Konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott


Konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 277139120
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,67

MAGYARÁZAT:Konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott

I have never written down most of these things before, only talked about it. So, when I started writing, it was like when a dam brakes. I was writing and writing It is a very subjective, sketchy and incomplete Curriculum Vitae. Slowly I try to correct it, because it is full of bad style and it is inaccurate. Later I shall translate it to English. Az eredeti szakmam offszet gepmester, es a nyomdaszi tevekenysegem nagyjabol abban merult ki, hogy megszereztem a diplomamat es kb. Az elsot ket szinben, piros es felete, a sportszeletet harom szinben, zold, nasarga, meg egy olyan lila szinben ami a nyomdagep festek valyujaban nagyon hatarozottam hig kekes barna fos szinu volt. Azt hiszem en voltam akkor Magyarorszag legelfuseraltabb nyomdasza, ezt a szakmai mesterem Halmosi ur, a legtisztabb formaban az ertesemre is adta, durva es serto szexualis jellegu dolgokat mondott, ami nem turi a nyomdafesteket. Nyomdasznak ugy kerultem, hogy a nyolcadik konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott palyat kellett valasztanom, csak en olyan gyerek voltam meg, 14 eves, hogy fogalmam sem volt mi legyek. Mivel gimnaziumba nem akartam menni, mert elegem volt az iskolas dolgokbol, es azt azert felfogtam, hogy a boldogsag puszta akarata meg nem eleg a boldogulashoz, belementem, hogy a szuleim valasszanak szakmat nekem. Az osszeset. Szoval igy kezdtem. Kesobb attertem mas stilusokra is. Vegig pausz-papiroztam a magyarorszagon akkoriban ervenyben levo muveszettortenetet, a babiloniai kulturatol napjainkig. Ez arra volt jo, hogy a rajojjek hamar, hogy a stilus az nem csak egy disz, vagy modor, hanem egy egesz gondolati rendszer, egy vilagnezet lekepezese.

Mivel akkoriban meg sajat vilagkepem nem igen volt, leven meg gyerek voltam, a muveszeten keresztul mas muveszek mindenfele vilagnezeteivel kiserleteztem, ami nagy elegtetellel jart, mert a muveik masolasa reven bele tudtam maszni mar reg meghalt muveszek fejebe, es konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott ezek jo muveszek voltak, Klee, Cezanne, Apollinair, Arp, Schwitters, Dali, Delaxroi, Manet, Monet, Russeau, Van Gogh, az elso modernistak. Sokat tanultam toluk. Rajottem, hogy nem a vonalaik es formaik a legerdekesebbek, hanem az attitudjuk, a hozzaallasuk, mert a vonalaik meg a formaik, szineik ebbol az attitudbol fakadnak es nem forditva. Ez a felfogasom nem vagott egybe pontosan azzal amit akkor tanitottak. Kesobb anyukam meg egy rajztanart is fogadott nekem, aki a modell utani rajzolasra tanitgatott. A nevere mar nem emlekszem Bandi bacsi? Szoval nyolcadikban mar regen tudtam, mi a vetett arnyek meg az on-arnyek, mi van elol, hatul es kozepen fedesben, es ezt nagy nehezen le is tudtam rajzolni. En voltam az orok masodik rajzbol a suliban, mert az orok elso az jobb meztelen noi melleket bimboval tudott rajzolni mint en, es ez az akkori szoc-real muv-tori kanon rendszerben megnovelte a tulelesi eselyeket. Az orok legjobb rajzos pedig kesobb tengeresz lett, en meg kepzomuvesz. Eleg koran mindenfele problemaim lettek a rajzaim, meg az attitudom miatt, mivel a nagy muveszek, Picasso, stb. Egyszer az iskolank pestlorinc, zenetagozato suli egy szovjet barati allomasozo katonakbol allo kuldottseget vart, akik majd a pionyir virtusrol fogtak volna nekunk baratian meselni, a vendegeknek ajandek jart, es a suliban mindenkinek egy rajz oran a szovjet katonakrol kellett rajzokat csinalni, mondvan ez lesz majd az ajandek a ruszkiknak.

En is komolyan vettem a feladot es elgondolkoztam mi is az a ruszki, meg mi az hogy katona. Szoval az en katonam olyan lett amilyennek egy jo katonanak kell lenni: komoly-marcona, eros-bator, szigoru, am igazsagos es becsuletes. Jo sok arnyekot is hasznaltam, mert buszke voltam hogy tudom mi az, meg eros orrcimpaat, mert azt is tudtam mar rajzolni picit. Jo orrcimpat nehez rajzolni. Szoval az konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott kb. A sapka szar lett, de ez nem erdekelt, mert a jellemabrazolas erdekelt, kulonosen az orrcimpa. Szoval az en rajzom lett az egyetlen az iskolaban amit nem adtak oda a barati orosz kiskatonaknak, es ezen nagyon bankodtam egy darabig. De mert "onallo es figyelmetlen" voltam az osztalyfonoki jellemzeseim szerint abszolut jogosez nem volt nagy baj. Amugy az altalanos iskolaban nyolcadikig nagyjabol zsinorban mindig kettes voltam rajzbol. A Nyomdaipari szakmunkaskepzoben ez megvaltozott. Marha nagy szerencsemre egy Turk Peter nevu ember volt a rajztanarom, akinek pedagogiai modszere arra osztonzott, hogy vizualisan felszabaditson, nagy sulyt helyezett a szabad asszociaciora. Gondolatilag annyira lelazitott, hogy eszre sem vettuk, hogy az avante-garde kepi nyelvehez nyitotta fel a szemunket es az agyunkat. Ha belegondolsz, hogy ez ben egy szakmunkaskepzo iskola volt proliknak, es nem egy elit gyakorlo gimnazium Mire lediplomaztam, 17 evesen, mar vegig vettem az abrazolo geometriat, ter rendszereket, perpektivat, a szintant, szinrendszereket, sokat tudtam a sokszorositott grafikarol, es kelloen le voltam lazitva gondolatilag is. Hozza kell tennem, hogy a nyomdaszok akkoriban meg hagyomanyosan a munkasosztaly elitjenek szamitottak.

Nyomdasz inas eveimet a budavari Allami Nyomdaban toltottem. Mesterem, Halmosi ur, elött ujsagiró volt es a karrierjet az torte ketté, hogy ban nyilvanosan eltepte a partkonyvét. Mészáros ur, a muvezetonk pedig elott 29 evesen valogatott focistabol eloleptetett nyomdaigazgato volt, aki szinten eltepte a partkonyvet ban. Az offszet reszlegen meg a Janos, "konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott" segedmunkas is az Orfeo babegyuttes, vagy a Halasz Peter fele underground szinhazi eloadasokat latogatta, ha eppen nem Halmosi urral rugott be a felismerhetetlensegig egy budai kiskocsmaban. A szakma furcsa emberek furcsa gyujtohelye volt. Talan ezert, talan nem, 16 evesen megalapitottam egy amator szinhazi tarsulatot nyomdan belul, a minta az akkor befolyasos, a hatalom altal ferde szemmel nezett Egyetemi szinpad volt, bar ez nem volt tudatos, de valahogy benne volt a budapesti levegoben, hogy valami szabad "irodalmi szinpad" jellegu dolgot kene csinalni es tobben cstlakoztak a nyomdai fiatalok kozul. Sokan voltak a nyomdaban, akik, fotozassal, irassal, vagy zenevel foglalkoztak. Mivel senki nem mondta, hogy nem szabad, en meg nem kerdeztem, hogy szabad e, szoval elkezdtem szervezni mindenfele dolgokat.

Az elso bemutatkozasunk egy marcius i megemlekezes volt az as forradalom es szabadsagharc emlekere. Volt otthon egy tobb vaskos kotetbol allo gyonyuru bor koteses konyvem meeg a kiegyezes idejebol a szabadsagharcrol, Gracza Gyorgy irta, es nagyon reszletesen le volt irva benne a szabadsagharc es az azt koveto elnyomas tortenete. Rengeteg keppel, metszettel, terkeppel. Igazi jo bekebeli alapos mu. Apukam vette meg regen nekem egy antiquariumban. A Haynau fele megtorlas, az aradi vertauk sorsa nagyon megragadta a fantaziamat, es osszeallitottam egy programot, amiben roviden atszaladtunk a forradalmon, Petofi verseket szavaltunk, es az egesz vegen felolvastuk azok neveit akiket a forradalom utan kivegeztek. Nem csak az aradi at, hanem az osszes tobbi 'nevtelen' aldozatot. Arra emlekszem, hogy tobb szaz nevet olvasunk fel nagyon dramaian, zenei alafestessel, ahogy azt akkor koelloet. Nekem semmi aktualis politikai celom nem volt ezzel, eleg naiv voltam, csupan az megtorlas aldozatainak nagy szama dobbentett meg, es az aradi vertanuk kozhely szamba meno felidezesevel szemben meg akartm mutatni, hogy sokkal sulyosabb volt ez a dolog, mint az a par felakasztott honvedtabornok. A nyomdai KISZ titkar elegge aggodva jarkalt fel ala az eloadas alatt, kesobb a parttitkar aki mellesleg munkasor volt szinten ott eleg termett eleg hamar, de vegul nem lett belole baj, mert talan lattak, hogy nem tudatos politikai tettrol van szo, legalabb is mi nem annak szantuk. Azt hogy az nyomdasz iskolai rajztanarom, Tuerk Peter a SZURENON kepzomuveszeti mozgalom tagja volt, es hogy ez egy fontos csoportosulas volt a hetvenes evek Magyarorszagan, ezt csak kesobb tudtam meg.

Attila egy fontos figura volt a hetvenes evek avant-garde muveszetenek. Tobbek kozott Galantai Gyorggyel szervezte a ma konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott legendas Balatonboglari Kapolnai kiallitasokat. Ezt a hetvenes evekben csak hirbol, de ismertem. Csa'jival sokkal kesobb ismerkedtem meg, ben, amikor egy projektet szerettem volna csinalni a V2 rotterdami Instabil Media Intezettel, es lezerrel szerettem volna dolgozni, csak nem ertettem hozza. Akkor jutott eszembe, hogy volt valamikor egy magyar muvesz, aki dolgozott lezerrel, es igy kerultem Cs'ajival kapcsolatba. A lezer projekt csak terv maradt. Rotterdam fole akartam egy oriasi varos nagysagu wire-frame testet vetiteni, tukrokkel, egyetlen lezer nyalabbol, de ez technikailag kicsit huzos lett volna. A nyomdai szinhaz csoportom reven kapcsolatba kerultem az akkori viragzo felhivatalos es underground kulturalis mozgalommal, kesobb egy masik csoprttal is dolgoztam egyutt. Ez egy baloldalilag elegge elkotelezett csoport volt, ahol a politika fontosabb volt, mint a kultura, es ettol idegenkedtem. A vezer alakoknal mindig volt egy marx vagy egy lenin kotet, mindig tudtak egy talalo idezetet az eppen aktualis helyzetre. Gyakorlatilag egy marha csordahoz hasonlitott a dolog, es a vezer bikak mindig cserelgettek az aktualis teheneket, akik felneztek rajuk. A legtobb csoport tagnak a szulei az akkori kulturalis, politikai, katonai elit tagjai voltak. Talan en voltam az egyetlen akinek igazi fizikai munkas hattere volt. Itt ismerkedtem meg elso felesegemmel, Irennel, akinek az apukaja, Kollanyi Agoston egy jo nevu tudomanyos es muveszeti filmrendezo volt. Ez egy teljesen mas kozeg volt, mint ahol en felnottem, es serkentoleg hatott.

Elso felesegem komputer programozo volt a masodik is egyebkentigy eleg koran tudtam mar mi az a komputer, tobb munkahelyem is volt ahol mint komputer operator dolgoztam a hetvenes-nyolcvanas evekben. Akkor meg egy kb m2-es hely kellett olyan szamitasi kapacitashoz, ami ma egy palm-topnak siman megvan. Akkoriban surun valtoztattam a munkahelyeimet, mar nagyon koran tudtam, hogy kepzomuvesz leszek, es igazan sehogy sem tudtam gyokeret ereszteni az akkori rendszerben. Mire elhagytam Magyarorszagot ben a munkakonyven be is telt. Voltam muetoes korhazban, faipari segedmunkas, szinhazi deiszletezoe, diszlet festoe, keramikus, ikon festo, rajztanar; hogy csak egy parat emlitsek. Kozben egy amator szinhazban is jatszottam, a Mezei Eva vezette Budapesti Gyerekszinhazban. Eva neni a Szinhazban is rendezett, es a Pannonia Filmstudio Szinkronrendezoje volt. Mindenki azt hitte, hogy szinesz lesz belolem, mert allitolag jol csinaltam, csak eppen nekem ez nem tunt fel, mert en akkorra mar teljesen ra voltam allva a kepzomuveszetre. A foiskolara tobbszori probalkozas ellenere sem vettek fel. A kepzore akkoriban csak protekcioval lehetett bejutni, es csak akkor, ha csocsoket is tudtal mar rajzolni. Bar siman lehetett volna protekciom, es megtanultan csocsoket, meg segget is rajzolni, de en ezt etikatlannak tartottam, es nem vettem igenybe.

Egyre jobban elkeseredtem, es egyre jobban nem talaltam a helyemet az orszagban. Par eves habozas utan ben elhagytam Magyarorszagot es Hollandiaba, Hagaba mentem. Itt 10 percbe kerult, hogy felvegyenek az akademiara. Negy evig jartam a Hagai Vrije Akademie-re. Ez egy muveszek altal alapitott es vezetett magan akademia volt es ma is az. Az elso holland feny es videomuvesz Livinus van de Bundt alapitotta ben, az akkori reakcios, akademikus muveszeti oktatas ellensulyakent. Gyakorlatilag maig kommunista iranyitas alatt all. Nyugati tipusu kommunista. A hatvanas es hetvenes evek felszabadult legkorenek hatasa alatt egy ideig mint Psychopolis valt egesz Nyugat-Europaban ismertte. Ezt mar csak hallomasbol tudom, de a Bader-Meinhof csoport par Hollandiaban bujkalo tagjat is it tartoztattak le a nyolcvanas evek elejen. Amikor en jartam oda, akkor mar ujra egy viszonylag konszolidaltabb iskola volt.

Szakmailag ellenorizte, a fordtast az eredetivel egybevetette, valamint a magyar helyesrasnak megfeleloen atrta Podor Dora. A digitalizalas a General Press kiado azonos cmu kiadvanya alapjan keszult. ISBN 83 6. Ket nagyra becsult baratom is elolvasta a keszulo keziratot, es szamtalan hasznos javas- latot tettek. Nev szerint James E. Lucy McDiarmid, a Villanova University oktatoja a vallalkozas kezdeti szakaszaban szolgalt letfontossagu informaciokkal, Linda McNamara, az Onondaga Community College konyvtarkozi kol- csonzesi szolgalatanak munkatarsa pedig meg olyan ritka, elfeledett konyveknek is a nyomara bukkant, amelyekbol sem a Widener Library, sem a Kongresszusi Konyvtar nem tart peldanyt. David Lloyd, a LeMoyne College tanara a walesi kiejtessel kapcsolatban adott nelkulozhetetlen tanacsokat. A szerzo es a Kiado koszonetet mond a kovetkezoknek, amiert engedelyt konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott a konyv illusztracioinak felhasznalasara:. A Coligny-naptar 3. Thioc, Musee galloromain de Lyon, Franciaor- szag tulajdona. A hallstatti leletek, a battersea-i pajzs, a gundestrupi ust, a meridai miniatur kocsi, az entremont-i fejek 4. A durrow-i kdex 5. Epona istenno A ritkasagszamba menoen nagy visszhangot kivalto es titokzatos kelta szo talan a leg- koltoibb szoalak, amellyel a tudosok valaha megajandekoztak az emberiseget. Eredete konnyen megallapthato: a gorog Kelto szora vezetheto vissza, amelynek jelentese eldu- gott, es a civilizaltabb vilag elol elzartan elo nepekre utalt. Csak Kr. A csoport tagjai: az konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott, a skot gael, a Man szigeten beszelt manx, konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott walesi, a cornwalli es a breton.

A kifejezes tehat a tudomanyos nyelvben, nem a koznyelvben terjedt el eloszor, ezzel magyarazhato, hogy angol nyelvteruleten mindmaig van nemi vita a Celt szo ejtese korul. A vajt fuluek eti- mologiai okokbol a kemenyebb kelt valtozatot favorizaljak, az angol ful szamara azon- ban termeszetesebben hangzik a lagyabb szelt ejtes. Es hogy a helyzet meg bonyolultabb legyen, az altalunk keltaknak nevezett nepek a modern kor elott egyaltalan nem hasznaltak ezt a szot, es mas szavuk sincs, amely a ko z- tuk fennallo nyelvi kozossegre utalna. A gorogok eredetileg egy okori gall nepre, a franci- ak tavoli oseire hasznaltak a Kelto szot. Ez a nepcsoport a mai Marseille-tol eszakra elt. A klasszikus okori szerzok ezutan fokozatosan az egymassal nyilvanvaloan rokonthato nyelveket beszelo nepcsoportokra kezdtek alkalmazni a terminust, a kis-azsiai Galacia lakoitol az Iberiai-felsziget Galcia nevu tersegenek nepeig. Julius Caesar rasaiban Kr. A Brit-szigeteken elo nepekre meglepo modon sem "konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott" gorog Kelto, sem a latin Celtae szo nem vonatkozott, es az or vagy owalesi nyelvben sem utal arra egyetlen szo sem, hogy beszeloik kapcsolatot folte- teleztek volna e ket nyelv kozott. A kulonbozo kelta nepek gyakran jeloltek magukat a gal- gyokot tartalmazo szavakkal, pl. Gallia, Galacia, Galcia ilyen nevu terseg Spanyo- lorszagban "konyv: A hatalom kepzelete - Allami kultura es muveszet 1957-1980 kozott" Lengyelorszagban is van vagy Portug lia. A muvelt angol szerzok elott mar eleg koran ismert volt a kelta szo, de csak regi, ki- halt nyelvekre vonatkoztatva. Milton is hasznalja az Elveszett Paradicsomban Azt a gondolatot azonban, hogy ugyanez a szo az Europa periferiajan szegenysegben tengo- do, lenezett nepek elo nyelveit is jelentheti, csak lassankent fogadtak el.

George Buchananre ugyet sem vetettek, amikor ben azt alltotta, hogy a skot gael nyelv az okori keltabol szarmazik. Franciaorszagban azonban, ahol a nemzeti tortenelem a gallok romai uralommal szembeni ellenallasaval kezdodik, tobb szerzo is folismerte, hogy az orszag eszaknyugati csucskeben levo felszigetukon elszigetelten elo bretonok koreben tovabb el az osi nyelv. Paul-Yves Pezron folytonossag melletti ervei, melyeket az Antiquit de la nation et la langue des Celtes A keltak nepenek es nyelvenek antikvitasa cmu, ban megjelent muveben fejtett ki itt sokkal meggyozobbnek hatottak, mint Buchanan okfejtese Anglia- ban. A Pezronnal egyidoben tevekenykedo, walesi szuletesu Edward Lhuyd vagy Lloyd kb. A breton nyelvnek nem a gall az ose, hanem a Kr. Archaeologia Britannica cmu muve nyoman terjedt el a mai ertelemben hasznalt kelta szo. Alig tobb, mint fel evszazaddal kesobb pedig mar szinte minden olvaso ember nagy valosznuseggel talalkozott a kelta szoval, hala a James Macpherson tetszetos hamis t- vanya, az Osszi n-nekek fordtasa koruli felhajtasnak. Annak ellenere, hogy az igen terjengos, bo lere eresztett koltemenyek vegigolvasasa a vegsokig kitarto, fanatikus buzgosagot igenyel ma, az Osszi n-nekeknek megjelenesuk utan gy is vilagszerte kultusza lett. A legkulonbo- zobb emberekbol valtottak ki rajongast, gy Thomas Jeffersonbol es Johann Wolfgang Goethebol is, aki lefordtotta a poemakat nemetre. Divatba jott az osszianizmus, egyik muveszeti ag sem vonhatta ki magat a harci szekereiken zord, ksertet jarta tajakon, csipkezett hegygerincek kozott robogo, fatalista eletszemleletu, szoke daliak hatasa alol. Az Osszi n-nekekbol vett temakra legalabb harminc operat komponaltak, Osszian, a fo- hos idealizalt kepet pedig tobb szaz festmeny orzi. Osszian apja, Fingal nevet ben mar egesz Europa ismerte, amikor is Felix Mendelssohn Hebrid k-nyit ny ra a Fingal- barlang-nyitany cmet ragasztottak.

Osszian fianak, Oscarnak a neve pedig Nemetor- szagban es Skandinaviaban olyan nepszeru lett, hogy tobb, egymast koveto dan kiraly is ezen a neven uralkodott. Macphersonnal egy idoben es hozza kapcsolodva vette kezdetet az angol irodalomban az kozotti idoszakban az ugynevezett kelta rene- szansz, amelynek elen angol-walesi koltok alltak, peldaul Thomas Gray, akinek The Baird A bard cmu, ben rt koltemenye nyoman beepult az angolba a walesi es az r nyelvben is dalnokot jelento szo. Bardok, meredek koszirtek, suru kod, harfa, aranyfurtu hajadonok, elfeledett, de fo l- kutathato varazslatos csodatettek ezt jelentette a romantikus kor szamara a kelta vilag. A regisegbuvarok pedig, akiknek vezeralakjai sokszor inkabb lelkesedesukkel tuntek ki, mintsem a mai ertelemben vett regeszeti kepzettsegukkel, kezdtek Eszaknyugat-Europa kelta peremvideke fele fordtani figyelmuket. Az ahtatos, spekulatv kepzelges gyakorla- tilag minden, romaiak elotti epteszeti emleket, gy a ma mar kozismerten a kelta kor elott epult Stonehenge-et is [11] az osi kelta vallas tobb romai szerzo altal is emltett papjainak, a druidaknak tulajdontott. Ebben az idoszakban a jelennel szebb mult iranti sovargas jozanabb gondolkodasu tudosokat is arra indtott, hogy folkutassak es leford t- sak a korabbi kelta hagyomany feledes homalyaba merult szovegeit. Charlotte Brooke Reliques of Irish Poetry Az r kolteszet emlekei cmu, ben megjelent konyve meg- mutatta, hogy or szovegek valoban leteznek, ebben az idoszakban azonban a Macpherson es nala is gyongebb hamistvanyokat produkalo utanzoi iranti elvakult ra- jongas inkabb mas hagyomanyokra iranytotta a kozfigyelmet. A jozansag es a holdkoros halandzsa kozt feluton jart Iolo Morganwg szuletett Edward Williamsaz opiumfuggo komuves, aki letrehozta a Gorsedd Beirdd Ynys Prydain szo szerinti fordtasban: A Brit- szigetek Bardjainak Tarsasaga nevu, koltokbol es zeneszekbol allo tarsasagot.

A meg- alaptoja alltasa szerint osi mintak alapjan szervezodok celja Wales kulturajanak es iro- dalmanak istapolasa volt, szemben a haszonelvu angolszasz befolyassal. Ennek a mozga- lomnak koszonheto, hogy a walesi irodalmi es dalnokverseny, az eisteddfodd ben ujjaeledt. A hagyomanyos kultura nepszeru, hazafias szellemu unnepet mas kelta kultu- raju teruleteken is utanoztak, rul feis, skot gaelul md a neve. Macpherson es Morganwg. A magyar koltok kozul pedig Arany Janos is elismeroen utalt az ossziani dalokra. Kozepkorkutatokent o is kokler volt ugyan, lelkiismeretesse- ge es kivalo bretonnyelv-tudasa megis olyan szovegeket eredmenyezett, amelyekbol utja- ra indulhatott a modern, rasos breton irodalmi hagyomany. Mindezek kovetkezteben a kelta szohoz olyan jelentestartalmak tapadtak, amelyeket egyelore semmilyen, az okori vilagbol szarmazo bizonytek nem tamasztott ala, hiszen akkoriban meg senki sem asatott egyetlen kelta regeszeti lelohelyen sem. Mivel azonban a kelta kultura kincsestarai a modern civilizacio kozpontjaitol tavol Dublin helyett Connemaraban, Edinburgh helyett a Hebridakon, Parizs helyett Finistere-ben talalhatok, es a kelta nyelvek igen kedvezotlen korulmenyek kozott is evezredekig fennmaradtak, sok megfigyelo konnyeden a keltaknak tulajdontott barmit, ami ellentetben allt a fejlett technikara es [12] uzleti haszonra epulo modern tarsadalommal.

A nyugati kultura alta- laban veve egyre materialistabb lett, ebbol kovetkezoen a keltakra bizonyara sokkal in- kabb jellemzo a spiritualitas okoskodtak. Ezen idealizalo latasmod a szegenyseg es az elszigeteltseg gazdasagi-tarsadalmi kovetkezmenyeit a kezzel, hazilag kesztett szer- szamok hasznalatat, az amator sznvonalu szorakoztatast, a divatjamult oltozeket, a laza munkamoralt mind-mind a lelki-szellemi epulest szolgalo pozitvumnak tekintette. A romantikus kor keltakkal kapcsolatos csinnadrattaja ugyan a modern korban lee r- tekelodott, az azonban valtozatlanul igaz, hogy a kelta nyelvek eredete az ido homalyaba vesz. A jo kepzeloerovel megaldott spekulatv elmeletgyartok ugyan meg Kozep-Azsiaban es Eszak-Knaban is kelta gyokerekre veltek bukkanni, az azonban biztos, hogy a kelta nyelvek az indo-europai nyelvcsalad egyik agat kepezik, a szlav, a german es a latin nyel- vekhez hasonloan. Egy rasbeliseg elotti tarsadalomrol torvenyszeruen joval konnyebb targyi emlekeket felsznre hozni, mint nyelvemlekekre lelni. A kutatast tovabb nehezti az, hogy a keltaknak nem volt egyseges etnikai ontudatuk es altalanosan jellemzo kulso jegyeik sem. Vergilius peldaul a Kr. A jelek szerint a vallas es a tarsadalmi szerkezet, valamint targyi kultura teren volt valami kozos a keltak kozott, de nepcsoportonkent igen komoly elteresekkel. A fennmaradt gorog rasos emlekek az akkoriban a Foldkozi-tenger partvideken elo keltakat eloszor a Kr. Ezen bizonytekok alapjan allaptottak meg a modern kor tudosai, hogy az elso ismert keltak az Alpoktol eszakra es a Duna volgyeben eltek, a mai Nemetorszag, Ausztria, Csehorszag, Szlovakia es Magya- rorszag teruleten. Elkepzelheto, hogy a folyo nevadoja az Anaval, Anuval rokon Danu kelta istenno.

A kelta kultura legregebbi emlekei a vas-korszakbol, az oskor utolso szaka- szabol, a bronzkorszak es az rasos emlekek megjelenese kozotti idoszakbol szarmaznak. Egy idoben szarnyra kapott az a spekulatv elmelet, hogy a Kr. Ez a keso bronzkori tarsa- dalom jellegzetes temetkezesi modszereirol kapta a nevet. Az elmelet ma [13] mar nem tarthato, de az urnamezos kulturabol szarmazo motvumok megtalalhatok a legregebbi bizonytottan kelta nepcsoportnal, a mai Ausztria teruleten kialakult Hallstatt- kulturaban. A Salzburgtol keletre, Salzkammergut fenseges hegyei kozott fekvo Hallstatti-to es a mellette levo sobanyakomplexum ma tavol esik a fo kozlekedesi utvonalaktol. A keso bronzkorszakban es a kora vaskorszakban azonban sok utazo kereste fol a hatalmas sokeszletekkel rendelkezo banyat, hiszen az akkori idok egyetlen ismert elelmiszer- tartosto anyagat rejtette. A so holttestet es szamos, veluk egyutt eltemetett targyat is konzervalt, gy a A leletek kozott ruhadarabok, borzsakok es faszerszamok szerepeltek.

E bizonytekok alapjan a Hallstatt nevet egy bizonyos idoszakban fennallt kulturara, nem pedig torzsre vagy nepcsoportra ruhazhatjuk. A banyak es a topart benepesulese mar Kr. A tudosok a fel- sznre kerult fegyverek, vodrok, valamit emberi es allati alakok evtizedekig tarto tanul- manyozasa utan a hallstatti muveszet negy periodusat kulonboztettek meg, amelyeket A, B, C es D betuvel jeloltek. A mai kor emberenek elismereset jellemzoen inkabb a hallstatti leletek megmunkalasahoz szukseges technikai tudas valtja ki, mintsem az esz- tetikumuk. Rendszerint szigoruan mertani formak jellemzik oket, novenymintak csak ritka kivetelkent fordulnak elo; madaralakok mar viszonylag gyakrabban, ez talan italiai hatasra utal. Gorog hatas igen csekely mertekben mutathato ki. Ugyanakkor a hallstatti dsztomuveszet szertelenul burjanzo, mar-mar barokkos is tud lenni. A Hallstatt-korszak V alaku mintait, cikcakkos vonalait es derekszogeit a La Tene- korszak csigavonalai, S alakjai es orvenylo, kerektett mintai valtottak fol. A vz alatt levo lelohelyrol meg tobb minden ke- rult elo, mint Hallstattbol: melltu, landzsa, 27 fapajzs, kard, es akkor az a l- dozati felajanlaskent odakerult disznokrol, kutyakrol, szekerekrol es emberekrol meg nem is beszeltunk. La Tene [14] okori rendelteteset soha nem sikerult pontosan megha- tarozni, lehetett szentely, csatamezo vagy piacter is. A Neuchateli-to sekely vizu szelenek teruleten Kr. A kifinomultabb La Tene-i stlus, amelynek harom, romai szamokkal I, II, III jelolt szakaszat kulonbozte- tik meg, szelesebb korben hatott a kontinens kelta telepuleseire, mint a Hallstatt-stlus. A Brit-szigetekre is eljutott, ahol a keresztenyseg terjedesenek idoszakaban vegig jelen volt, egeszen Irorszag normann meghodtasaig, Kr.

A ket csoportot altalaban P- kelta es Q-kelta nyelveknek szokas nevezni. Az indoeuropai alapnyelvbol orokolt, az an- golban a qu betukapcsolattal jelolt kemeny k hangot a P-kelta nyelvekben ismeretlen okokbol a p hang valtotta fol. A jelenseget jol illusztralja, ha osszehasonltjuk a mai r Q- kelta es a mai walesi P-kelta nyelv egy-ket szavat. Az r ceann fej szo walesi megfele- loje pen, a mac valakinek a fia pedig walesi nyelven map. Korabban ugy veltek, a szaka- das a kulonbozo nepcsoportok Europa teruleten valo vandorlasanak utvonalat tukrozi, ezt az allaspontot azonban a kozelmult kutatasi eredmenyei nem erostettek meg. Egy- szeru magyarazatot nemigen lehet talalni a jelensegre. A hangcserere az Europan keresz- tuli vandorlas soran egymas toszomszedsagaban elo nepcsoportok kozott kerult sor. Amikor kulonbozo teruleteken letelepedtek, vagy a P-kelta, vagy a Q-kelta nyelvek kerul- tek dominans pozcioba, mikozben nyomokban a masik ag bizonyos ismertetojegyeit is megoriztek. A gall peldaul joreszt P-kelta volt, Q-kelta maradvanyokkal.