Konyv: 52 dontesi modell


Konyv: 52 dontesi modell

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 302635468
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,94

MAGYARÁZAT:Konyv: 52 dontesi modell

Pontosság ellenőrzött. A Porter 5 erő analízis Michael E. Porter Harvard Business School által ben létrehozott keretrendszer iparági analízisek és üzleti stratégia-fejlesztés végzéséhez. A rendszer az ipari szervezetökonómiára építkezik, hogy megkülönböztessen öt erőt, amelyek meghatározzák a verseny intenzitását egy adott piacon, és ebből konyv: 52 dontesi modell annak vonzerejét is. A vonzerő konyv: 52 dontesi modell a kontextusban a teljes iparág jövedelmezőségére vonatkozik. Nagyon nem lenne vonzó egy olyan iparág, amely közelít a tökéletes piachoz, ahol az elérhető profit minden vállalat számára a normál profittal egyenlő. A Porter által meghatározott öt erő közül három külső forrásokból származó, míg kettő belső fenyegetésekre vonatkozik. Porter ezeket az erőket nevezte a mikrokörnyezetnek, ellentétben az általánosabb makrokörnyezet kifejezéssel. A mikrokörnyezet azokból a vállalathoz közeli erőkből áll, melyek befolyásolják vevői igénykielégítő és profittermelő képességét. Ha változás áll be bármelyik erőben, az általában megköveteli egy cégtől, hogy felülvizsgálja a piacát, mivel az iparági információk megváltoztak.

Egy iparág vonzósága nem jelenti azt, hogy az ott tevékenykedő minden vállalatnak ugyanakkora lesz a jövedelmezősége, hiszen képesek lehetnek kihasználni belső kompetenciáikat, üzleti modellüket vagy kapcsolati hálójukat, hogy az iparági átlagnál magasabb profitot érjenek el. Ennek egy jó példája a légitársaságok. Az iparági jövedelmezőség alacsony, mégis egyéni cégek egyedi üzleti modelljeik segítségével képesek az iparági átlagnál magasabb hasznot kitermelni. A porteri öt erő közül három a horizontális versenyre vonatkozik: a helyettesítő termékek és szolgáltatások, a versenytársak és az új belépők fenyegetése, kettő pedig a vertikális versenyre: a szállítók és a vevők alkuereje. Ez az öt erő analízis csak egy része a porteri stratégiai modelleknek. A másik konyv: 52 dontesi modell elem az értéklánc és a versenystratégiák. Porter az öt erő analízist az akkoriban elterjedt SWOT-analízisre válaszul alkotta meg, melyet ő nem tartott elég szigorúnak és általánosan használhatónak. A porteri öt erő az ipari szervezetökonómia struktúra-kivitelezés-teljesítmény paradigmáján alapul. Problémák széles skálájára alkalmazzák, vállalatok jövedelmezőségének növelésétől kormányok segítéséig iparágak stabilizálásában. A magas hozamú, jövedelmező piacok vonzzák az új cégeket. Ez sok új belépőt jelent, ami pedig az iparági jövedelmezőség csökkenéséhez vezet. Hacsak az új vállalatok belépése a piacra nem korlátozható, a profitráta nullához fog közeledni tökéletes verseny.

Az általános határtermékeken kívüli termékek létezése növeli konyv: 52 dontesi modell vásárlók hajlamát arra, hogy más alternatívákat válasszanak. Megjegyzendő: ezt nem szabad összetéveszteni a versenytársak hasonló termékeivel, teljesen más termékekre vonatkozik. Például a csapvíz lehet helyettesítője a Coca-Colának, viszont a Pepsi egy versenytárs hasonló terméke. Ha a csapvíz-ivás fokozott marketinget kap, az csökkentheti a Pepsi és a Coca-Cola eladásait is, viszont ha a Pepsit erőteljesebben reklámozzák, valószínűleg az összes üdítőital-fogyasztás növekedne, ahogy a Pepsi részesedése is, a Coca-Cola kárán. A vásárlók alkuerejét a kimeneti piacként is szokták jellemezni: a vevők képessége arra, hogy a céget nyomás alá helyezzék, amely kihat a vásárlók árérzékenységére is. A beszállítók alkuerejét a bemeneti piacként is szokták leírni. A nyersanyag- alkatrész- munkaerőbeszállítók és a szolgáltatók pl. A beszállítók visszautasíthatják a vállalattal való munkát vagy például nagyon magas árakat szabhatnak meg egyedi forrásokra. Stratégiai tanácsadók esetenként akkor használják a porteri öt erő modellt, amikor egy cég stratégiai pozícióját minőségi szempontból vizsgálják. Esetleg az értékláncot "konyv: 52 dontesi modell" utána.

Mint minden általános modellt, egy analízist, amely egy adott szituáció konkrétumainak kizárására használja azt, naivnak tekintik. Porter szerint az öt konyv: 52 dontesi modell modellt üzleti szinten kellene használni; nem az iparági csoport vagy iparági szektor szintjén történő használatra tervezték. Egy olyan cégnek, amely egyetlen iparágban működik, legalább egy öt erő modellt kellene létrehoznia az iparágáról. Porter kiemeli, hogy diverzifikált vállalatok számára az első, alapvető probléma a vállalati stratégia meghatározásakor azon iparágak kiválasztása, amelyekben a cég versenyezni kíván, majd minden iparág számára el kell végezni a saját, specifikus öt erő elemzését. Átlagosan, világszinten cég működik 52 iparágban. Porter munkáját több más tudós és stratégiai szakértő megkérdőjelezte, köztük Stewart Neill is. Coyne és Somu Subramaniamhoz hasonló szereplők állítják, hogy három megkérdőjelezhető feltételezés aláássa az öt erő modellt. A porteri modell egy fontos kiterjesztése található meg Adam Brandenburger és Barry Nalebuff Yale School of Management munkásságában, a es évek közepén. Az elképzelést, hogy a kiegészítők adják a hatodik erőt, gyakran társították Andrew Grove nevéhez az Intel Corporation korábbi ügyvezetője. A legtöbb forrás szerint, a hatodik erő a kormány vagy a nyilvánosság. Martyn Richard Jones, a Groupe Bullnál működve tanácsadóként, kialakított egy továbbfejlesztett öt erő modellt ban Skóciában. Ez a porteri modellen alapul és tartalmazza a kormányzatot nemzeti vagy regionális és ún. Szintén nem feltétlenül helytálló egy iparág vonzóságát a cég által az iparágba hozott forrásoktól függetlenül vizsgálni. Vitáznak arról, hogy ezt az elméletet társítani kell az erőforrás-alapú szemlélettel Resourse-Based View, RBV azért, hogy a cég egy sokkal szilárdabb stratégiát alakíthasson ki.

Ez egy sokkal egyszerűbb perspektívát ad egy cég, üzletág vagy szervezet versenyképességének és pozíciójának elemzéséhez. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ez a közzétett változatellenőrizve : Kategória : Menedzsment. Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikimédia Commons.

Nap, mint nap szembesülünk néhány alapvető kérdéssel. Mit akarunk? Hogyan érhetjük el? Hogyan dolgozzunk eredményesebben? Miként élhetünk boldogabban? A világpiacon hamar bestsellerré vált könyv az üzleti élet népszerű döntési modelljeit mutatja be könnyen érthető, rövidített konyv: 52 dontesi modell. A közismert SWOT-analízis, a kevésbé ismert, de ugyancsak hasznos Svájci sajt-modell mellett például még azt is megtudhatjuk, hogyan emlékezzünk mindenre, amit valaha megtanultunk… A szerzők mindezt olyan új formákkal, kreatív gondolatokkal, vizuális ötletekkel egészítették ki, amelyek önmagunk megismerését és fejlődését is segítik, s egyben arra biztatnak, hogy bátran alkossuk meg a saját modelljeinket. Ha stratégiai terveket készítünk, üzleti bemutatóra készülünk, vagy akár személyes kapcsolatainkat igyekszünk javítani, ennek a kis könyvnek köszönhetően ezután sokkal tudatosabb, megalapozottabb döntéseket hozhatunk. Konyv: 52 dontesi modell érdekes ötlete viszont adott, így nem bántam meg, hogy elolvastam. Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Mikael Krogerus · Roman Tschäppeler. HVG KönyvekBudapest, Mikael Krogerus — Roman Tschäppeler: 52 döntési modell A stratégiai gondolkodás kézikönyve. Új hozzászólás.