál. Ami formásnak, az alaktalan, ami gazdagnak, az koldusszegény, ami gyalázatosnak, az dicsőséges, ami tudósnak, az tudatlan, ami erőteljesnek, az erőtlen, ami nemesnek, az közönséges, ami vidámnak, az szomorú, ami kedvezőnek, az szerencsétlen, ami barátságosnak, az ellenséges, ami egészségesnek, az ártalmas. Röviden: nyisd ki Silénos-szekrénykédet, és mindent azonnal fordítva találsz.

Éppen így ír Pál apostol Timotheushoz: »Megkönyörült rajtam az Úr, mert tudatlanul cselekedtem a hitetlenségben. De a kegyes zsoltáríró is mellettünk bizonyít egy helyen, mely az elébb nem jutott eszembe: »Az én ifjúságomnak bűneiről és az én tudatlanságaimról meg ne emlékezzél.