Konyv: A Legkisebb Jegkorszak


Konyv: A Legkisebb Jegkorszak

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 911554133
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,62

MAGYARÁZAT:Konyv: A Legkisebb Jegkorszak

Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata- jobbközép kormány Magyarországon? Miközben a felső középosztály fényűző díszletek között zajló kényelmes életét felborítani látszanak a hó és jég alatt is forrongó szélsőséges csoportok. Mi történik, ha csődöt mond a logisztika, a pénz sem bizonyul hathatós cserealapnak a túléléshez, és előbújnak a hegy konyv: A Legkisebb Jegkorszak is? Egyáltalán: mi lett Bill Clinton régi, jó világával? És miért nem "konyv: A Legkisebb Jegkorszak" el a farsangi bálba Orbán… tovább. És miért nem megy el a farsangi bálba Orbán Viktor? A Legkisebb Jégkorszak korántsem utópisztikus látomás, hanem képtelenül valóságos korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről. Térey János verses epikájának nagy lélegzetű, összegző alkotása, a szeszélyes európai apokalipszis hótól és jégtől szikrázó költészete. Budapest disztópia Izland kortárs magyar nyelvű magyar szerző Magyarország vers verses regény. Budapest · Izland. Pedig nem is volt olyan hideg — de az irodalom kozmikus ereje ismét lecsapott! Mert ez a könyv mindamellett, hogy posztapokaliptikus tréfa mint n is céloz rá és a társadalmi felszínesség kritikája mint Peónia írjaegyben az úri Buda eposza is annak jelenével és múltjával: séta a patinás villák árnyékában, és egyben pillantás a szekrénybe rejtett csontvázakra is. Ami pedig a formát illeti, a Térey-stíl ezúttal is meggyőzött. A szabadvers gondolatritmusai szinte belekényszerítik az olvasót a megfelelő tempóba, ebben a módszerben az, ami prózában túlfinomodott vagy riasztóan cizellált lenne, botrányosan jól fest.

Mit tudom én, hogy vannak-e mögötte megfelelő mélységek — nem mindenhol, talán —, de egész egyszerűen egy merő élvezet. Aki el akarja végezni ezt a kísérletet empirikusan, tegye meg, és utána esetleg próbaképpen tollal húzza be az összes elmaradt vesszőt a Cormac McCarthy-életműben is, hátha a végén kiderült, hogy csak egy unalmas posztwestern Zane Grey-átirat. Én a magam részéről csak szerettem szeretni, kedvem is támadt Értékeléseim a továbbiakban szabadversben írni meg, Csak fájdalmamra nem tudom sehogy se! De ebbe nem akarok belemenni, meg hát totálisan lényegtelen is. Már néhány oldal után azt írtam az olvasás bejelölésemnél, hogy ez egy kellemes meglepetés és hogy nagyon jól szórakozom rajta. Még akkor is, ha közben havat kell lapátolni, jégcsákánnyal kell közlekedni. Hóláncot a biciklikre! Mondják, hosszú hideg tél lesz hát, ne várd a májust … meg azt is mondják, hogy nem lesz. Ez a könyv a legjobb felkészítés a ránk következőkre, ami az időjárást illeti. Szóval, vicces a könyv, sőt úgy vicces, hogy már kezded éppen halálosan komolyan venni a jégkorszak jövetelét, amikor van egy mondat — sokszor tényleg csak egy — és hát kuncogsz egyet.

Tökéletes logikával, minden részletre odafigyeléssel megírt verspróza. Merthogy a tördelése olyan, de rímekkel nem találkozol. De ez nem teljesen igaz, mert az egyik élet rímmel a másikra, a bukások jégen jársz, vigyázz a másik felemelkedésére. Egymás hegyén-hátán menetelünk, mindenki menti, amit mentésre méltónak ítél. Jaj, hát nagyon az életről szól. Intelligens humorral van ilyen? Közben meg olyan komoly is tud lenni. Na, a lényeg, hogy egyszer úgy leszel vele ,hogy nagy kikerekedett szemekkel rácsodálkozol a csűrt-csavartságára, máskor meg úgy leszel vele, hogy behunyt szemekkel, de bátran beugrasz a lavinába és várod a landolást. Nem tudok róla okosakat írni, csak amit úgy közben éreztem, azt osztom meg veletek. Mások írtak róla pl. Jó volt, nekem nagyon jó! Mert bár társadalom és kritika, ironikus, parodisztikus és pontos rajz, a csípős mínuszok ezúttal nem is annyira csípősek. Mintha már arra sem lenne érdemes ez a svábhegyi világ, hogy konyv: A Legkisebb Jegkorszak legyen egy igazi jégkorszakban meg egy jól odamondós elbeszélőben. És még Tatjanája sincs, aki tengő-lengő hőseink orrára koppinthatna. Az elején sokat ígérő disztópia, amint lassan visszahúzódik a hegyek hegyére, egyre köldöknézősebb perspektívát nyújt.

Nem ismerem Budát, a Svábhegyet még kevésbé, mégsem voltam igazán kíváncsi lakóira, annyira sablonos és felszínes figurák sablonos és felszínes életét élik. A könnyűség megmérettetése lehetne ugyan komoly vállakozás, mégis, ez a felvillantott képekből és alakokból álló, mozdulatlanságba dermedt tájkép inkább idilli és giccses. Nyomasztó, fullasztó hóréteg helyett inkább szappanoperás, buborékos habtenger áraszt el mindent, és ez végül nem is olyan kellemetlen a sávbhegyi magasságokban, mint előre gondolnánk, főként hőseink sokkal súlyosabb gondokkal konyv: A Legkisebb Jegkorszak hétköznapjaihoz viszonyítva. A felfújt álproblémák eltakarják a legkisebbé zsugorított valós problémákat, avagy a fától nem látni konyv: A Legkisebb Jegkorszak az erdőt. Bár értékelem a becsületesen, jól megrajzolt miliőt és kliséalakokat, olvasás közben nem éreztem a kritika igazi, metsző élét. Mintha egy rendkívül éles szemű, ám megengedően ejnye-bejnyéző, a kialakult helyzeten szinte figurái könnyedségével átlépő elbeszélővel lenne dolgom, aki bár itt-ott elejt egy-egy fricskát, mégsem akar igazán eleven húsba vágni. Tényleg a legkisebb jégkorszak ez. Annyira kicsi, hogy már nem is hideg, inkább csak langyos. Középszerű emberekről talán lehetetlen nem középszerű művet írni.

Vagy legalábbis csalni kellene, és éppen azt játszani el, amit Térey kifejezetten nem akar: hogy még ezekben a körökben is néha, nagy ritkán megeshet valami nem középszerű. A végeredmény olyan, mintha komoly cenzorok kivágtak és lecsiszoltak volna szinte mindent, ami tényleg sebezhet, vághat, karcolhat, és csak annyit hagytak meg, amennyi jelezheti, nem is olyan szigorúak ők. Hiába tehát a nyelvi változatosság, hiába a nagy formába öntött megannyi éleslátó megfigyelés, ha ezekkel az emberekkel semmi nagy nem bír megesni: na jó, egy kicsit fáznak, néha elakadnak a hóban, leesnek vagy elrabolják őket, de még végső esetben is olyan szépen írják ki őket a történetből, hogy nem kell kirakni a as karikát. Így aztán a könyv végén is csak események vannak; dráma, katarzis, vagy bárminemű fordulat nincs. Mondhatnám, hogy éppen ez a legadekvátabb ábrázolás, és minden tényleg így van a való életben is. Mégis kevés ez így, mert Térey éppen ezáltal csak udvari bolonddá válik. Akinek megengedtetik, hogy kinyissa a száját, hogy kimondja, mit mindenki gondol, ám egyszersmind tudnia kell, hol a határ, meddig mehet el. Pont annyira megy hát, ahol látszik, hogy tudna tovább is, de még nem lesz nagyszerű, kiváló. Megsuhint mindenkit, botránybaloldalt és vezérdemokráciát egyaránt, aztán visszarántja kezét. A kritikus, ki tetszést vadászik. Mondhatnánk: sajnos egyik sem igazán. Hiszen az nem erény, ha konyv: A Legkisebb Jegkorszak, de közben mégis behízelgő ; mert így csak tenyérbemászóan dühítő, akárcsak a Bee Gees zenéje Pedig éppen ilyenek vagyunk manapság mindannyian ebben az országban, kivétel nélkül: ilyen senkit meg nem becsülő súlytalanok, akik mindenkiben találnak fogyatkozást, akik az életet cinizmus és illúziók váltogatásával űzik, akik gyakran még maguknak sem adják meg a tiszteletet. Itt van ez a kétségkívül nagy tehetség által alkotott nagy mű, tehát adomány és munka egy helyen, a végeredmény mégis puhán fed csak, mint a hó, s úgyis olvad el.

Persze lehet, hogy éppen erre van szükség. A nagyság záloga a súlyegyentartás. Mégis úgy látom, mi "konyv: A Legkisebb Jegkorszak" indult, végül csak némi nem is oly kellemetlen emléket hagy maga után. Egy disztópia lenne Térey legújabb műve, a jégbe fulladt világ. Nagyot kockáztatott a szerző, amikor a követlen közeljövőbe tette a cselekményt, Hihető-e, hogy az országban ilyen radikális változás áll be ilyen rövid idő alatt? Szocdem miniszterelnök, jobb és bal szélsőségek lefaragva, szinte már polgári kéjben fürdik az ország. Inkább vágyálom, mint reálisan hihető alternatíva ből nézve. Tulajdonképpen kellemes is volt olvasni ezt a világot, bevackoltam magamat egy kicsit, próbáltam elképzelni…, de azért elhinnem nem sikerült, hogy egy kormányváltás, és máris ennyire problémamentes lesz ez az ország, már a mostanihoz képest. Ebbe a polgári idillbe rondít bele a természet, Izlandon és Szicíliában kitörnek a vulkánok, előbb csak a légiközlekedés bénul meg, aztán a vulkáni por miatt atomtél nehezedik Európára. Izlandon és Szicíliában is megismerünk egy szereplőt Mátrai és Almahosszasan követjük őket, mígnem a regény gravitációja behúzza őket a Sváb-hegyre, ahol tulajdonképpen az egész történet lejátszódik. Már ha beszélhetünk történetről, mert az nincs, megismerünk még egy rakat idevalósi közép- és nagypolgárt, két korábbi, főszereplőnek hitt hősünk fel is oldódik ebben a közegben, kiderül, hogy nincs is főszereplője a könyvnek, csak sok cselekményszála, amik itt-ott találkoznak, de nagyjából az egész egy Sváb-hegyi Barátok köztnek tűnik, tét nélkül kukucskálunk be hol ezen, hol azon az ablakon.

Sváb-hegyi anzix behavazott tájjal. Érdekességet visz a történetbe Labancz Győző, aki migrénes rohamaiban visszahallucinálja magát be, a kitörés napjaiba, és élő egyenesben látja az akkori eseményeket. Hogy ez hogy jön ide, azt nem tudom, talán a Sváb-hegyről gyűjtött anyagból ezt az érdekességet nem lehetett kihagyni. Na de talán a disztópia, az hoz valami életet ebbe a hatszáz oldalba. A hosszas felvezetés után, mint mondtam, konyv: A Legkisebb Jegkorszak Budára, és megkezdődik a hópornó. Na most, aki megélte már ebben az országban, hogy leesett öt centi hó, az tudja, hogy onnan már mindegy, megbénult az ország. Semmi különös, innentől hóban követjük a szereplők hétköznapjait. Az érdekesség kedvéért vannak fundamentalista terroristáink, a Nemzeti Cserkelők, ilyen Magyar Gárda szerű alakulat népnemzeti ideológiával, sajnos nem hucul lovakon nyilaznak, hátrafelé, géppisztolyuk is van, nem akarnak semmit, csak káoszt. Pitiáner ország, pitiáner terroristái. Kb ennyi, nem kapunk kitekintést a világra, mi is történik, nem akar-e az orosz medve küldeni usanka-segélyt, de még azt sem tudjuk meg, mi van Bakonyböhönyén vagy Nyírtarhonyáson, ebben az országban úgyis csak Budapest számít, nem?

Na persze a politikai vonal nem maradhat ki, meg is kapja a magáét a bukott vezér demokrácia, bele van rugdosva rendesen a döglött oroszlánba ben vagyunk, ugyebár a jelenlegi nomenklatúra emberei sem tűnnek sokkal különbnek, rajtuk keresztül kapja meg a magáét a mindenkori jelenlegi elit nem is fog Térey egyhamar állami kitüntetést kapni, ez meg az én jövőbelátásomegyedül Radák miniszterelnök tűnik ki közülük, bár neki is legnagyobb problémája, hogy két szeretője közül melyiket válassza. Akkor tulajdonképpen mit is akar mondani ez a regény? Akármit is, de nem kellett volna kibélelni ilyen vastagon semmi "konyv: A Legkisebb Jegkorszak" életek érdektelen történéseivel, azt, hogy abcug Fidesz-KDNP valami kevésbé direkt, és kevésbé hólével felvizezett kiadásban is el lehetett volna mondani. Sokkal többet vártam ettől a regénytől, de konyv: A Legkisebb Jegkorszak tűnik, hogy a disztópia nem magyar műfaj l. Egressy Százezer eperfájátezek után kicsit félve várom Kőrösi posztumusz regényét. Ez a könyv feladatként jelentkezett nálam, a Másként talán sose nyúltam volna utána. Még így, feladatom és felelősségem tudatában is nehezemre esett kihozni a könyvtárból. Levettem konyv: A Legkisebb Jegkorszak polcról, belenéztem, visszatettem, és ezt megismételtem néhányszor, mire nagy nehezen elhatároztam magam. Nem volt ínyemre, hogy oldalon verses regényt olvassak bár volt már előttem az év elejéről egy nagyon pozitív példa. Ezek után persze nagyon meglepődtem, hogy mennyire belefeledkezősen olvasmányos ez a könyv, a szabad versforma pedig mintha még külön segítené is az olvasmányosságot.

Ahol ott él mindenki, aki számít.

Tovább olvasom. Befagy a Duna, és megnyílik a síparadicsom a Svábhegyen. Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata-jobbközép kormány Magyarországon? Miközben a felső középosztály fényűző díszletek között zajló kényelmes életét felborítani látszanak a hó és jég alatt is forrongó szélsőséges csoportok. Mi történik, ha csődöt mond a logisztika, a pénz sem bizonyul hathatós cserealapnak konyv: A Legkisebb Jegkorszak túléléshez, és előbújnak a hegy kísértetei is? Egyáltalán: mi lett Bill Clinton régi, jó világával? És miért nem megy el a farsangi bálba Orbán Viktor? A Legkisebb Jégkorszak korántsem utópisztikus látomás, hanem képtelenül valóságos korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről. Térey János verses epikájának nagy lélegzetű, összegző alkotása, a szeszélyes európai apokalipszis hótól és jégtől szikrázó költészete. Ez a könyv egyike az évtized 50 legemlékezetesebb magyar irodalmi megjelenéseinek — Könyves Magazin. A költészetet alkalomadtán lektűr-elemek váltják fel — Győző kislányát elrabolja egy perverz hókotró-vezető, s a miniszterelnök elleni gyilkos merénylet is nagyjából ebbe a regiszterbe tartozik. Térey — hihetetlenül széles spektrumú, erőteljes életművével — továbbra is nemzedéke egyik legnagyobb tehetsége. Térey János — költő, drámaíró és műfordító.

Kötetei a Jelenkor Kiadónál: A Legkisebb Jégkorszak verses regény, ; Őszi hadjárat "konyv: A Legkisebb Jegkorszak" versek, ; Kazamaták Papp Andrással; tragédia, ; Káli holtak regény, A szerző fotóját készítette: Bach Máté. Tovább a szerző oldalára. Rendelhető, raktáron Szállítási idő munkanap. Kategória: Irodalom. A szerző további könyvei. Térey János Térey János — költő, drámaíró és műfordító. Feliratkozás a youtube csatornára. A szerkesztő ajánlja. Kosár A kosarad üres. Tovább vásárolok.