Konyv: A felugyelo es a csend


Konyv: A felugyelo es a csend

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 869350720
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,57

MAGYARÁZAT:Konyv: A felugyelo es a csend

Meggyesi Tamás Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építészprofesszor érdeklődése túlmutat az építészeten vagy a Új kötete 13 filozófiai tanulmányt tartalmaz, amik az emberi lét mélységéig hatolnak. A tanulmányok forrása azok az előadások és beszélgetések, amelyek a Gyakorlati Filozófia Iskolája nyílt oktatási intézményén belül az Advaita Baráti Kör foglalkozásain, valamint a Tabáni Szent Katalin katolikus plébánián hangzottak el. A kettős világnézeti kötődés: a védikus hagyományokat képviselő advaita, valamint a keresztény hagyományok egyidejű jelenléte nemcsak a tematikában, hanem az előadások szemléletében is tükröződik. A beszélgetések kimondatlanul is Hamvas Béla szellemi örökségére támaszkodhattak, aki haláláig hitt benne, hogy a hagyományok sokféleségben azok végső egysége nyilvánul meg. Ezért is tér vissza egy-egy gondolat — más és más kontextusban — több előadásban is. Ez az, amit utólag a csend visszhangjának neveztem. Az előadások témái állandó tűnődések nyomán és meditációból születtek. A kötet címe ez is lehetett volna: gondolatok az úton lét terén. Régi megfigyelés, hogy a csend az önmagunkkal való párbeszéd közege. A kötet címében szereplő kifejezés arra is utal, hogy a csendnek — ha figyelünk — visszhangja is lehet: megszólal. Rilke szerint, ami a szemlélődésben, az önátadásban vagy az azzal rokon esztétikai élményben feltárul, az nem annyira látható, mint inkább a csendben meghallható. A várakozás és a türelem nem rózsát, hanem felismerést terem! Ilyenkor az ember azon kapja konyv: A felugyelo es a csend, hogy elkezd hallgatózni az őt körülvevő sötét titkokkal konyv: A felugyelo es a csend. Néha ez a hang többszólamúvá válik, néha elhallgat, de legtöbbször csodálkozással és bizalommal tölt el.

A témákat átszövi egy hallgatag, de konok hit a valóság egységében és szentségében, ami minden rontáson. Aki ismeri Meggyesi Tamást, annak nem meglepő A csend visszhangja, amit egy önreflektáló, az élet alapkérdéseit kutató gondolkodó oszt meg az olvasóval. TERC építőipari könyváruház. A csend visszhangja Meggyesi Tamás Meggyesi Tamás új könyve filozófiai tanulmányait és előadásait tartalmazza. Hírlevél feliratkozás. Sütik törlése. Designed and Powered by Positive. Bejelentkezés Regisztráció. Jelszó megjegyzése. Elfelejtettem a jelszavam. Kérjük adja meg nevét és email címét a regisztrációhoz. Igen Nem. Ez a weboldal is sütiket használ! Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, a látogatóink magasabb szintű kiszolgálásához, a weboldalforgalmunk elemzéséhez, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében. Sütik testreszabása. Adatvédelmi tájékoztató.

Ugyanakkor az is tény, hogy a hosszú évek alatt sikerült kiépíteni egy stabil olvasói réteget, akik fogékonyak a svéd szerző regényeire, így lassan, de biztosan reménykedhetünk abban, hogy pár éven belül a teljes Van Veeteren-sorozat felkerülhet a magyar olvasók polcaira. A felügyelő és a csend, a sorozat ötödik kötete, tavaly jelent meg, a napokban pedig a folytatás is a boltokba került Az utolsó csepp címmel. Van Veeteren éppen velencei nyaralását tervezgeti, amikor egy zöldfülű rendőrfőnök-helyettes a segítségét kéri. Sorbinowo ad otthont ugyanis a Tiszta Élet nevű szekta nyári táborának. Egyik nap egy nő telefonál a rendőrségre: a táborozó lányok egyike eltűnt, és ha nem segítenek, holtan fog előkerülni. Az ifjú Kluuge nyomozása azonban nem vezet eredményre: a tábor vezetői és a lányok egyöntetűen állítják, hogy pontosan ugyanannyian vannak, mint ahányan első nap megérkeztek. Van Veeteren idő előtti nyaralásként tekint a kínálkozó lehetőségre, ám amikor előkerül egy holttest - egy másik lány holtteste - lázasan a gyilkos nyomába ered. Azonban úgy tűnik, hogy folyamatosan zsákutcában találja magát: Oscar Jellinek, a szekta vezetője, a tanárok és a lányok is mély hallgatásba burkolóznak. A főfelügyelő nem is sejti még, hogy élete egyik legmegrázóbb nyomozását kell levezetnie, amely az egész rendőri pályafutására kihatással lehet. H åkan Nesser februárjában született a svédországi Kumlában. Eredeti foglalkozása szerint középiskolai tanár, évtizedekig tanított a Uppsalában.

Első regénye ban jelent meg, ezt követte ban A gonosz arcai, amelyben először tűnt fel híres nyomozója, Van Veeteren. A kötet megjelenésétől kezdve minden évben írt egy-egy újabb regényt, de ezek nem mindegyike szól a morózus főfelügyelőről. Van Veeteren összesen tíz kötetnek a főhőse, szinte mindegyikből készült film is. A felügyelő és a csend a sorozat ötödik része. A magam részéről már izgatottan vártam, hogy milyen történettel, csavarral fog meglepni ezúttal a szerző. Habár a molyon olvasott negatív kritikák és a tény, hogy egy olyan zseniális krimit után kezdtem bele, mint a Revanskicsit megnehezítették a dolgomat. Sőt, az elején éreztem, hogy van okom az aggodalomra, ugyanis az első harminc oldal stílusa olcsó ponyvákéra emlékeztetett. De nem adtam konyv: A felugyelo es a csend, így utólag pedig azt mondom, kár is lett volna, mert az egyik legjobb Van Veeteren-történetet olvastam el, ami eddig megjelent. Nesser erőssége nem a jó stílusban, vagy a mindig pergős történetben rejlik, hiszen egyszerűen fogalmaz, hősei átlagos figurák, regényei cselekménye pedig jóval közelebb áll a realitás talajához, mint az átlagkrimiíróké. Én személy szerint azért szeretem a könyveit, mert mindegyikben meg tud lepni, egy-egy apró részlettel igyekszik kitűnni a tömegből. A Borkmann-elv ben a gyilkos személye volt nagy durranás, A visszatérés ben erős morális kérdéseket feszeget, a Nő anyajeggyel címűben pedig a bűnhődés tér el a szokványostól.

Ezt a sort az ötödik kötet sem töri meg: a történet mögött sok minden meghúzódik, amit az olvasónak saját magának kell megfejtenie. A cselekmény valóban lassabb tempójú, ezt vitatni nem lehet. De ebben az esetben éppen az egy helyben toporgás adja meg azt a feszültséget, amelyet az olvasó elvárhat egy krimitől. A Tiszta Élet szekta tagjai nem hajlandóak beszélni, a földi törvények szabályaival szembe mennek, csak Isten és az ő földi helytartójának inkább utóbbinak a szavára adnak. Nesser remekül ábrázolja a szektatagok életét: nem ítélkezik, nem mondja, hogy rossz, de szereplőiben és a jóérzésű olvasóban hamar felmegy a pumpa a makacsság és a csőlátás folytán. A történet végén az is kiderül: hogy mennyi bajt meg lehetett volna előzni, ha a szektatagok a rendőrség segítségére siettek volna. Maga a bűneset viszont ezzel szemben igen kemény: az áldozatok ezúttal tizenkét-tizenhárom éves lányok, akiket nem csak meggyilkoltak, hanem meg is erőszakoltak. A pedofília gyanúja már az első konyv: A felugyelo es a csend nyilvánvaló, de ahogy haladunk előre a cselekményben, annál sokkolóbb tényekkel szembesülünk.

Eleinte semmi sem biztos, de érezzük, hogy valami nagyon bizarr és konyv: A felugyelo es a csend dologgal állunk szemben. Egy-két jelenetben a gyilkos gondolatait is olvashatjuk, és habár Nesser a helyzethez képest viszonylag finoman írja le ezeket, mégis képesek megviselni az olvasót. Engem legalábbis biztosan, mert speciel én az az ember vagyok, aki olvashat vértengerről, bármilyen kegyetlen gyilkolási módról, túllépek rajta, de a gyermekbántalmazás és főként a pedofília még nekem is sok. Kicsit érződik, hogy a szerző sem szívesen feszegette a téma részletes és érzékletes bemutatását - azt se feledjük, hogy a regény ben jelent meg! Azonban ez a brutalitás sem volt teljesen öncélú, Van Veeteren karakterfejlődését is nagyban elősegítette. Főfelügyelőnknek már a kötet elején elege lett a rendőrségből, azonban a megerőszakolt és meggyilkolt lányok látványa már neki is sok volt, így a végleges visszavonulás gondolatata egyre erősödik benne. Nesser pedig ezzel egy olyan élethelyzetet mutatott be, amelyet sok olvasó átérezhet. Én magam is elgondolkodtam, hogy ha nyomozó lennék, hol lenne az ingerenciaküszöböm gyanítom, hogy elég alacsonyanés meddig bírnám idegekkel az ehhez hasonló eseteket.

Oké, azt is elismerem, hogy a legtöbb nyomozó életében nem kap annyi esetet, mint amennyit könyvbéli társai. Ugyanakkor azt is el kell mondanom végszóként, hogy a történet mindezek ellenére nem teljesen sötét, sőt, skandináv konyv: A felugyelo es a csend képest szinte végig süt a nap, és dögmeleg van, ám a kötet csúcspontját Kluuge jelenti. A fiatal nyomozót épp csak kinevezik helyettesnek, és rögtön egy gyilkossági ügybe keveredik. Tapasztalata és vezetői képessége erősen a nulla felé konvergál, azonban igyekszik mindezt lelkesedésével kompenzálni. Van Veeterent és őt összeereszteni remek húzás volt, a főfelügyelő állandó fricskái a történet gyöngyszemeivé váltak. A felügyelő és a csend et nem szabad nagy elvárásokkal a kezünkbe venni - ez igaz a többi Nesser-kötetre is - mert akkor könnyen csalódhat az ember. De ha úgy kezd bele az ember, hogy egy jó krimire vágyik, akkor mindenképpen megkapja azt. Sőt, talán akkor többet is. A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban. Az olvasottság nem publikus. A felügyelő és a csend Van Veeteren-sorozat 5. Szólj hozzá! Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik 0. Ajánlott bejegyzések: Örökösök viadala Megjelenésre várva - Nincsenek hozzászólások.