Konyv: A kiralyi konyv:ek jegyzeke a bennuk foglalt nemesseg czim, czimer, elonev es honossag adoman


Konyv: A kiralyi konyv:ek jegyzeke a bennuk foglalt nemesseg czim, czimer, elonev es honossag adoman

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 289245876
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,20

MAGYARÁZAT:Konyv: A kiralyi konyv:ek jegyzeke a bennuk foglalt nemesseg czim, czimer, elonev es honossag adoman

Királyi Könyvek. Mohács elõtti oklevelek. A Magyar Országos Levéltár kiadása. A címben jelzett minõsítés elsõsorban nem a szerzõk szûkebben vett közlési módszerére, hanem sokkal inkább az adathordozó milyenségére utal. Kevéssé elterjedt, ám annál inkább praktikus és egyre inkább tért hódító megoldás az elektronikus formában történõ közzététel. A Magyar Országos Levéltár kiadásában megjelent CD két — jelentõségében túlbecsülhetetlen — forráscsoport módszeres feltárását segíti elõ. Az egyik a Mohács elõtti oklevelek gyûjteménye, a másik a magyarországi királyi könyvek sorozata. Vegyük elõbb szemügyre czimer középkori oklevelek katalógusát. A gyûjtemény két részbõl áll. Az egyik a Diplomatikai Levéltár DLamely a MOL-ban õrzött különbözõ levéltárakból összegyûjtött okleveleket tartalmazza, a másik a Diplomatikai Fényképgyûjtemény DFamely a történeti Magyarországon keletkezett vagy arra vonatkozó, de jelenleg a MOL-on kívül vidéken és külföldön, de fõleg az utódállamokban õrzött oklevelek fényképmásolatait foglalja magában. A két gyûjtemény együttesen mintegy oklevélszöveget tartalmaz eredeti, átirat, másolat vagy protokollum formábanés ez a középkori Magyarország történetének legfontosabb forrásbázisa. A gépi adatfeldolgozásról Borsa Iván, aki a rendszert kigondolta és a munkálatokat elindította, már több beszámolót megjelentetett — magyar nyelven: Levéltári Közlemények 42 Levéltári Szemle 42 Csukovits Enikõ.

A következõ ismertetés elsõsorban ezekre és a lemezen megtalálható használati utasításra, továbbá a használat útján nyerhetõ konkrét tapasztalatokra támaszkodik. A számítógépes feldolgozás alapjául a MOL már meglévõ segédletei szolgáltak. Elsõ fázisában ezen idõrendi mutatólapok adatainak bevitele történt meg. Ezeknek köszönhetõen valamennyi több mint oklevélrõl megkapjuk a következõ adatokat: a jelzetet, a keltezést, a fennmaradási formát, a régi jelzetet, az oklevél kibocsátóját kiadójátkonyv: A kiralyi konyv:ek jegyzeke a bennuk foglalt nemesseg czim esetében pedig a megpecsételés módját. Ezek az adatok tehát a jelenleg ismert teljes magyar vonatkozású oklevélállományról itt rögzítve vannak, és az adatbázis felhasználóinak rendelkezésére állanak. A DL mintegy oklevélszövegébõl kb. A munkálatok második szakasza —ben kezdõdött a meglévõ regeszták szövegének rögzítésével, valamint a regeszták adatainak mutatózásával. A mutatózásra a visszakereshetõség elonev es honossag adoman volt szükség. A levéltári regesztákat forráskiadási okok miatt idõrendben csak az A most bemutatásra kerülõ lemezen a DL — közötti éveinek regesztaszövegei kutathatók, de ezek közül csak az — közötti évek regesztáihoz készült el a mutató is. A levéltárban azonban nem készült minden, a fönti idõben kibocsátott oklevélrõl regeszta, ezért az adatbázis sem tartalmazza minden — között kibocsátott oklevél regesztaszövegét. Megemlítendõ az is, konyv: A kiralyi konyv:ek jegyzeke a bennuk foglalt nemesseg czim a DF egyetlen darabjáról sem került fel még regeszta a lemezre. A regesztákat segédlet céljából a DL létrehozásától fogva folyamatosan készítik a téma kutatásában érdekelt levéltárosok és történészek; ezek szövege tájékoztat ugyan az oklevél tartalmáról, de legtöbbje nem tudományos igényû forráspublikáció, és semmiképpen sem teszi fölöslegessé az eredeti oklevél hasonmásának vagy közlésének kézbevételét.

Az adatbázis nem mentes a hibáktól. Ezek nagyobb része az immár egy évszázada folyamatosan készített idõrendi mutatólapok hibáiból, kisebb része a rögzítési utasítások következetlenségeibõl származik. A rögzített adatok megbízhatóságát ellenõrizendõ átvizsgáltuk gróf Kemény József oklevélgyûjteményének teljes középkori anyagát és a cegei gróf Wass család levéltárának ig terjedõ okleveleit, és ennek nyomán megállapítható volt, hogy a lemez adatai általában pontosak, és lehet azokra támaszkodni. Egy ilyen óriási adattárban kisebb hibák természetesen elõfordulnak: ezek egy része nyilvánvaló elírás pl. Néhány esetben a dátumfeloldás hibás, vagy a keltezetlen oklevél valószínûsíthetõ keltezése tovább szûkíthetõ igaz, ez utóbbi esetekben megnyugtató megoldást csak az egyes oklevelek tudományos igényû feldolgozása hozhat, eredmény ilyen kérdésekben pedig sokszor csak igen hosszú vizsgálódás után születik meg. Egyetlen esetben az oklevél teljességgel hiányzott az adatbázisból. Erre a lemez használati utasítása is kitér, mi több, ûrlapszerû mintát is tartalmaz a javítások áttekinthetõ összesítéséhez. A rendszerbe már bevitt adatokat tehát folyamatosan javítják, és így a késõbb elkészülõ CD-variánsok nem ismétlik meg a korábbi verziók tévedéseit. A fent említett két gyûjteményen kívül fennmaradt oklevelek nincsenek bekapcsolva ebbe a rendszerbe, és a jelen segédletnek egyelõre nem is lehetett célja ezzel foglalkozni. A fõleg újkori kéziratos másolatgyûjteményekben fennmaradt és máshol fel nem lelhetõ oklevélszövegek összegyûjtésére, ezeknek egy könnyen áttekinthetõ rendszerbe történõ konyv: A kiralyi konyv:ek jegyzeke a bennuk foglalt nemesseg czim még nem történt kísérlet bár Borsa Iván évekkel ezelõtt megfogalmazta ennek szükségességét. Mindazonáltal az is tény, hogy a kéziratos másolatgyûjtemények nagyszámú, általában hanyagul másolt és tévesen keltezett oklevélszövegei közül a deperditák kiválasztására azután lesz lehetõség, hogy az összes, középkori szöveghagyományozás útján fentmaradt oklevélszövegrõl elkészül egy regesztaszintû feltárás.

Ezért például az Erdélyi okmánytár eddig megjelent elsõ kötete is csak a legfontosabb másolatgyûjtemények anyagát vette figyelembe, és az egyes forráskiadványok szerkesztõitõl függ, hogy milyen mértékben tartják feladatuknak a csak újkori másolatokban fennmaradt darabok felkutatását. Ugyanígy a jövõ kutatásának megoldandó feladata a már elveszett és csak korábbi kiadásokból ismert oklevelek összegyûjtése. Ez utóbbi feladatot az országos vagy területi oklevéltárak Diplomata Hungariae Antiquissima, Anjou-kori oklevéltár, Zsigmondkori oklevéltár, Erdélyi okmánytár, továbbá az utódállamokban kiadott oklevéltárak általában elvégzik az általuk munkába vett korszakról. A lemez elkészítõi egyébként tervbe is vették a ma már csak közlésekbõl ismert szövegek gépre vitelét. Sok, a mai Magyarországon megjelenõ történeti munka csak egyszerûen a DL- vagy a DF-számokra hivatkozik, a lemez segítségével azonban bármely oklevél könnyen azonosítható és immár a dátum és a kibocsátó ismeretében visszakereshetõ forráskiadványokban vagy eredeti õrzési helyén. Segítségével az Országos Levéltáron kívül õrzött oklevelek DF-száma pedig hasonlóképpen könnyûszerrel megállapítható. Jelenleg féle ilyen mezõ létezik; ezek a kereséskor megjelenõ ún. E mezõk közül a legfontosabbak az oklevél már említett azonosító adatait tartalmazzák jelzet, keltezés, fennmaradási forma, régi jelzet, kibocsátó [kiadó] adataiamelyek a DL és DF minden egyes oklevele esetében már feldolgozottak és a lemezen megtalálhatóak. A DL számok 1-gyel kezdõdnek, és jelenleg a legmagasabb DL-szám kevéssel haladja túl a et. A DF-be helyezett oklevelek számozása — az átfedések elkerülése végett — rel indult, itt tehát a jelzet minden esetben egy hatjegyû szám. A számítógépes adatkezelés miatt a DL esetében is hatjegyû számokra volt szükség, és így az a megoldás született, hogy a nem hatjegyû DL-számokat elöl egy vagy több 0-val hatjegyûvé egészítették ki.

DL 1-bõl DL lett; ezeket a 0-kat czimer hivatkozáskor nem kell szerepeltetni. Oklevelek áthelyezése esetén ugyanez a mezõ tartalmazza az új DL- vagy DF-számot is. Az U számok feloldását tehát az oklevél jelenlegi õrzési helyét egyszerû rákattintással azonnal megkapjuk. Ezek czimer mezõk természetesen csak a regesztával is rendelkezõ rekordoknál vannak kitöltve, azok közül is csak az — közötti mutatózott éveknél. Megjegyzendõ, hogy a megpecsételés formája a DF-ben meglévõ fényképmásolatok alapján olykor nem volt eldönthetõ, pl. Itt és a fent bemutatott 14 mezõben csak akkor található tehát adat, czimer az oklevél azonosító adataihoz jelzet, keltezés, kibocsátó stb. A fenti mezõkben történõ keresés során kapott találat tehát nem a katalógus teljes oklevélállományának, hanem annak csak regesztákkal ellátott és mutatózott töredékének átvizsgálásából adódik. Természetesen a még részben regesztázatlan DL- és a teljesen regesztázatlan DF-oklevelek között is nyilván még sok olyan van, amelyek feltett keresõkérdéseink alapján bevonandók lennének kutatásainkba. Emellett a lemez készítõi feladatuknak tekintik a már megjelent publikációk regesztakiadványok anyagának rögzítését is. Itt említhetõ meg, hogy Jakó Zsigmond forráskiadványának, A kolozsmonostori konvent jegyzõkönyvei nek — közötti anyaga már kutatható a lemezen, de ismeretes az is, hogy például az Anjou-kori oklevéltár kiadói maguk is tervezik forráskiadványuk CD-n történõ megjelentetését. A tulajdonnevek hely- és családnevek standard formában, egységesítve, mai írásmód szerint is bekerültek az adatbázisba, hogy ekképpen könnyen visszakereshetõek legyenek egyébként egy-egy tulajdonnév összes, az eredeti oklevélben is elõfordulható alakját ki kellene találnunk. A nevek átírásában a fonetikus írásmódot használták. A két levéltári gyûjtemény további bõvülése az oka annak, hogy például a DF-be újabban bekerült egyes okleveleknek még az azonosító adatai sem kerültek fel a CD-re; ennek pótlása a közeljövõben minden bizonnyal meg fog történni Pl.

A Mohács elõtti gyûjtemény lemezen közreadott katalógusának adatbõségét szemlélteti az is, hogy ugyanez a Magyar Országos Levéltár Nagykutatójában — nyomtatott segédlet formájában — jó néhány vaskos kötetet tesz ki és ez utóbbiak regesztákat nem is tartalmaznak. A CD a középkori oklevelek adatain kívül egy másik fontos forrás, a magyarországi Királyi Könyvek latinul: Libri Regii — elsõ négy kötetének — adatait is tartalmazza. Ezek másolati könyvek voltak, és a király nevében kelt fontosabb örök érvényû jogokat biztosító okiratok beiktatására szolgáltak ilyennek minõsültek pl. Nagy számban találhatók azonban bennük különbözõ magánokiratba foglalt ügyek végrendelkezések, jobbágyfelszabadítások, birtokátruházások, fiúsítások stb. A Királyi Könyvekbe elvben minden czimer irat szövegét bevezették, a bejegyzések azonban meglehetõsen hiányosan történtek. A magyar udvari kancellárián, Bécsben vezetett királyi könyvek sorozata tel kezdõdik és ig hatvanhét kötetet tesz ki. Az erdélyi fejedelmi kancellárián — közöttmajd a bécsi erdélyi udvari kancellárián —, — között vezetett Királyi Könyvek anyagából még egyelõre semmi nincs a lemezen, de két, Miskolcon, illetve Kolozsváron alakult munkacsoport már elkezdte a fejedelemség koriak feldolgozását. A "elonev es honossag adoman" magyarországi és erdélyi sorozat anyagából válogatott két, nyomtatásban is megjelent tematikus ismertetõ, ám ezek természetesen távolról sem merítették ki e forráscsoport egészét A Királyi Könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, elõnév és honosság-adományozásoknak, — Levéltár felügyelete alatt összeállították Dr. Illéssy János és Pettkó Béla. A Királyi Könyvekbõl összeállította Dr. Illéssy János. Az itt ismertetett adatbázis az — közötti korszakba esõ magyarországi sorozat elsõ négy kötetét tartalmazza; anyaguk — I.

Ferdinándnak Kelet-Magyarországra is kiterjedõ uralma miatt — fontos az erdélyi történelem szempontjából is. Az egyes kötetek anyagából két adatbázis készült: az elsõ mutatózva, szövegszerûen dolgozza fel a legfontosabb adatokat, a másik az egyes bejegyzésekhez tartozó könyvoldalak képét hasonmását tartalmazza lásd az 5. Így a bejegyzések az eredeti kézbevétele nélkül tanulmányozhatóak, nyomtatás útján reprodukálhatóak, ugyanakkor azonban számítógépen nagyíthatóak és — képkezelõ program segítségével elonev es honossag adoman tisztíthatóak, kontrasztosabbá tehetõek; mindez az olvasásukat könnyíti meg. A szöveges adatbázis nagy hiányossága, hogy nem tartalmaz teljes szövegû regesztákat, hanem csak mutatózza a bejegyzések tartalmát igaz, ez utóbbiak teljes szövegükben megtekinthetõek. Az adatok összegyûjtése és egységesítése itt is több tematikus mezõbe történt; ezek közül egyeseknek önálló keresõablakuk van, míg néhány mezõ adatai együtt kerültek egy-egy keresõablak alá. A családnevek betûhíven, a keresztnevek pedig a mai helyesírásnak megfelelõen kerültek be az adattárba. Minthogy a családnév formája még nem teljesen rögzült az újkorban, a név mellett — rövidítve — a feltüntetett rokonsági fokozat is szerepel pl. X gy[ermeke]: Y. Az adományos ok hivatali tisztségére vonatkozó adatok is szerepelnek, általában magyar nyelven; a tisztséggel kapcsolatos földrajzi nevek itt már modern helyesírás szerint tûnnek fel. Az itt alkalmazott rövidítések a következõk: e : elõzõ birtokos vagy elõzõ tisztségviselõ, h : határos birtokos, ti : tisztségviselõ.

Ha az adomány nem valamely birtokra, hanem tisztségre vonatkozik, e két keresõablakban történik utalás az ahhoz tartozó helységre, illetve megyére, kiváltságos kerületre, székre, egyházmegyére. Mindkét adatbázis esetében említést érdemel a jól kimunkált, könnyen áttekinthetõ, magyar nyelvû tájékoztató és használati útmutatás. Kereséskor célszerû a kiválasztott keresõablakba vinni a kurzort, majd rákattintani az INDEX-re, mert így könnyen böngészhetünk a mezõk indexelt adataiban. A kiválasztott adatot keresõkérdést a program a BEÍR gombbal automatikusan beírja a keresõablakba. Külön figyelmet érdemel, hogy az általában kis példányszámú — és emiatt igen drága — forráskiadványainkkal szemben ennek a lemeznek az ára azokéhoz képest nagyságrenddel alacsonyabb. A számítógéphasználat rohamos továbbterjedése pedig lehetõséget biztosít mindenki számára, hogy könnyen és gyorsan tájékozódjék a tulajdonképpeni kutatás megkezdése elõtt; a munka e fázisához a CD-meghajtóval rendelkezõ személyi számítógépen kívül tulajdonképpen más nem is szükséges. A várhatóan folyamatosan bõvülõ anyag óriási segítséget jelent a két korszak kutatóinak. Bizton állítható, hogy a magyar forráskiadás nagyon fontos vállalkozásával állunk szemben, melynek teljessé tételéhez több történetkutatói nemzedék fog hozzájárulni. E lemez példája remélhetõleg ösztönzõleg hat nemcsak a munkába vett anyag kiaknázására, hanem további forráscsoportok ilyenszerû feldolgozására is. Mohács elõtti gyûjtemény adatai. A keresõablakok segítségével keressük a kolozsmonostori konvent jegyzõkönyveinek Az Kibocsátói lista: az erdélyi vajdák oklevelei idõrendi sorrendben részlet.

Felhasznált irodalom Baján Cyula czimer. Bertényi Iván, Magyar címertan. Budapest, A magyar állam rendejelei és kitüntetései. A Szent György - rendtől a Nagy Imre-érdemrendig. Egey Tibor, Napjaink helyi címerei Pest megyében. In: Egey Tibor - Horváth M. Ferenc szerk. Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára. Fabro Henrik - Újlaki József szerkSturm-féle országgyűlési almanach Rövid életrajzi adatok az országgyűlés tagjairól. Fabro Henrik - Újlaki József szerk. Fallenbuchl Zoltán. Magyarország főispánjai Történeti elitkutatások Gerő József. A királyi könyvek. Ferenc József és IV. Károly király által től I9i8-ig adományozott nemességek, főnemességek, előnevek és címerek jegyzéke. Gombos Tamás, A elonev es honossag adoman és lovagrendek címerei és viseletei. A protestáns egyházak jelképei, a szentek jelképes ábrázolása címerekben. Haeffler István szerk. Országgyűlési almanach. Az Sturm-fé le országgyűlési almanach Budapest, Halász Sándor szerk. Hoppal Dezső. A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség czim,­czimer, elónév és honosság adományozásoknak. A felsóház és a képviselőház tagjainak életrajza és közéleti működése. Lengyel László - Vidor Cyula szerk. Ötszáz magyar élet Budapest, Nagy Iván. Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, Nagy Iván. Második, kiegészített kiadás Szekszárd, Ferenczy Múzeum Kapcsolatfelvétel. For full functionality of this site searching, viewing images, maps and pdf files it is necessary to enable JavaScript.

Here are the instructions how to enable JavaScript in your web browser. Info ×.